A háztartási szemét harmadát is "elnyelheti" a közösségi komposztáló

Publikálás dátuma
2019.03.15 11:11
komposztálás
Fotó: Humusz Szövetség
Zöld oázis rejlik az emeletes házak között Buda egy zsúfolt részén: a kerti tóval, veteményessel, komposztládákkal körülvett Humusz Ház nemcsak környezetvédelmi, de szemléletformáló központ is.
Az 1995-ben alakult Humusz Szövetség székhelye régen bölcsődeként működött, megszűnése után egészen a kétezres évek elejéig, amíg a környezetvédő szervezet felújításért cserébe használatba nem vehette, üresen állt. A 2010 óta egyesületként működő szervezet a környezettudatosság népszerűsítése érdekében gyerekfoglalkozásokat, előadásokat tart, és tanácsadással is segítik a betérőket. 
„Közösségi komposztpont, környezeti tanácsadó iroda, hulladékos tanösvény működik itt, óvodai, iskolai foglalkozásokat, szülinapi zsúrokat, lakossági programokat szervezünk, de szívesen várunk bárkit, aki csak meg akar pihenni a fák alatt a kis kerti tó mellett, madárcsicsergést hallgatva”
- olvasható a honlapjukon.
A ház kerítése újrahasznosított műanyagból készült, az udvaron a virágágyás borosüvegből, a madáretető tejes dobozból, a sétány pedig bontott téglából van, a házban pedig a bútorok raklapokból készültek, amelyeket használt farmerekből varrt huzatok fednek – írta a G7.
A kertet bárki használhatja hétköznap reggel 9 és délután 5 között, vannak, akik a tavacska melletti asztalnál reggelizni vagy ebédelni szoktak. Közösségi komposztálásra is van lehetőség, amivel a szövetség szerint sokat lehetne tenni a környezet tehermentesítéséért. A háztartási hulladék harmada szerves szemét, ennek leginkább környezetbarát kezelési módja a komposztálás, ami lényegében a természet újrahasznosító folyamata. A keletkező humusz a makro- és mikroelemek mellett morzsákká tapasztja a talaj apró szemcséit, serkenti a növények gyökereit, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak. A komposztálásra alkalmas, azaz a lebomló hulladékokat; a zöldséghéjtól a kávézaccig egy levegőző helyre kell gyűjteni, hogy az fél-egy éven belül humusszá alakuljon és visszakerüljön a természetbe. A szövetség 2011 óta komposztál, egy regisztráció után bárki elhozhatja a konyhai zöldhulladékát, majd elviheti a képződött humuszt. A szervezet szerint ezt akár a társasházak is megtehetnék, igaz, nyáron van egy kis „szaga”, de legfeljebb heti fél óra munkával, az oda nem való anyagok kiválogatásával az is kezelhető.

Miért jó komposztálni?

  • Csökkenteni lehet a termelt hulladékot
  • Vissza lehet juttatni a kerti és konyhai hulladékot a természetbe
  • Termékenyebbé lehet tenni a talajt, ezáltal a növények egészségesebbek lehetnek
  • Csökkenteni lehet a légszennyezést
  • Csökkenteni lehet a költségeket: kevesebb szemeteszsákot és virágföldet kell venni
  • Csökkenteni lehet a klímaváltozás hatásait, mert a humuszban gazdag talaj jobban elnyeli a szén-dioxidot.
Frissítve: 2019.03.15 11:11

Recészsiráf-bébi született Debrecenben (fotók)

Publikálás dátuma
2019.03.20 16:28

Fotó: MTI/MTVA/ Czeglédi Zsolt
Ismét zsiráf született a debreceni állatkertben: az 50 kilogramm súlyú, 175 centiméter magas, jó étvágyú, életerős kisbika február utolsó napján jött a világra - közölte az állatkert igazgatója szerdán, a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján.
2017 nyarán született Debrecenben az ország első recészsiráf-bébije, Jabari, akit most testvérrel örvendeztetett meg Európa egyik legjobb génállományú zsiráfpárja, Emma és Szilveszter. A kis zsiráfcsikó megszületésével 163-ra nőtt Európában a recés zsiráfok száma, az állatokat 55 állatkertben gondozzák a kontinensen - mondta Nagy Gergely Sándor.
A kisbika a sajtótájékoztatón cumisüvegből másodpercek hörpintett föl hat deciliter 4,2 zsírtartalmú szürkemarha-tejet.
A recés zsiráf az egyik legritkább zsiráf alfaj, amely Szomália, Etiópia és Kenya területén fordul elő, és szerepel a kihalással fenyegetett fajok vörös listáján. Magyarországon csak Debrecenben láthatóak recés zsiráfok, amelyek az európai fajmentő program keretében 2006 óta élnek a Nagyerdő fái alatt.
Szerző

Éjjel hivatalosan is elkezdődik a tavasz

Publikálás dátuma
2019.03.20 16:16
Illusztráció
Fotó: AFP/ Adam Klingeteg
Márciusi napéjegyenlőség idején a Föld mindkét féltekéjén ugyanolyan hosszú a nappal és az éjszaka.
Idén március 20-án, közép-európai idő szerint 22 óra 58 perckor kezdődik a csillagászati tavasz. 
Napéjegyenlőség idején, évente kétszer: márciusban és szeptemberben a világon mindenhol ugyanannyi ideig tart a nappal és az éjszaka, mert a Nap 90 fokos magasságban delel az Egyenlítő felett – írta a Sokszínű Vidék. Csillagászati szempontból tehát pontosan tudható, mikor kezdődik a tavasz, de ez nem feltétlenül esik egybe a hőmérséklet emelkedésével, ezért azt csak remélhetjük, csütörtöktől, a tavasz első napjától Benedek meghozza a zsákjában a meleget.
A tavaszi napéjegyenlőséget régen a rituális tisztálkodás, a böjt, a megfiatalodás és a megújulása hagyománya kísérte. Ajánlatos volt a múlt „ügyeit” lezárni, és lelkesen, bizalommal tekinteni a nyíló virágok és a szerelem évszakára.
A napéjegyenlőség legközelebb csak 2102-ben esik ismét március 21-re. A négyévenként bekövetkező szökőévek miatt pedig 2048-ban pedig március 19-én lesz - írta az MTI. Az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján arról is tájékoztat, hogy március 31-én vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára, egy órával előre kell állítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. A kutatók és a szakemberek megosztottak abban a kérdésben, hogy van-e értelme az óraátállításnak, de az emberek közérzete általában jobb lesz tőle, már csak azért is, mert innentől kezdve tudatosul az emberekben, hogy közeleg a nyár.
Frissítve: 2019.03.20 16:16