A CEU üdvözli Weber kezdeményezését, de jogi garanciát vár a kormánytól

Publikálás dátuma
2019.03.14 16:04
Michael Ignatieff, a CEU rektora
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Manfred Weber tárgyalt a Müncheni Műszaki Egyetemmel, a BMW-vel és amerikai egyetemekkel, hogy új tanszékek finanszírozásával Budapesten maradhasson a CEU. Az egyetem Orbán Viktortól is biztosítékot vár.
A Közép-európai Egyetem (CEU) üdvözli Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője közbenjárását az intézmény ügyében, de jogi garanciát vár működésének biztosítására a miniszterelnöktől. Az egyetem csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: a CEU hálás a bajor kormányának, amiért pénzügyi és gyakorlati támogatást ajánlott a Müncheni Műszaki Egyetemmel (TUM) kialakítandó hosszú távú együttműködéshez.

Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora és Wolfgang A. Herrmann, a TUM elnöke megbeszélést folytatott az együttműködés lehetőségeiről azokon a területeken, amelyeken a két intézmény egymást kiegészítő kapacitásokkal rendelkezik, így a többi között a politikatudomány, a technológiakutatás, valamint a kognitív és hálózattudomány területén.
A két intézmény további találkozókat tervez, hogy a megbeszélések alapján együttműködési megállapodásokat köthessenek.
Közölték: üdvözlik ezeket a fejleményeket, és azt, hogy lehetőség nyílt "a CEU Budapestről történő elüldözéséhez" vezető folyamat visszafordítására, de kiemelték, hogy a lehetséges együttműködés előkészítését csak akkor folytathatják a felek, ha Orbán Viktor egyértelmű politikai állásfoglalásban biztosítja európai partnereit, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiadó szabad intézményként Budapesten maradhat.

Az állásfoglalást olyan törvényi keretnek kell alátámasztania, amely jogilag kötelező érvényű felhatalmazást ad a CEU-nak arra, hogy Budapesten folytassa a tevékenységét. A CEU és a TUM közötti együttműködés nem lehetséges a CEU amerikai egyetemként való működését hosszú távon biztosító jogi garanciák nélkül. Tudatták:
a CEU továbbra is keresi azt a jogilag kötelező érvényű megoldást, amely lehetővé teszi, hogy abban a városban maradjon, amely több mint 25 éve az otthona,
de közben folytatja bécsi kampuszának megnyitásához vezető terveinek megvalósítását is.

Manfred Weber, aki kedden a Fidesz EPP-tagságának ügyében utazott Magyarországra, fontos problémának nevezte a Közép-európai Egyetem ügyét. Azt mondta, olyan lehetőséget keresnek, amely garantálja: Budapesten a jövőben is hozzá lehet majd jutni amerikai diplomához. Közölte: ezért tárgyalt a Müncheni Műszaki Egyetemmel, a BMW-vel és amerikai egyetemekkel, hogy új tanszékek finanszírozásával Budapesten maradhasson a CEU. Az EPP frakcióvezetője aznap tárgyalt a Közép-európai Egyetem rektorával is.
Frissítve: 2019.03.14 16:22

Ha a kabinet nem lép, akkor is tovább erősödik a magánegészségügy - csak szabályozatlanul

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kormányzati eligazító táblákra várnak a magánegészségügy szereplői, akik biztatónak vélik, hogy a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi csomagjában szó esik a magánellátásról, és a magánbiztosításról is.
  Az MNB javaslatcsomagja végre a tűrt kategóriából támogatottá „léptette elő” a magánegészségügyet – vélekedett egy háttérbeszélgetésen Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Az ágazat szereplői most arra várnak, hogy mielőbb kiderüljön mi a kormány szándéka - lép vagy sem az MNB által javasolt irányba. Ha a kabinet nem tesz semmit, az is egyfajta válasz a piac számára: azt jelenti, hogy a jelenlegi folyamatok erősödnek tovább - szabályozatlanul. A betegek az állami egészségügy helyett mind gyakrabban választják a magánszolgáltatókat. Akkor is, ha ez lehetőségeiknél nagyobb kiadásokkal jár. Arról már Bartók János, a Duna Medical Center vezérigazgatója beszélt, hogy van olyan, aki a lovát adja el, másnak meg olykor egy egész egyházközösség adja össze a magánkórházi kezelés árát. Miközben mindenkinek jobb lenne, ha előtakarékossággal, biztosítással fizethetné a számlát. És a biztosítás költségeit Becslések szerint a magánbiztosítások piaca mintegy 16 milliárd forint - ennek 90 százaléka mögött vállalati befizetések vannak. Leitner György szerint az egyéni befizetésekkel akár akár 80-120 milliárd forintra is nőhetne a szektor. A magánbiztosítói szolgáltatások zöme még úgynevezett összegbiztosítás, azaz egy-egy kezeléshez meghatározott összeget fizet a biztosító, miközben arra volna szükség, hogy ha valaki megbetegszik, akkor a szolgáltatás árát, azaz a kezelés költségét állják a biztosítók. Jó lenne - a piac felpörgetése érdekében - ha az egészségbiztosítások mögé különböző ösztönző elemek kerülhetnének. Bartók János hozzátette, fontos hogy mindenféle kedvezmények jelenjenek meg a vállalati és egyének oldalán is. A cafetéria-szabályok kedvezőtlen változása ellenére sem esett vissza drasztikusan a vállalati egészségbiztosítási csomagok vásárlása – derült ki Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing értékesítési igazgatójának szavaiból. Mint mondta: ma egy munkavállalónak a fizetés tisztázása után az a második kérdése, hogy milyen biztosítási csomagot kínál a munkáltató. A vállalatok szívesen költenének munkavállalóik egészségére a jelenleginél is többet is, csakhogy egyelőre bizonytalanok, mert nem tudják, hogy milyen törvényi háttér mellett nyújthatnak egészségügyi csomagokat 2020-tól.

Mi van az MNB csomagjában?

Az MNB új 330 pontos versenyképesség javítási programjának tizede szól az egészségügyről. Ebben számtalan javaslattal élnek az egészségügyi rendszer jobbítására, egyebek mellett a betegek együttműködésétől tennék függővé a térítéseket. Állítják: a betegségek megelőzése alapvetően az egyén felelőssége. Így például több információval, az egészségtelen ételek adójának emelésével ösztönöznék a lakosságot egészségtudatosságra. Azon betegek, akik nem követik az orvos utasításait (nem diétáznak, nem mennek vissza a kontrollra) azokkal nagyobb önrészt fizettetnének, míg az együttműködőkkel pedig kevesebbet. Új elemként ajánlják az úgynevezett kétoldalú megállapodást, melynek értelmében ha a beteg elmulasztaná a terápiás lépéseket, akkor a továbbiakban nagyobb hozzájárulást várnának el a részéről a kezelés megnövekedett költségeihez. Az MNB pontosíttatná, hogy mi tekinthető a közfinanszírozott ellátás részének. A javaslat értelmében az egészségügyi szolgáltatások rendszerét úgy alakítanák át, hogy bevezetnék az "alanyi pénztári tagságot": aki az állami rendszernek a tagja, az a magán-egészségbiztosítóknál is kaphatna szolgáltatást, ez például "egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön nagy műtéti kiadást is fedezne". Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - helyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba". A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen. A szerzők hátránynak tekintik magán- és a közellátás határainak összemosódását is. Szorgalmazzák az intézmények teljesítményének és a betegek elégedettségének mérését, illetve ezen adatok publikálását. Valamint azt is, hogy minden egészségügyi szolgáltatót kötelezzenek online pénztárgép használatára.

Szerző

A kormányhivatal szerint is védettség alatt állt a kiirtott Balaton-parti erdő

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg.
Hatalmas csonkokat hátrahagyva, rohamtempóban vágták ki Balatonfűzfőn a strand melletti területet borító ősfás erdőrészt, az erdő helyére strandröplabda-pályákat terveznek – írta meg nemrég a 24.hu. Marton Béla polgármester azt állította, hogy a strand és a Sirály kikötő közötti terület az önkormányzat tulajdonában van, és nem Natura 2000-es besorolású. A Balaton-parti erdő eltüntetésével csütörtökön a Magyar Nemzet is foglalkozott: a polgármester tagadta, hogy védett lenne a letarolt rész, és azt állította, hogy csak a veszélyes fákat vágatták ki. A 24.hu birtokába került hivatalos dokumentum szerint viszont ez nem igaz: a három helyrajzi szám alatt nyilvántartott terület már hosszú ideje védettséget élvez, és jelenleg is Natura 2000-es oltalom alatt áll. A Veszprém Járási Kormányhivatal által kiadott tájékoztatás szerint a védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásban is rögzítették. A Natura 2000-es oltalom a természetrongálással sem szűnik meg. A portál információi szerint a védett területet érintő fakivágásokról egyáltalán nem értesítették a hatóságot, engedélykérés sem történt. Úgy tudják, a sportcentrum építésére kiszemelt terület különleges besorolásáról az önkormányzati képviselőket sem tájékoztatták a beruházással kapcsolatos testületi szavazások előtt.