Orbán hízelegni kezdett a Fideszt a Néppártból kizárni akaró politikusoknak

Publikálás dátuma
2019.03.14. 11:40

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Orbán Viktor miniszterelnök levelet intézett azokhoz a néppárti vezetőkhöz, akik kezdeményezték a Fidesz kizárását az EPP-ből; írásában a Fidesz elnöke bocsánatot kér "a támadó nyelvezetért", de fenntartja politikai álláspontját - értesült a Reuters.
A Fidesz vezetői az utóbbi napokban többször határozottan leszögezték, hogy alapvető politikai kérdésekben a Néppárttal kialakult vita során nem tesznek engedményt. Legutóbbi, a Magyar Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor arról beszélt: a keresztény kultúra megvédése és a migráció ügyében semmilyen kompromisszum nem képzelhető el, "minden másról lehet beszélgetni". A Reuters által csütörtökön megszerzett egyik levélben Orbán Viktor felkérte a flamand kereszténydemokraták vezetőjét, Wouter Beke-t, hogy vizsgálja felül a Fidesz kizárására vonatkozó javaslatát. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI megkeresésére megerősítette a levelek hitelességét, és a Reuters azon értesülését is, hogy hasonló tartalmú leveleket küldtek el valamennyi néppárti tagpártnak, amelyek csatlakoztak a Fidesz kizárására irányuló kezdeményezéshez.
Orbán Viktor a következőt írta a Fidesz kizárását szorgalmazó pártoknak (a levél magyar nyelvű fordítását a hvg.hu tette közzé): Kedves Elnök úr, Nemrégiben arról értesített Joseph Daul elnök úr, hogy a pártja nevében Ön a Fidesz kizárását kezdeményezte közös politikai családunkból, az Európai Néppártból. Nem titok, hogy komoly konfliktusaink vannak a Fidesz és az ön pártja között a migráció, a keresztény kultúra védelme és Európa jövője tekintetében. Az sem titok, hogy ezekben a kérdésekben nem változtatunk álláspontunkon. Mégis azt gondolom, nem megoldás, ha az ilyen konfliktusokat, egyet nem értéseket kizárással oldana meg a Néppárt. Így arra kérném Önt tisztelettel, hogy gondolja át a párt kizárásáról vallott nézeteit, ha lehetséges. Ugyanekkor Daul elnök úr és Weber úr tiltakozásának adott hangot, hogy a kizáráspárti pártokat hasznos idiótának neveztem. Ez valójában egy Lenin-idézet volt, amivel bizonyos politikák és nem politikusok kritikáját akartam megfogalmazni. Itt szeretném kifejezni bocsánatkérésemet, ha az idézetemet személyesen sértőnek találta. Jó egészséget és felelősségteljes kötelezettségére tekintettel sok sikert kívánva Orbán Viktor 
A levél angol nyelvű eredetije itt olvasható:
Szerző
Frissítve: 2019.03.14. 14:50

Elkullogás lett a beígért szakszervezetis flashmobból

Publikálás dátuma
2019.03.14. 11:14

Fotó: Vajda József / Népszava
A csütörtöki közszolgálati sztrájk megerősítésének szánta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a kormányhivatalokba délelőtt időzített flashmobjait: az tagjai a szakszervezet követeléseit olvasták fel az országban több helyen. Már ahol sikerült…
Kaposváron, a megyei kormányhivatalban ugyanis az MKKSZ helyi képviselője nagyjából csak a bemutatkozásig jutott, amikor a kormányablak osztályvezetője közbelépett és behívta a szobájába tárgyalni. A hivatali dolgozóknak, illetve a megannyi ügyfélnek fogalma sem lehetett, mi történik, és persze semmit sem hallottak a beszélgetésből, melynek végén a szakszervezetis kijött, és a követelések felolvasása nélkül elköszönt. Mivel flashmobját élőzte az interneten, a felvételből kiderült, az osztályvezető a sok ügyfélre és a rengeteg munkára hivatkozva megkérte, hogy ne zavarja a munkát, s ígéretet tett, hogy a munkaidő végén tájékoztatja osztálya munkatársait a szakszervezet céljairól. Az MKKSZ helyi képviselője pedig az elnökségi óhajra hivatkozva, hogy ne konfrontálódjanak, elfogadta az ajánlatot – magyarán belement, hogy finoman kidobják az épületből – és távozott.
Somogyban amúgy meglehetősen szervezetlen az MKKSZ, s a 246 településen alig néhányan csatlakoztak a sztrájkfelhíváshoz. Talán nem véletlenül… Boros Péterné, az MKKSZ elnöke délelőtt egyébként azt mondta, 7500 önkormányzati tisztviselő nem vette fel a munkát csütörtökön.  

A Nyugdíjfolyósítónál felolvasták a követeléseket

A fővárosban a Nyugdíjfolyósító Intézetben is ismertették a szakszervezetek követeléseit. Mialatt felolvasták, egy biztonsági őr próbálta meg félbeszakítani a tiltakozókat, ám a jelenlévők hangosan közbeszóltak: "Szeretnénk meghallgatni!". A követelések ismertetése ezután tovább folyt, így felolvasták az MKKSZ 12 pontját. A történtekről a Mérce számolt be.

Témák
sztrájk MKKSZ
Frissítve: 2019.03.14. 11:26

Azért sztrájkolnak, mert lassan elfogynak az önkormányzati köztisztviselők

Publikálás dátuma
2019.03.14. 10:49

Fotó: Vajda József / Népszava
Csak a halaszthatatlan ügyeket intézik ma a sztrájkoló polgármesteri hivatalokban.
Az emberi helytállás próbájának nevezte a mai köztisztviselői sztrájkot a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a XV. kerületi önkormányzat dísztermében tartott „munkaértekezlet” résztvevői előtt. Boros Péterné ismertette, hogy a 17 ezer érintett önkormányzati tisztviselőből ma 7500 nem vette fel a munkát, mások szabadságra mentek a hosszú hétvége előtt, de az önkormányzati szövetségekkel folytatott párbeszéd alapján egyértelmű, hogy a szakma egésze egyetért az immár hatodszor megfogalmazott sztrájkkövetelésekkel. Nem mennek jól a dolgok a polgármesteri hivatalokban – indokolta az ismételt munkabeszüntetést a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy az állam 11. éve nem ad semmit, hogy emelkedjenek a bérek ebben az ágazatban, mindössze ahhoz járult hozzá, hogy ahol az adóbevétel engedi, ott a képviselő-testület többet adjon, idén pedig a gazdagabb települések szolidaritási adójából osztott pénzt a belügyi tárca egy pályázaton a szegényebbeknek, vagyis az önkormányzatok egymást finanszírozzák. Az MKKSZ elnöke kijelentette, az önkormányzati szféra dolgozói haragosak, mert tudják, hogy semmibe vételük nem pénzkérdés, kizárólag politikai döntés eredménye. 
A sztrájkot elindító fővárosi rendezvényen részt vett Kordás László, a versenyszféra legnagyobb érdekvédelmi tömörülésének vezetője is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az összefogás jelentőségét hangsúlyozta, mondván, hogy a kormány és a munkaadók folyamatosan csorbítják a dolgozói jogokat. Fontos állomásnak nevezte a mai napot azért is, mert a rendszerváltás után Magyarországon nem volt szolidaritási sztrájk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) kiállása tehát példa értékű. A munkavállaló nem lehet másodrangú állampolgár – érvelt Kordás, ezért harcolnak a szakszervezetek ezeknek a jogoknak a megszerzéséért, ahol kell, a visszaszerzéséért. A XV. kerületben a polgármester és a dolgozók munkáltatója, a jegyző is mindenben támogatta a sztrájkkal tiltakozók akcióját. Lamperth Mónika például délelőtt nem a jegyzői irodájában dolgozott, hanem több főosztályvezetővel együtt az ügyfélszolgálati irodán fogadta a kerület lakóit a sztrájkoló munkatársak helyett.
Frissítve: 2019.03.14. 12:14