Megszavazta a brit parlament a Brexit halasztásáról szóló javaslatot

Publikálás dátuma
2019.03.14 19:39

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Már-már hihetetlen, de valamire igent mondott a brit parlament alsóháza: a képviselők nagy többséggel elfogadták azt a javaslatot, hogy a kormány kérje az Európai Uniótól a Brexit elhalasztását.
412 támogatással 202 nem szavazat ellenében elfogadta a brit alsóház azt a javaslatot, hogy a kormány kérje a Brexit elhalasztását - írja a hvg.hu. A kormány ahhoz kért támogatást, hogy a Brexit elhalasztását indítványozhassa az Európai Unió vezetői felé (egészen pontosan azt kérnék a tagállamoktól, hogy a tagság ne szűnjön meg a kilépésre irányuló, 50. cikk szerinti indítvány benyújtása után két évvel, azaz idén március 29-én).
Az indítvány második pontja szerint,
ha március 20-ig megszavazza a parlament a Brexitről szóló megállapodást - harmadik próbálkozásra -, akkor a 21-én kezdődő EU-csúcson június 30-ig kérne Theresa May halasztást,
hogy addig átvihesse a rendezett kilépéshez szükséges jogszabályokat. Az indítványt elfogadó képviselők ugyanakkor tudomásul veszik azt is - áll a javaslatban -, hogy ha jövő héten is elvetik a Brexit-megállapodást, akkor "nagyon valószínű", hogy az EU-csúcs résztvevői világos indokot és időtartamot várnak a halasztással kapcsolatban.
És azt is tudomásul kell venniük, hogy ha június 30-ig nem lép ki az Egyesült Királyság az unióból, akkor részt kell vennie a májusi EP-választáson.
A fő javaslat előtt a parlament több módosítóról szavazott, többek között arról, rendezzenek-e újabb népszavazást a Brexitről. Ennek elutasításáról korábbi cikkünkben már beszámoltunk.

Brexit: körvonalazódik a kompromisszum, egy kis időt nyernek a britek

Publikálás dátuma
2019.03.21 22:00

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
Az Egyesült Királyság kap néhány hetet arra, hogy eldöntse, részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon. Ha nem, május 7-én léphetnek ki az Európai Unióból.
Az EU27-ek április közepéig adnának időt az Egyesült Királyságnak arra, hogy eldöntse, megtartja-e az európai parlamenti választásokat, vagy május 7-ikén távozik az Európai Unióból megállapodással vagy anélkül. Jelenleg ez a kompromisszum körvonalazódik a Brüsszelben ülésező állam- és kormányfők tervezettnél sokkal hosszabb ideig húzódott ülésén.
Ez a menetrend szűkítené a szigetország mozgásterét és nyomást gyakorolna a parlament két legnagyobb pártjára, hogy fogadják el a kilépési megállapodást.
Ha a szigetország kész lenne a május 23-26-ika közötti EP-választások megrendezésére, akkor hosszabb halasztást is kérhetne, hogy a döntéshozóknak legyen idejük végiggondolni a Brexittel kapcsolatos álláspontjukat. A huszonhetek csaknem két órán át tárgyaltak Theresa May brit miniszterelnökkel, mielőtt saját körben összeültek, hogy egyeztessék véleményüket.

Előretört a holland Trump

Publikálás dátuma
2019.03.21 19:41

Fotó: AFP/ BART MAAT
A szélsőjobboldali párt vezére alaposan kihasználta a hétfői utrechti terrorakció hatását.
Referendum jelleget öltött a holland tartományi választás, amelyen a választók a jobbközép Mark Rutte kormányának politikájáról mondtak véleményt. A szerdai tartományi választáson, a nem végleges eredmények szerint, a kormányzó liberális-kereszténydemokrata koalíció elvesztette többségét a parlament felsőházában, a voksolás nagy nyertese pedig a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) párt lett. A 2016-ban alapított euroszkeptikus, bevándorlásellenes, populista FvD nemcsak hogy bejutott a szenátusba, hanem 16 százalékot ért el, amivel 12 mandátumot szerzett, akárcsak a Rutte vezette legnagyobb kormánypárt, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD). A négypárti kormánykoalíció a 75 fős szenátusban a korábbi 38 helyett már csak 31 mandátumra számíthat, mert majdnem mindegyik tagja visszaesett. A VVD egy mandátumot veszített, 13 helyett 12-t ért el, a liberális D66 10-ről 7-re esett vissza. A kormánypártok közül legnagyobb veszteséget a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) könyvelheti el, 12 mandátuma helyett 8-at szerzett, a Keresztény Unió (CU) pedig enyhén erősödött, 3 mandátumát 4-re növelte.  A fiatal Thierry Baudet vezette Fórum a Demokráciáért gyengítette az ugyancsak szélsőséges Gert Wilders Szabadságpártját is, amely 3 mandátumot veszítve 6 helyre számíthat. Ugyanakkor erősödött a szélsőbal is, a zöldek pedig a korábbi 4-ről 9-re emelték mandátumaik számát. A trumpi mintára, „Hollandia az első” hívó szót zászlajára tűző Baudetnek segített a  hétfői utrechti terrorakció is. Ő ugyanis - a többi párttól eltérően - a merénylet után, az áldozatok emléke előtt tisztelegve sem függesztette fel kampányát, hanem az általános félelmet és döbbenetet kihasználva hirdette, hogy a terrorakcióért a Rutte kormányok bevándorláspolitikája felelős. (Mark Rutte 2010 óta kormányozza Hollandiát, 2017-ben harmadik kabinetjét alakította meg.) Az még egyelőre nem körvonalazódik, milyen lesz a viszony Baudet Fóruma és Wilders Szabadság Pártja között, de egyes elemzők szerint elképzelhető a két szélsőséges erő összefogása. A holland tartományi választások eredménye is azt jelzi, hogy a májusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobb, iszlám- és bevándorlásellenes erők komoly megerősödésével kell számolni.  
Szerző
Témák
Hollandia