A Kossuth téri tájékoztatón megjelent szakszervezeti szövetségek képviselői ehhez hozzátették, hogy ők pedig nemzetközi fórumokon is kifejezik tiltakozásukat. Klaus Haager egyébként az MKKSZ meghívására érkezett Budapestre, hogy személyesen tájékozódjon a magyar köztisztviselők tiltakozó akciójáról és egyben kifejezze a 40 országot tömörítő szervezet közszolgálati dolgozóinak szolidaritását magyar társszervezetükkel.
- Ahogy példátlan nálunk a szolidaritási sztrájk, úgy az akció utolsó pillanatban történt betiltása is az – ezt Kordás László, a versenyszférában működő Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke jelentette ki, miután ő is tolmácsolta tagszervezeteik szolidaritását. Ugyanezt levélben tette meg több érdekvédelmi szervezet és szövetség is, köztük az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. A szakszervezeti vezetők azzal kapcsolatban mondták el véleményüket, hogy a Klebelsberg Központ lényegében megtiltotta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett szolidaritási sztrájkot azokban az iskolákban is, ahol megállapodtak a tankerületekkel az elégséges szolgáltatásokról.
Az önkormányzatoknál és a kormányzati tisztviselők körében sztrájkot hirdető MKKSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a közelgő választásokra való felkészülés és a kormányhivatalokban, központi igazgatásban működő megfélemlítés hatására nem tudtak, nem mertek nagyon sokan csatlakozni a munkabeszüntetéshez, de a szakszervezet a terület minden dolgozója számára harcol a béremelésekért. Boros Péterné kiemelte, hogy a Miniszterelnökség még tárgyalási időpontot sem adott, így nem volt módjuk érdemi megbeszélésre a központi igazgatásban dolgozóktól elvett szabadság visszaadásáról, az ebédszünet munkaidőbe történő beszámításának visszaállításáról. Ehelyett a kormány március elején – meghazudtolva saját korábbi ígéretét – újabb embereket rúgott ki minisztériumokból és központi hivatalokból, kormányhivatalokból - tette hozzá.
Az MKKSZ vezetője a Kossuth téren is megismételte a XV. kerületi polgármesteri hivatalban az önkormányzati sztrájkot elindító beszédében már reggel ismertetett gondolatokat, miszerint a belügyi tárca idén is egyértelművé tette, hogy a helyi hivatalok dolgozóinak az állam nem ad központi béremelést, annak fedezetét maguknak az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni vagy „összedobni”, ami elfogadhatatlan. Egyben közölte: a szakszervezet "haragos felvonulást szervez május 1-jére", hogy kifejezzék elégedetlenségüket a dolgozók.
Az egyetlen terület, ahol érdemi tárgyalást folytathattak a sztrájkot hirdető szakszervezetek, az a szociális ágazat, ahol a humántárca vezetői három fordulós egyeztetés végén vállalták egy béremelési csomag összeállítását és egy ágazati kollektív szerződés jogi alapjainak kidolgozását. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke a Parlament előtti tájékoztatón hangsúlyozta, hogy az ígért határidőkig csak felfüggesztették a sztrájkot, de ha a kormány nem lép, készek újra élni a munkavállalók végső eszközével.
