Leváltották az állami kukaholding teljes igazgatóságát

Publikálás dátuma
2019.03.15 08:35
Pankucsi Zoltán
Fotó: Népszava/ Vajda József
Pankucsi Zoltán korábbi helyettes államtitkár lett az NHKV új igazgatósági elnöke, az igazgatóságban is kaptak helyet régi fideszesek.
Új igazgatóság és felügyelőbizottság gyürkőzhet neki a szemétkáosz megoldásának az állami kukaholdingnál, írja a Napi.hu. Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Pankucsi Zoltánt nevezte ki az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági elnökének február 8-tól - az erről szóló bejegyzések március 6-án jelentek meg a cégadatbázisokban. Az igazgatóság elnöki tisztét tavaly június óta Gyalog Gábor látta el.
Korábban utalt már a személycserékre Bártfai-Mager helyettese, Fónagy János. Ő a parlamentben még február végén beszélt arról, hogy a helyi hulladékszállító cégek költségfedezésével kapcsolatos zavarok állnak a háttérben.
Az új igazgatósági elnök a Deloitte Magyarország egyik igazgatója volt 2016 szeptemberétől 2018 decemberig, idén januárban pedig saját céget alapított Valóságkutató Kft. néven. Három és fél évig a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkári pozícióját töltötte be, továbbá tagja volt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakítását előkészítő munkacsoportnak is. Első munkahelye a Pénzügyminisztérium számviteli főosztálya volt, majd szakmai menedzserként dolgozott az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft.-nél. A Nemzetgazdasági Minisztérium számviteli és szakképzési főosztályának vezetését 2010-től látta el.
Az igazgatóság tagja lett még Búsi Lajos, aki a Földművelésügyi Minisztériumban volt korábban zöldipari támogatások kezeléséért felelős helyettes államtitkár, de 1990 óta tagja a Fidesznek, parlamenti képviselő is volt.
Szintén új tagja az igazgatóságnak Dukai Miklós (egykori fideszes szentendrei önkormányzati képviselő), aki a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára volt, de 2006-ban a Valton Security őrző-védő társaság irodavezetőjeként is dolgozott, korábban ügyvédjelöltként pedig a Papcsák ügyvédi irodában.
Kazella Zsolt szintén a kukaholding igazgatósági tagja lett, aki korábban a Hungexpo Zrt.-ben és az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-ben volt vezető tisztségviselő.
Frissítve: 2019.03.15 09:09

316,10 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.26 07:14
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel: az euróval és a svájci frankkal szemben erősödött, míg a dollárhoz és a japán jenhez képest gyengült.
Az euró 316,10 forinton forgott reggel hét órakor, 8 fillérrel csökkent az árfolyama a hétfő esti 316,18 forinthoz képest. A dollár árfolyama 279,24 forintról 279,56 forintra erősödött, míg a svájci franké 281,69 forintról 281,59 forintra gyengült. A jent 2,5382 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5425 forinttal. Az euró 1,1307 dolláron forgott kedd reggel, 0,03 százalékkal gyengült az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1225 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9929 frankot kértek, napi szinten 0,06 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,18 százalékkal drágult a dollár, kedd reggel 111,15 jent ért.
Szerző

Hazahívnák a szakembereket - mert most másfél év is lehet egy bejárati ajtó legyártása

Publikálás dátuma
2019.03.26 07:00

Fotó: Vajda József
Égető a munkaerőhiány az építőiparban, a jó szakmunkások külföldön dolgoznak.
Másfél évig tartott egy egyedi ajtó legyártása és beépítése: hol a méret nem volt jó, hol ferdére sikeredett a nyílászáró, hol pedig a festés színe nem stimmelt – panaszolta budapesti olvasónk. A vállalkozó azzal magyarázta mindezt, hogy nincs elég szakmunkás, aki az ajtót időre, méretre el tudná készíteni. Valóban kevés a szakember, és ez a hazai építőipar minden szegmensére igaz. Ennek egyik oka, hogy legalább 30-35 ezer jól képzett magyar szakember külföldön dolgozik – mondja Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Tavaly év végén az építőiparban mintegy 320 ezren dolgoztak, és az ágazat az elmúlt két-három évben mintegy 70 ezer embert vett fel. Nagy részük azonban képzetlen, és nincs hozzászokva az építőipari rendhez. Az építőipari munkavállalás presztízse ráadásul továbbra is igen alacsony. A szakszövetség ezért a jól képzett szakemberek visszatérésének elősegítése érdekében még az idén elindítja Hazahívó kampányát. A jól működő közepes és nagy építőipari cégek és néhány kisvállalkozás már nettó havi 300 ezer forintos bért kínálnak a jó szakmunkásoknak, a mérnökök pedig 450 ezer forintot is kaphatnak. Ezek az összegek azonban csak arra elegendőek, hogy már nem mennek többen külföldre, mint ahányan hazatérnek – említette az ÉVOSZ elnöke az április 3-7. között megrendezendő Construma otthonteremtési kiállítást beharangozó sajtóbeszélgetésen. Bár jelenleg 101 ezer építőipari cég van Magyarországon bejegyezve, amelyek fele társas, másik fele egyéni vállalkozás. Egyre több jó szakmunkás alakít ugyanis saját vállalkozást, de sajnos anélkül, hogy értene a cége menedzseléséhez – figyelmeztetett Koji László. Szerinte a piac a komplex szolgáltatásokat nyújtó közepes cégeket preferálja majd, sok mikrovállalkozás ezért kihullhat a rostán. Tavaly 330 milliárd forint volt az építőipar teljesítménye, a lakásépítés ennek 18 százalékát teszi ki. Ez jócskán elmarad a 36 százalékos unós átlagtól – mondta kérdésünkre Koji László. Tavaly 18 ezer új lakás épült, az idén 22-25 ezer épülhet. Szakértők szerint a lakásárak már nem nőnek olyan ütemben tovább, mint 2017-ben és 2018-ban, mert azt a piac képtelen megfizetni. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 10 százalékos volt az ágazatban a drágulás. Az ÉVOSZ előrejelzése szerint erre az évre 6-7 százalékos áremelkedés várható. A nagyobb kockázat miatt a tervezőasztalról olcsóbban hozzá lehet jutni az új lakásokhoz: az így értékesített ingatlanok aránya általában 20-30 százalék. Később azonban - a készültség arányában - egyre többet kérnek a beruházók, hogy a projekt ne váljon veszteségessé – mondta el érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A lakásépítéseket az is korlátok közé szorítja, hogy az egyre kisebb létszámú szakembert az ipari-kereskedelmi és az uniós forrásokból épülő közösségi, állami, önkormányzati beruházások elszívják. A kivitelezők ugyanis, ha választhatnak a három terület közül, inkább a két utóbbi mellett döntenek, mert ott egyszerűbb és hatékonyabban lehet teljesíteni a megbízást. Budapesten az egyre magasabb használt lakás árak miatt a 20-25 millió forint közötti sávban a legnagyobb a kereslet. A kínálat nagyobb részét kitevő 40-50 milliós szegmensben viszont már sokkal nehezebb eladni a lakóingatlanokat. Itt emiatt lassul is a drágulás üteme. A szűken vett belvárosban azonban már az új lakások négyzetméterára már eléri az 1-1,5 millió forintot, de akad 3,15 millió forintos ajánlat is.    

Hiányoznak a digitálisan képzett mérnökök

Akadályozza az építőipari technológiai fejlesztéseket a digitális eszközök ismeretének hiánya a magyar szakemberek körében – hívta fel a figyelmet a Graphisoft. Az építőipari digitalizáció egyre dinamikusabban fejlődik a nemzetközi piacon, amihez Magyarországon is minden szoftvertermék és szolgáltatás elérhető, ám a technológiák bevezetését komolyan hátráltatja a megfelelően képzett szakemberek hiánya. Tavaly 3899 műszaki diplomás végzett a hazai egyetemeken, de közülük senki sem kapott BIM (épületinformációs modell) szakirányú minősített képzést. Pedig egy BIM-szemléletű, többféle tervezési feladatot integráló rendszer 20 százalékkal is csökkentheti az építési költségeket.  

Emelkedő lakásárak

Átlagos négyzetméter árak: Budapest Új lakás:  2016.: 580-600 ezer Ft/m2 2019.: 800-850 ezer Ft/m2 Használt lakás: 2016.: 450-470 ezer Ft/m2 2019.:650-850 ezer Ft/m2 Vidék: Új lakás: 2016.: 400-450 ezer Ft/m2 2019.: 500-600 euer Ft/m2 Használt lakás: 2016.: 280-300 ezer Ft/m2 2019.: 400-450 ezer Ft/m2 ( Forrás: ingatlan.com)

Frissítve: 2019.03.26 07:00