Váratlanul nagy pofont kapott Trump, a szenátus is leszavazta a szükségállapotot

Publikálás dátuma
2019.03.14. 21:28

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Sejthető volt, hogy a szűk republikánus többségű szenátusban átszavaznak majd néhányan, de az elnök ilyen arányú (59-41) veresége meglepte a többséget. A mexikói határfal nem mostanában épül majd fel.
Azok után, hogy a demokrata többségű képviselőház Donald Trump önkényesen bevezetett szükségállapota ellen szavazott, magyar idő szerint csütörtök este a republikánus többségű szenátus is megtette ugyanazt - írja az Index. Az Egyesült Államok elnöke ezzel valóban jelentősnek tűnő pofont kapott, hiszen a teljes kongresszus az akarata ellen ment.
A szenátusban 53-47 a delegáltak aránya a republikánusok javára, a szükségállapot leállításáról szóló szavazáson pedig 59-41-re győztek a Trump ellenében született javaslatok, vagyis 12 republikánus szenátor a demokratákkal együtt szavazott.

A Trump ellen szavazó szenátorok között van többek között Marco Rubio, aki korábban a republikánus elnökjelölti pozícióra pályázott és Mitt Romney is, aki pedig elnökjelölt is volt a párt színeiben.

Az eredmény azért lehet különösen fájó Trumpnak, mert a korábbi becslések ugyan azt mutatták, hogy valószínűleg átszavaz majd néhány republikánus szenátor, de arra nem lehetett egyértelműen számítani, hogy a szenátus is leszavazza a szükségállapotot, arra pedig végképp nem, hogy ilyen nagy arányban.
Trump ennek ellenére kitarthat az intézkedése mellett, aminek az lenne a lényege, hogy így a kongresszust megkerülve a hadsereg büdzséjéből fordíthat pénzt arra, hogy megépíthesse, de legalábbis elkezdhesse megépíteni a vágyott déli határfalat.

Lehetősége van ugyanis vétózni, és már eleve azért rendelte el a szükségállapotot, mert nem tudta átvinni a kongresszuson az akaratát. A kérdés most az, hogy két ennyire erős jelzés után is ragaszkodik-e ahhoz, hogy beváltsa a választási ígéretét, ami egyébként eredetileg arról szólt, hogy nem amerikai, hanem mexikói büdzséből épül meg a fal.

Trump viszont a szükségállapot ellenére sem kezdheti meg a fal megépítését, mert több állam és szövetségi bíró bíróságon megtámadta a szükségállapotról szóló döntést, és amíg nem születik bírósági döntés az ügyben, addig nem lehet hozzányúlni a hadsereg költségvetéséhez sem. Az ügy valószínűleg a legfelsőbb bíróságig gyűrűzik majd el, szóval, ha lesz is fal, az nem a napokban készül el.


Szerző

Megszavazta a brit parlament a Brexit halasztásáról szóló javaslatot

Publikálás dátuma
2019.03.14. 19:39

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Már-már hihetetlen, de valamire igent mondott a brit parlament alsóháza: a képviselők nagy többséggel elfogadták azt a javaslatot, hogy a kormány kérje az Európai Uniótól a Brexit elhalasztását.
412 támogatással 202 nem szavazat ellenében elfogadta a brit alsóház azt a javaslatot, hogy a kormány kérje a Brexit elhalasztását - írja a hvg.hu. A kormány ahhoz kért támogatást, hogy a Brexit elhalasztását indítványozhassa az Európai Unió vezetői felé (egészen pontosan azt kérnék a tagállamoktól, hogy a tagság ne szűnjön meg a kilépésre irányuló, 50. cikk szerinti indítvány benyújtása után két évvel, azaz idén március 29-én).
Az indítvány második pontja szerint,
ha március 20-ig megszavazza a parlament a Brexitről szóló megállapodást - harmadik próbálkozásra -, akkor a 21-én kezdődő EU-csúcson június 30-ig kérne Theresa May halasztást,

hogy addig átvihesse a rendezett kilépéshez szükséges jogszabályokat. Az indítványt elfogadó képviselők ugyanakkor tudomásul veszik azt is - áll a javaslatban -, hogy ha jövő héten is elvetik a Brexit-megállapodást, akkor "nagyon valószínű", hogy az EU-csúcs résztvevői világos indokot és időtartamot várnak a halasztással kapcsolatban.
És azt is tudomásul kell venniük, hogy ha június 30-ig nem lép ki az Egyesült Királyság az unióból, akkor részt kell vennie a májusi EP-választáson.

A fő javaslat előtt a parlament több módosítóról szavazott, többek között arról, rendezzenek-e újabb népszavazást a Brexitről. Ennek elutasításáról korábbi cikkünkben már beszámoltunk.
Szerző

Weber: Orbán nem old meg semmit egy bocsánatkéréssel

Publikálás dátuma
2019.03.14. 19:32
Orbán és Weber
Fotó: Szecsődi Balázs / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Az Európai Néppárt frakcióvezetője és csúcsjelöltje ismét megerősítette, az ultimátum pontjaiban nincs helye vitának. Közben szinte minden érintett úgy nyilatkozott, a Fidesz helyzetén "levelek már nem segítenek."
Orbán Viktor bocsánatkérése jelzésértékű, ez azonban még nem oldja meg a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságával kapcsolatos alapvető kérdést – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és csúcsjelöltje. A politikus Karlsruhéban beszélt erről a német Kereszténydemokrata Unió európai parlamenti választásokkal kapcsolatos csütörtöki sajtótájékoztatóján - közölte a hvg.hu.

A kedden Magyarország járt Weber ismét felszólította a magyar kormányfőt, hogy vessen véget a Brüsszel-ellenes kampánynak és rendezze a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) ügyét.
Kijelentette: ezekben a pontokban nincs helye vitának. Úgy fogalmazott, hogy az EPP berkein belül nem engednek az alapjogi kérdésekben.

A Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Markus Söder bajor miniszterelnök a dpa német hírügynökségnek Münchenben adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök bocsánatkérő levele nem oldotta meg a problémákat az EPP-n belül.

"Fontos jelzés, ha valaki bocsánatot kér megfogalmazásokért. Mindig arra kell törekednünk, hogy hidakat építsünk és elejét vegyük a szakadásoknak. Az EPP ugyanakkor egy értékközösség. Az értékek pedig nem képezik alku tárgyát" – magyarázta Söder, majd kijelentette:
Orbánnak kell döntenie arról, hogy milyen irányt akar követni. "Ennek azonban tartósnak kell lennie. Nincs ugyanis értelme annak, hogy minden héten újabb vitát folytassunk erről"

– hangsúlyozta a bajor politikus.

Kiemelte, hogy nem csak Orbán Viktor álláspontjáról van szó ebben a kérdésben. Söder szerint az EPP többi tagpártjánál ismét a bizalom tartós kiépülésére van szükség.

A magyar miniszterelnök szerdán levelet írt azon EPP-tagpártok vezetőinek, amelyek kezdeményezték a Fidesz kizárását. Ebben bocsánatot kért a "hasznos idióták" kifejezés miatt, de kiemelte, nem változtat álláspontján a keresztény kultúra védelmét, a migrációt és Európa jövőjét illetően. A miniszterelnök azt kérte az érintett pártoktól, hogy gondolják újra a kizárási kezdeményezést.

A flamand kereszténydemokraták (CD&V) elnöke a levélre reagálva azt közölte, elfogadta Orbán Viktor kormányfő bocsánatkérését, pártja azonban továbbra is támogatja a Fidesz kizárását az Európai Néppártból (EPP). Wouter Beke arról számolt be, hogy elfogadja Orbán Viktor bocsánatkérését a bántó nyelvezet miatt, de az ügy nem arról szól, hogy ő sértve érzi-e magát,
hanem az alapvető európai értékek, például a sajtószabadság és a hatalmi ágak elválasztásának tiszteletéről, illetve a jobb együttműködésről a külső határok védelmében, s ebben nem lát semmilyen változást.

Hasonlóan nyilatkozott több más EPP-tagpárt vezetője is, Maxime Prévot, a vallon konzervatív Humanista Demokratikus Centrum (CDH) például azt mondta, a bocsánatkérés semmit nem változtat azon a véleményükön, hogy a nagyobbik magyar kormánypártnak nincs többé helye az EPP-ben. Frank Engel, a luxemburgi Keresztényszociális Néppárt (CSV) elnöke rámutatott, hogy Orbán mindössze egyetlen kijelentéséért kért elnézést, intézkedéseiért, egyéb nyilatkozataiért és kampányaiért nem, s ez nem elegendő.
Petteri Orpo, a finn Nemzeti Koalíciós Párt (Kokoomus) elnöke azt közölte, hogy megkapta az üzenetet, de nem vonják vissza kizárási indítványukat.
"Ezen a ponton levelek már nem segítenek, a Fidesznek tettekkel kell bizonyítania elkötelezettségét az EPP mellett, de ez nem történt meg"

– emelte ki.


Szerző