Szél Bernadett: komolyan Putyin vendégháza lesz a fóti gyermekkastély?

Publikálás dátuma
2019.03.14 13:37

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A fóti gyermekváros lakóit túlzsúfolt vagy még fel sem épített intézményekbe tagolnák ki. Mindezt azért, hogy a kastélyban protokollrendezvényeket tartsanak, vagy inkább külföldi politikusok szállhassanak meg – állítja Szél Bernadett.
Látványos videóban mutatta be Szél Bernadett, mik az alapvető problémák a fóti gyermekváros lakóinak „kitagolásával”, az az kisebb intézetekbe és közösségekbe helyezésével. A képviselőnő blogoldalán számolt be tapasztalatairól, a felvételen pedig arra is kitért, hogy hiába próbált másodjára is beszélni a témában Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárral, a politikus ezúttal is kitért a találkozó elől. Az elmondottakról részben lapunk is írt már, Szél videója azonban így is tartogathat meglepetéseket.

Hely nincs, de majd építenek nekik

Szél sorra végig vette azokat az intézményeket, ahova a fóti lakókat vinnék: az egyik a zalaegerszegi speciális gyermekotthon, ahova a politikusnő szerint 24 gyereket költöztetnének, bár a hely amúgy is maximális létszámon üzemel; az érkezőknek már új lakóblokkokat építenek az otthon területén, bár Szél Bernadett szerint az intézményt hivatalosan nem is tájékoztatták a változásokról. 
 A szántóföld és ipartelepek között álló – a társadalmi beilleszkedést így nehezen elősegítő – otthon arról is hírhedt, hogy az ombudsmani jelentés alapján  a gyerekek patkánymérges cigivel ütik ki magukat, a berendezés lepusztult, és gyakori a lakók közötti erőszak, csicskáztatás . 
Nyolc új lakót költöztetnének Szél szerint Kalocsára is, itt már a bemutatót fotók szerint új lakrész készül a számukra. A probléma ezzel az, hogy a speciális gyermekotthonok, "specik", mint amilyen a zalaegerszegi vagy a kalocsai, várólista alapján működnek: ha tehát a fóti gyerekeket költöztetik be az új szárnyba, a listások továbbra is kell várjanak sorukra. A kalocsai otthon amiatt került 2017-ben a hírekbe, mert a nevelők rendszeresen bántalmazták a gyerekeket, többször megpofozták őket vagy kulcscsomóval a tenyerükbe ütöttek. 
Elborzasztó állapotban van az aszódi épület, ahova Szél szerint a kísérő nélkül érkező menekült gyerekeket vinnék Fótról – a helyi javítóintézet területére. Itt még el sem kezdődött az építkezés, a képviselő március első hetében is csupasz, lepusztult falakat látott – kérdés, hogy lehet itt bármilyen gyermeket is elszállásolni. Aszód határában, de már Hévízgyörkön is épülhet befogadó intézmény a menekült gyerekek számára; a politikus úgy tudja, hogy itt sem zajlanak építési munkák.

Kerekesszékkel a budai hegyekbe

A legcinikusabb és egyértelműbb változás azonban a különleges szükségletű gyerekek esetében jöhet: őket Fótról, a modern és kényelmes, családi ház-jellegű épületekből a budai hegyekbe költöztetik a kerekesszékes gyerekeket - Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő, tömbszerű hűvösvölgyi otthonba, ami információink szerint még nincs teljes körűen akadálymentesítve. 

Putyinnak jó lesz?

És hogy miért van minderre szükség? Az újra kormányközelivé tett Magyar Nemzet értesülései szerint „a gyermekváros elköltözése utáni években a kastélyt és a díszparkot eredeti állapotában állítják helyre, majd állami protokoll-, illetve kulturális-társadalmi események színhelyeként szolgál”. 
Szél Bernadett viszont kormányközeli forrásokból úgy tudja, a helyszín külföldi politikusok pihenőhelye lehet, ahol budapesti tárgyalásaik után megszállhatnak - ehhez ideális, hiszen közel a főváros és a reptér is. 
Komolyan Erdogannak meg Putyinnak akarják adni vendégházként ezt a területet, miközben a beteg gyerekeket ki akarják innen tenni?
- vetette fel videójában Szél Bernadett. Egyértelműen megerősített válasz egyelőre nincs a kérdésre.
Frissítve: 2019.03.14 13:52

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző

A kormányhivatal szerint is védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg.
Hatalmas csonkokat hátrahagyva, rohamtempóban vágták ki Balatonfűzfőn a strand melletti területet borító ősfás erdőrészt, az erdő helyére strandröplabda-pályákat terveznek – írta meg nemrég a 24.hu. Marton Béla polgármester azt állította, hogy a strand és a Sirály kikötő közötti terület az önkormányzat tulajdonában van, és nem Natura 2000-es besorolású. A Balaton-parti erdő eltüntetésével csütörtökön a Magyar Nemzet is foglalkozott: a polgármester tagadta, hogy védett lenne a letarolt rész, és azt állította, hogy csak a veszélyes fákat vágatták ki. A 24.hu birtokába került hivatalos dokumentum szerint viszont ez nem igaz: a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület már hosszú ideje védettséget élvez, és jelenleg is Natura 2000-es oltalom alatt áll. A Veszprém Járási Kormányhivatal által kiadott tájékoztatás szerint a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítették. A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg. A portál információi szerint a védett területet érintő fakivágásokról egyáltalán nem értesítették a hatóságot, engedélykérés sem történt. Úgy tudják, a sportcentrum építésére kiszemelt terület különleges besorolásáról az önkormányzati képviselőket sem tájékoztatták a beruházással kapcsolatos testületi szavazások előtt.