Váratlanul nagy pofont kapott Trump, a szenátus is leszavazta a szükségállapotot

Publikálás dátuma
2019.03.14 21:28

Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Sejthető volt, hogy a szűk republikánus többségű szenátusban átszavaznak majd néhányan, de az elnök ilyen arányú (59-41) veresége meglepte a többséget. A mexikói határfal nem mostanában épül majd fel.
Azok után, hogy a demokrata többségű képviselőház Donald Trump önkényesen bevezetett szükségállapota ellen szavazott, magyar idő szerint csütörtök este a republikánus többségű szenátus is megtette ugyanazt - írja az Index. Az Egyesült Államok elnöke ezzel valóban jelentősnek tűnő pofont kapott, hiszen a teljes kongresszus az akarata ellen ment.
A szenátusban 53-47 a delegáltak aránya a republikánusok javára, a szükségállapot leállításáról szóló szavazáson pedig 59-41-re győztek a Trump ellenében született javaslatok, vagyis 12 republikánus szenátor a demokratákkal együtt szavazott.
A Trump ellen szavazó szenátorok között van többek között Marco Rubio, aki korábban a republikánus elnökjelölti pozícióra pályázott és Mitt Romney is, aki pedig elnökjelölt is volt a párt színeiben.

Az eredmény azért lehet különösen fájó Trumpnak, mert a korábbi becslések ugyan azt mutatták, hogy valószínűleg átszavaz majd néhány republikánus szenátor, de arra nem lehetett egyértelműen számítani, hogy a szenátus is leszavazza a szükségállapotot, arra pedig végképp nem, hogy ilyen nagy arányban.
Trump ennek ellenére kitarthat az intézkedése mellett, aminek az lenne a lényege, hogy így a kongresszust megkerülve a hadsereg büdzséjéből fordíthat pénzt arra, hogy megépíthesse, de legalábbis elkezdhesse megépíteni a vágyott déli határfalat.
Lehetősége van ugyanis vétózni, és már eleve azért rendelte el a szükségállapotot, mert nem tudta átvinni a kongresszuson az akaratát. A kérdés most az, hogy két ennyire erős jelzés után is ragaszkodik-e ahhoz, hogy beváltsa a választási ígéretét, ami egyébként eredetileg arról szólt, hogy nem amerikai, hanem mexikói büdzséből épül meg a fal.

Trump viszont a szükségállapot ellenére sem kezdheti meg a fal megépítését, mert több állam és szövetségi bíró bíróságon megtámadta a szükségállapotról szóló döntést, és amíg nem születik bírósági döntés az ügyben, addig nem lehet hozzányúlni a hadsereg költségvetéséhez sem. Az ügy valószínűleg a legfelsőbb bíróságig gyűrűzik majd el, szóval, ha lesz is fal, az nem a napokban készül el.


Brexit: körvonalazódik a kompromisszum, egy kis időt nyernek a britek

Publikálás dátuma
2019.03.21 22:00

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Az Egyesült Királyság kap néhány hetet arra, hogy eldöntse, részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha nem, május 7-én léphetnek ki az Európai Unióból.
Az EU27-ek április közepéig adnának időt az Egyesült Királyságnak arra, hogy eldöntse, megtartja-e az európai parlamenti választásokat, vagy május 7-ikén távozik az Európai Unióból megállapodással vagy anélkül. Jelenleg ez a kompromisszum körvonalazódik a Brüsszelben ülésező állam- és kormányfők tervezettnél sokkal hosszabb ideig húzódott ülésén.
Ez a menetrend szűkítené a szigetország mozgásterét és nyomást gyakorolna a parlament két legnagyobb pártjára, hogy fogadják el a kilépési megállapodást.
Ha a szigetország kész lenne a május 23-26-ika közötti EP-választások megrendezésére, akkor hosszabb halasztást is kérhetne, hogy a döntéshozóknak legyen idejük végiggondolni a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A huszonhetek csaknem két órán át tárgyaltak Theresa May brit miniszterelnökkel, mielőtt saját körben összeültek, hogy egyeztessék véleményüket.

Előretört a holland Trump

Publikálás dátuma
2019.03.21 19:41

Fotó: AFP/ BART MAAT
A szélsőjobboldali párt vezére alaposan kihasználta a hétfői utrechti terrorakció hatását.
Referendum jelleget öltött a holland tartományi választás, amelyen a választók a jobbközép Mark Rutte kormányának politikájáról mondtak véleményt. A szerdai tartományi választáson, a nem végleges eredmények szerint, a kormányzó liberális-kereszténydemokrata koalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában, a voksolás nagy nyertese pedig a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) párt lett. A 2016-ban alapított euroszkeptikus, bevándorlásellenes, populista FvD nemcsak hogy bejutott a szenátusba, hanem 16 százalékot ért el, amivel 12 mandátumot szerzett, akárcsak a Rutte vezette legnagyobb kormánypárt, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD). A négypárti kormánykoalíció a 75 fős szenátusban a korábbi 38 helyett már csak 31 mandátumra számíthat, mert majdnem mindegyik tagja visszaesett. A VVD egy mandátumot veszített, 13 helyett 12-t ért el, a liberális D66 10-ről 7-re esett vissza. A kormánypártok közül legnagyobb veszteséget a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) könyvelheti el, 12 mandátuma helyett 8-at szerzett, a Keresztény Unió (CU) pedig enyhén erősödött, 3 mandátumát 4-re növelte.  A fiatal Thierry Baudet vezette Fórum a Demokráciáért gyengítette az ugyancsak szélsőséges Gert Wilders Szabadságpártját is, amely 3 mandátumot veszítve 6 helyre számíthat. Ugyanakkor erősödött a szélsőbal is, a zöldek pedig a korábbi 4-ről 9-re emelték mandátumaik számát. A trumpi mintára, „Hollandia az első” hívó szót zászlajára tűző Baudetnek segített a  hétfői utrechti terrorakció is. Ő ugyanis - a többi párttól eltérően - a merénylet után, az áldozatok emléke előtt tisztelegve sem függesztette fel kampányát, hanem az általános félelmet és döbbenetet kihasználva hirdette, hogy a terrorakcióért a Rutte kormányok bevándorláspolitikája felelős. (Mark Rutte 2010 óta kormányozza Hollandiát, 2017-ben harmadik kabinetjét alakította meg.) Az még egyelőre nem körvonalazódik, milyen lesz a viszony Baudet Fóruma és Wilders Szabadság Pártja között, de egyes elemzők szerint elképzelhető a két szélsőséges erő összefogása. A holland tartományi választások eredménye is azt jelzi, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobb, iszlám- és bevándorlásellenes erők komoly megerősödésével kell számolni.  
Szerző
Témák
Hollandia