Kutatók szerint előételként kisebb „bűn” az édesség

Publikálás dátuma
2019.03.15 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A desszert, ha étkezés előtt esszük nemhogy árt, még jót is tehet - állítják tudósok.
A kutatásban az egyetemi menzán 134 fő - egyetemi dolgozók és végzős hallgatók - desszertválasztását tanulmányozták. Az alanyok négy napig választhattak, hogy a főétel és a köret előtt esznek friss gyümölcsöt, vagy citromos sajttortát, illetve ebéd után kérik-e a gyümölcsöt vagy a sütit.
 Az eredmények szerint azok 70 százaléka, akik előételként ették a desszertet, egészségesebb, alacsonyabb kalóriatartalmú főételt - sült hal és sült krumpli helyett csirke fajitast kértek salátával). A gyümölcsöt választóknak csak körülbelül a harmada kérte az egészségesebb főételt és köretet. Ők átlagosan 250 kalóriával többet is vittek be a szervezetükbe mint azok, akik a főfogás előtt sajttortát ettek – írta a HáziPatika a Time cikke alapján. 
A kutatók egy másik kutatás során is hasonlót tapasztaltak, akkor 160 főt arra kértek, hogy állítsanak össze egy internetes vacsorarendelést és tippeljék meg, hogy mennyit fogyasztanának el belőle. Az eredmények azt mutatták, hogy akik egy "bűnös", cukros-csokis desszertet választottak, mielőtt megrendelték volna a vacsorájuk további részét, úgy tippeltek, hogy körülbelül feleannyi kalóriát fognak elfogyasztani az esti étkezésnél, mint akik gyümölcssaláta után rendeltek. Különbség mutatkozott az ételválasztásban is: a csokitortások közel több mint fele grillezett citromos csirkét választott cordon bleu helyett. Nem meglepő módon a különbség nem volt ennyire számottevő, amikor az alanyok csak a rendelés végén választottak desszertet.
Frissítve: 2019.03.15 14:14

Súlyos betegségeket, akár koraszülést is okozhat a fogágybetegség

Publikálás dátuma
2019.03.20 15:15
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A szájüregben lévő gyulladás az egész szervezetre kihat. A fogágybetegség növeli a szívinfarktus, az agyvérzés kockázatát, nyolcszorosára emeli a koraszülés esélyét és a cukorbetegséget is negatívan befolyásolja.
A nem megfelelő szájhigiéné következtében a felnőtt magyar lakosság mintegy 50 százaléka érintett valamilyen súlyosságú fogágybetegségben. Előrehaladottabb stádiumban ez kétszeresére növeli a szívinfarktus, az agyvérzés kockázatát, mivel a szájban kialakult gyulladás miatt az erekben is elváltozások jönnek létre - mondta Dr. Bartha Károly, a Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese a Semmelweis Egyetem közleményében.
A fogágybetegségben szenvedőknél kétszer nagyobb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór. A nem kontrollált cukorbetegség háromszorosára növeli a fogágybetegség kialakulásának esélyét, amely viszont negatív hatással van a vércukorszint szabályozására. A szakorvos hozzátette, ilyen esetben akár az átlagosnál tíz évvel korábban is elveszíthetik el fogaikat a betegek. Terhesség alatt a közönséges ínygyulladáshoz képest csekély mennyiségű lepedék mellett is súlyosabb ínygyulladás alakulhat ki, ami a második és harmadik trimeszter között a legsúlyosabb. A várandós anya fogágybetegsége mintegy nyolcszorosára növeli a koraszülés, az alacsony születési súly esélyét.

Fogszuvasodás és fogínygyulladás

A fogszuvasodás és a fogínygyulladás Magyarországon népbetegségnek számít, pedig helyes fogmosási technikával és a rendszeres, legalább félévenkénti fogászati kontrollal mindkettő megelőzhető, illetve visszafordítható lenne. A fogszuvasodást és a fogágy megbetegedését is a nem megfelelő szájhigiénia miatt kialakuló lepedék okozza, de a helytelen táplálkozási szokások – nassolás, cukros italok fogyasztása - is elősegítik. A folyamatos nassolás hatására ugyanis a szájban tartósan olyan savas közeg alakul ki, ami károsítja a fogfelszínt, vagyis kioldódnak az ásványok, a zománc regenerálódására pedig lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésre. 
Fogszuvasodás esetén a lepedék, amelyben elsősorban savtermelő baktériumok találhatóak, az íny felett található. Az ínybetegségeket az ínyszélnél lévő barázdában elszaporodó, a fogszuvasodást okozóktól eltérő baktériumok okozzák. Gyulladás, ami a fogágybetegség előfutára, nem megfelelő fogmosás esetén bárkinél kialakulhat. Dr. Bartha Károly hangsúlyozta: a rendszeres fogászati szűrővizsgálat nemcsak a szájüregi megbetegedések – akár rák – időben történő felismerése miatt fontos, hanem általános megbetegedések, mint például a cukorbetegségre vagy vérszegénységre utaló jelek is felismerhetőek lehetnek. A Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese elmondta, a magyar lakosság fele csak fájdalom esetén fordul fogorvoshoz.

Fogápolási tanácsok

Azt, hogy helyes-e a fogmosási technikánk, az úgynevezett plakkfestő tablettákkal otthon is ellenőrizhetjük. Az ezekben található – ártalmatlan - festékanyag fogmosás után reakcióba lép a fogak felszínén maradt lepedékkel, így megmutatják, hol nem volt elég hatékony a tisztítás. A fogkefe vízszintes húzogatása – főleg ha erősen nyomjuk a fogkefét – a fognyak kopását okozhatja. Kisfejű és puha fogkefe használata javasolt, amit a szakember háromhavonta ajánl cserélni. Zárt fogsorban a fogközök nem tisztíthatók fogkefével, az ott lévő lepedék csak fogselyemmel, illetve fogköztisztítóval távolítható el. A szájvíz használata nem helyettesít a fogmosást, mivel a lepedék csak mechanikusan, dörzsöléssel távolítható el – mondta a fogorvos. Étkezés után leghamarabb fél órával tanácsos fogat mosni, időt kell hagyni ugyanis arra, hogy a kioldódott ásványi anyagok visszaépüljenek.
A fogak elvesztését 40 éves kor alatt a fogszuvasodás, felette a fogágybetegség okozza. A fogágybetegek 80 százaléka szakszerűen végzett fogmosással és rendszeres szűréssel elkerülhetné, vagy olyan mértékben lelassíthatná ezt a folyamatot, hogy még 80 évesen is lenne saját foga. Már ínygyulladás esetén – amikor vérzik, duzzadt az íny – vagy fogkő kialakulásakor is célszerű szakemberhez fordulni, azonban ha már kialakult valamilyen fogágybetegség, akkor minél előbb meg kell kezdeni a kezelését. Az enyhe formákat a fogorvosunkkal, a súlyosabb eseteket parodontológiai szakrendelőben célszerű kezeltetni. 
Frissítve: 2019.03.20 15:26

Még mindig Finnország a legboldogabb, Magyarország javított

Publikálás dátuma
2019.03.20 14:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tavalyi győzelme után idén is Finnország a legboldogabb ország a világon a boldogság világnapján közzétett felmérés szerint. Magyarország hét helyet javítva a 62. lett.
A ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának (SDSN) megbízásából a világ 156 országának boldogsági szintjéről készített jelentés tízes toplistáján a finneket Dánia, Norvégia, Izland, Hollandia, Svájc, Svédország, Új-Zéland, Kanada és Ausztria követi - olvasható a World Happiness Report (WHR) honlapján.

Magyarország

Hazánk a tavalyi 69. helyről a 62. helyre jött fel. A térségből megelőzi Csehország (20.), Szlovákia (38.), Lengyelország (40.), Szlovénia (44.) és Románia (48.). Szerbiában (70.), Horvátországban (75.), Bulgáriában (97.) és Ukrajnában (133.) ugyanakkor boldogtalanabbak az emberek, de az EU-tagállamok közül Magyarország után végzett Portugália (66.) és Görögország (82.) is.
Az idei jelentés elemezte, hogyan alakultak az élettel kapcsolatos értékelések és érzelmek a Gallup 2005-2006-ban kezdett világfelmérései óta. Az élet értékelésében legtöbbet javuló húsz ország közül tíz közép- és kelet-európai, öt fekete-afrikai, három latin-amerikai.
A leginkább romló értékelést mutató tíz országot gazdasági, politikai vagy társadalmi gondok sújtották. Az első felmérések óta Jemenben, Indiában, Szíriában, Botswanában és Venezuelában látják egyre sötétebben az életet az emberek. Az idei rangsor utolsó tíz helyén Jemen, Szíria és Botswana mellett Haiti, Malawi, Ruanda, Tanzánia, Afganisztán, a Közép-afrikai Köztársaság és - a legvégén - Dél-Szudán áll.
 Az idei, sorban a hetedik felmérés a boldogság és a közösség kapcsolatát helyezte a középpontba. Azt vizsgálta, milyen hatása volt a boldogság alakulására a információs technológiának, a társadalmi normáknak, a konfliktusoknak és a kormányok politikájának. A jelentésben külön fejezetek foglalkoznak a szavazási viselkedés, az önzetlen, segítő magatartás, az internet és a boldogság, valamint az - egy hellyel visszacsúszó, és idén a 19. helyen álló - amerikaiak függősége és boldogtalansága közötti összefüggéssel.

Tatabánya a legboldogabb, Salgótarján a legszomorúbb magyar város

A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa. Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett. 
A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.
A magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul. Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint. Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent. 
A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat,
életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professzor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérést Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit.
A felmérésben Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán működő, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából. Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai tesztkitöltők. Az Erdélyben élő nők boldogságszintje szintén magasabb, viszont a pozitív mentális egészség szintje a Magyarországon élő nőknél magasabb.
Szerző
Témák
boldogság
Frissítve: 2019.03.20 15:26