"Rogánt is hívja be a rendőrség" - meghallgatták Szél Bernadettet a Brüsszel-ellenes plakátok ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.14 15:57

Fotó: Tóth Gergő
Másfél órán keresztül hallgatta meg a rendőrség Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, miután feljelentést tett a kormány Brüsszel-ellenes plakátkampányával kapcsolatban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt.
A képviselő feljelentése szerint a kampány a kormánypártok érdekeit szolgálja. Szél Bernadett a meghallgatásról beszámoló Facebook-videójában többször is azt mondta, megkérdezték tőle, "mennyibe kerül ez a történet", mire azt válaszolta, ezzel kapcsolatban a Miniszterelnöki Kabinetiroda tud felvilágosítást adni, és reméli, hogy "Rogán Antalt ugyanúgy behívják, ahogy engem is behívtak".
A képviselő hozzátette, a Soros-Juncker-párost ábrázoló plakát szerinte 5-10 milliárd forintba kerülhetett. Mint mondta, a feljelentése kiterjedt a plakátok mellett minden olyan felületre, ahol a kormány hirdetése megjelent. Elmondta azt is a rendőrségnek a másfél órás meghallgatás alatt, hogy a Brüsszel-ellenes kampány hazugságokra épülő politikai propaganda, amelynek a célja a szavazatszerzés.
"Én csak azt kérem Polt Pétertől (...), hogyha engem behívtak ide, mint országgyűlési képviselőt (...), akkor hívják be Rogán Antalt is, és kérdezzék meg tőle, mennyibe került ez a történet. (...) Mert nem én költöm el hazugságokra és propagandára az adófizetők pénzét, hanem ő" - mondta Szél Bernadett.  

Életképtelen a lex Taigetosz - mentik a gyerekeket

Publikálás dátuma
2019.03.26 07:15

Fotó: Artush
Kiskapukkal segítenek azokon a különleges bánásmódot igénylő gyerekeken, akik már tanulási nehézségeik ellenére sem kaphatnak felmentést a klasszikus tanórai értékelés alól.
– Ez a törvény nem segítség, hanem egy újabb akadály – nyilatkozta lapunknak Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, miután a köznevelési törvény tavaly szeptemberben életbe lépett, Taigetosz-törvényként elhíresült módosításának tapasztalatairól kérdeztük. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója szerint a törvénymódosítás semmilyen problémát nem oldott meg, sőt csak tovább nehezítette a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekek és szüleik, valamint a szakemberek helyzetét. A kormány 2017-ben fogadta el a lex Taigetoszt, melynek értelmében 2018 szeptemberétől a BTMN-es gyerekek már nem kaphatnak felmentést a klasszikus, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, ez a kedvezmény csak a súlyosabb gondokkal küzdő sajátos nevelési igényű (SNI) diákoknak jár a továbbiakban. A törvény ellen szakemberek, civil szervezetek és ellenzéki politikusok is tiltakoztak, utóbbiak az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordultak felülvizsgálatért. Az Ab múlt heti határozata kimondta: az Országgyűlés mulasztást követett el, miután úgy fogadta el a törvénymódosítást, hogy a mentesítésből kimaradó gyerekeknek nem nyújtanak más kedvezményeket – abban az esetben sem, ha azok egyéni szempontok, adottságok, képességek figyelembevételével és szakértői véleménnyel alátámasztható lenne. Az Ab június végéig adott időt a törvény korrigálására, ám Gyarmathy Éva szerint ennél jelentősebb beavatkozásra lenne szükség. A jogszabály-módosítás önmagában nem elegendő: sokkal több szakember, fejlesztőpedagógus, pszichológus kellene, az általános- és középiskolai tanárok felkészítésére is szükség lenne. – A Taigetosz-törvény egyik legszembetűnőbb hatása az volt, hogy a korábbi évekhez képest kiugróan megemelkedett az SNI-s gyerekek száma. Ez egyértelműen azért van, mert a szakemberek próbálják menteni a menthetőt: a BTMN-es gyerekeket is SNI kategóriába sorolják, hogy továbbra is járjon nekik a kedvezmény – mutatott rá Gyarmathy Éva. Bár az SNI-s gyerekek száma folyamatosan nő a statisztikákban, a 2017-2018 közötti változás valóban kiugró. Míg korábban minden évben átlagosan 1500-2000-el több SNI-s diákot mértek, 2017 és 2018 között a számuk több mint 4 ezerrel nőtt. A szakpszichológus szerint egy másik „kiskapu”, amivel a BTMN-es diákok helyzetén próbálnak könnyíteni az iskolákban, hogy törvény ide vagy oda, a tanárok év végén akkor is átengedik őket, ha a teljesítményük egyébként azt nem tenné lehetővé.
– Ez valójában nem segítség, hiszen ettől nem kapnak megfelelő ellátást, fejlesztést. De az iskolák tudják, a törvénymódosítás miatt a gyerekek állapota nem változott, és ha valamit a tanulási problémái miatt egy BTMN-es diák nem tud, azt akkor se fogja megtanulni, ha még nyolc évig ott ül – mondta Gyarmathy. Egy harmadik menekülési útvonalat jelentenek a magánfoglalkozások, magánintézmények: a szakember tapasztalatai szerint egyre több szülő választja ezt a megoldást tanulási gondokkal küzdő gyermekének az állami közoktatás helyett. Gyarmathy hangsúlyozta: ő maga nem „felmentéspárti”, az lényegében egy „szükséges rossz”, amit a szakemberek és az iskolák jobb megoldás híján alkalmaznak. Az ideális az lenne, ha minden, nagyobb odafigyelést igénylő diákot személyre szabottan, saját képességeinek megfelelően taníthatnának, fejleszthetnének az iskolákban, ám ettől a magyar közoktatás még messze áll. Mindezt megerősítette Erdész Ferenc is. A Csak Együtt Van Esély (CSEVE) csoport alapítója szerint a lex Taigetoszt akárhogy kiegészíthetik, a jelenlegi rendszerszintű hiányosságok mellett sosem lesz belőle „jó törvény”. – Hosszú távú koncepció kellene, a jelek szerint ilyennel az oktatásirányítás nem rendelkezik – mondta.
Frissítve: 2019.03.26 07:15

Brüsszel nem a probléma, hanem a megoldás - interjú a német igazságügyi miniszterrel

Publikálás dátuma
2019.03.26 06:00

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Bizarr megoldást szült, hogy az Európai Néppárt nem értékalapú, hanem politikai ügyként kezelte az Orbán-problémát – mondta lapunknak Katarina Barley, német igazságügyi miniszter, a Szociáldemokrata Párt (SPD) európai parlamenti listavezetője.
Ön szerint az Európai Néppártban (EPP) ki függesztett fel kit? A Fidesz szerint ők függesztették fel saját tagágukat. Ez egy meglehetősen bizarr eljárás volt. Az EPP-ben sokan éveken át kritizálták a Fideszt, fenyegetőztek, hogy felfüggesztenék tagságát, ám végül, soha nem léptek. És még azután is csak egy képlékeny kompromisszumra futotta, hogy Orbán már párttársukat, Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt támadta. Mivel magyarázható ez? A Néppártban egyfelől azt szeretnék, hogy csúcsjelöltjüket, Manfred Webert válasszák meg bizottsági elnökké, így kénytelenek voltak valamit lépni. Csakhogy szükségük van a Fidesz EP-képviselőinek szavazataira is. Ezért született ez a fura kompromisszum. Ezt az eljárást én erősen helytelenítem. Nem kritizálhatod szavakban a jogállam leépítését, miközben meghívod ugyanazt a pártot a pártrendezvényekre. Teljesen nyilvánvaló, most hirtelen csak azért változtak meg, mert azt akarják, hogy jelöltjük legyen az Európa Bizottság elnöke. A Néppárt három bölcsre, Wolfgang Schüsselre, Hans-Gert Pötteringre és Herman van Rompuyra bízza, hogy vizsgálja a magyar demokrácia állapotát. Ez valódi vizsgálat lesz? Ez az akció is a választási kampány része. És annak jele, hogy nem akarnak valódi lépéseket tenni, holott lett volna lehetőségük erre. A néppárti ultimátum után egy visszafogott, kompromisszumkész Orbánt láttunk. A Fidesz-tagság felfüggesztéséről döntő EPP-gyűlés után viszont hamar visszatért a régi kormányfő, a közrádióban már azt mondta, hogy a rezsi növekedéséről is Brüsszel tehet. Klasszikus menekülőútja a tagállami vezetőknek az, hogy ami rossz az országukban, az Brüsszel hibája. A média feladata is megmutatni azt, hogy kié a valódi felelősség és kié az eredmény. Például azt, hogy mennyi mindent finanszíroz Brüsszel Magyarországon. Ebből mindenki megértheti: Brüsszel nem a probléma, hanem a megoldás.

Katarina Barley

A német szociáldemokrata (SPD) vezető politikusa Angela Merkel negyedik kormányának igazságügy és fogyasztóvédelmi minisztere, korábban szociális és munkaügyi továbbá családügyi miniszter is volt. A brit-német családból származó, jogászvégzettségű Barley még 1994-ben csatlakozott az SPD-hez, jelenleg az Európai Parlamenti választásokon a pártja vezető jelöltje.

Témák
SPD
Frissítve: 2019.03.26 06:00