MKKSZ: a megfélemlítés miatt sokan nem mertek sztrájkolni

Publikálás dátuma
2019.03.14 14:00

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A magyar köztisztviselők jogait folyamatosan megnyirbáló Orbán-kormány lépései miatt a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége jövő heti madridi ülésén határozatot készül kiadni. Ezt Klaus Haager, a szervezet főtitkára közölte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sajtótájékoztatóján csütörtökön a Parlament előtt.
A Kossuth téri tájékoztatón megjelent szakszervezeti szövetségek képviselői ehhez hozzátették, hogy ők pedig nemzetközi fórumokon is kifejezik tiltakozásukat. Klaus Haager egyébként az MKKSZ  meghívására érkezett Budapestre, hogy személyesen tájékozódjon a magyar köztisztviselők tiltakozó akciójáról és egyben kifejezze a 40 országot tömörítő szervezet közszolgálati dolgozóinak szolidaritását magyar társszervezetükkel. - Ahogy példátlan nálunk a szolidaritási sztrájk, úgy az akció utolsó pillanatban történt betiltása is az – ezt Kordás László, a versenyszférában működő Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke jelentette ki, miután ő is tolmácsolta tagszervezeteik szolidaritását. Ugyanezt levélben tette meg több érdekvédelmi szervezet és szövetség is, köztük az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. A szakszervezeti vezetők azzal kapcsolatban mondták el véleményüket, hogy a Klebelsberg Központ lényegében megtiltotta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett szolidaritási sztrájkot azokban az iskolákban is, ahol megállapodtak a tankerületekkel az elégséges szolgáltatásokról. Az önkormányzatoknál és a kormányzati tisztviselők körében sztrájkot hirdető MKKSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a közelgő választásokra való felkészülés és a kormányhivatalokban, központi igazgatásban működő megfélemlítés hatására nem tudtak, nem mertek nagyon sokan csatlakozni a munkabeszüntetéshez, de a szakszervezet a terület minden dolgozója számára harcol a béremelésekért. Boros Péterné kiemelte, hogy a Miniszterelnökség még tárgyalási időpontot sem adott, így nem volt módjuk érdemi megbeszélésre a központi igazgatásban dolgozóktól elvett szabadság visszaadásáról, az ebédszünet munkaidőbe történő beszámításának visszaállításáról. Ehelyett a kormány március elején – meghazudtolva saját korábbi ígéretét – újabb embereket rúgott ki minisztériumokból és központi hivatalokból, kormányhivatalokból - tette hozzá. Az MKKSZ vezetője a Kossuth téren is megismételte a XV. kerületi polgármesteri hivatalban az önkormányzati sztrájkot elindító beszédében már reggel ismertetett gondolatokat, miszerint a belügyi tárca idén is egyértelművé tette, hogy a helyi hivatalok dolgozóinak az állam nem ad központi béremelést, annak fedezetét maguknak az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni vagy „összedobni”, ami elfogadhatatlan. Egyben közölte: a szakszervezet "haragos felvonulást szervez május 1-jére", hogy kifejezzék elégedetlenségüket a dolgozók. Az egyetlen terület, ahol érdemi tárgyalást folytathattak a sztrájkot hirdető szakszervezetek, az a szociális ágazat, ahol a humántárca vezetői három fordulós egyeztetés végén vállalták egy béremelési csomag összeállítását és egy ágazati kollektív szerződés jogi alapjainak kidolgozását. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke a Parlament előtti tájékoztatón hangsúlyozta, hogy az ígért határidőkig csak felfüggesztették a sztrájkot, de ha a kormány nem lép, készek újra élni a munkavállalók végső eszközével.  
Frissítve: 2019.03.14 14:05

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző

A kormányhivatal szerint is védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg.
Hatalmas csonkokat hátrahagyva, rohamtempóban vágták ki Balatonfűzfőn a strand melletti területet borító ősfás erdőrészt, az erdő helyére strandröplabda-pályákat terveznek – írta meg nemrég a 24.hu. Marton Béla polgármester azt állította, hogy a strand és a Sirály kikötő közötti terület az önkormányzat tulajdonában van, és nem Natura 2000-es besorolású. A Balaton-parti erdő eltüntetésével csütörtökön a Magyar Nemzet is foglalkozott: a polgármester tagadta, hogy védett lenne a letarolt rész, és azt állította, hogy csak a veszélyes fákat vágatták ki. A 24.hu birtokába került hivatalos dokumentum szerint viszont ez nem igaz: a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület már hosszú ideje védettséget élvez, és jelenleg is Natura 2000-es oltalom alatt áll. A Veszprém Járási Kormányhivatal által kiadott tájékoztatás szerint a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítették. A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg. A portál információi szerint a védett területet érintő fakivágásokról egyáltalán nem értesítették a hatóságot, engedélykérés sem történt. Úgy tudják, a sportcentrum építésére kiszemelt terület különleges besorolásáról az önkormányzati képviselőket sem tájékoztatták a beruházással kapcsolatos testületi szavazások előtt.