Terrortámadás Új-Zélandon: 49 emberrel végeztek ausztrál fegyveresek két mecsetnél

Publikálás dátuma
2019.03.15 08:57

Fotó: AFP/ TV NEW ZEALAND
Szélsőjobboldaliak követték el a mészárlást, amit élőben közvetítettek az interneten. Bombákkal is készültek.
Lövöldözés volt két mecsetben az új-zélandi Christchurch-ben, írja az Euronews. Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök közölte, hogy legalább 40 halálos áldozata van a vérengzésnek, és több mint húszan megsebesültek. Az áldozatok számát a rendőrség később pontosította: péntek reggelig 49-en haltak meg.
Szemtanúk szerint egy férfi automata fegyverrel nyitott tüzet az imádkozó emberekre.
A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, ahol egy embert őrizetbe vettek. Később további három férfit és egy nőt fogtak el a lövöldözéssel kapcsolatban. Több iskolát is bezárattak a környéken, és arra kérték az embereket, hogy ne menjenek az utcára.
A támadást szélsőjobboldaliak követték el. Egyikük élőben közvetítette a YouTube-on a mészárlást. A 17 perces videó egy vidám "kezdődjön a buli" felkiáltással indul, írja erről az Index.hu. A történéseket fejkamerával közvetítette, vagyis a videón pontosan az látható, amit a támadó látott. A videón jól látható, hogy a fegyverek muszlimok elleni jobboldali terrortámadásokban részt vett emberek neveivel vannak kidekorálva. 
A videót a YouTube gyorsan eltávolította, de hamar felbukkantak a másolatai Twitteren, Facebookon, Liveleaken. Az összes techcég nagy erőkkel igyekszik a videót törölni, és azt kérik, hogy senki ne ossza meg, ne töltse le, ne linkelje azt. Ennek ellenére újra és újra feltűnik pár percre a felvétel különféle fórumokban és videómegosztókon.
Ausztrál jobboldali szélsőséges az a férfi, akit az új-zélandi rendőrök őrizetbe vettek a christchurch-i mecsetek ellen pénteken elkövetett terrortámadások gyanúsítottjaként
- közölte Scott Morrison ausztrál miniszterelnök Sydneyben újságírókkal. "Ez Új-Zéland egyik legsötétebb napja" - nyilatkozta Jacinda Ardern, hozzátéve, hogy "rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett, példa nélkül álló erőszakos cselekményről van szó". Ardern azt is hozzátette, hogy a támadást a körülmények miatt csak terrorcselekményként lehet leírni, és azt mondta, azért Új-Zélandot választották egy ilyen támadás célpontjául, mert az ország a multikulturalizmus, a sokszínűség és az elfogadás mintapéldája.
Egy 2013-as népszámlálás adatai szerint, az ország lakosságának kicsit több mint egy százaléka muzulmán.
A fegyveres támadás mellett autóra szerelt pokolgépekkel is készültek a terroristák
- mondta el az új-zélandi rendőrség vezetője egy sajtótájékoztatón, írja a Mérce. Ezeket a rendőrség hatástalanította. Auckland legnagyobb vasútállomásán, a Britomart Közlekedési Központban pedig egy gyanús csomagot kellett felrobbantaniuk.
Az MTI arról tájékoztatott, Áder János államfő részvéttáviratot küldött Patsy Reddy új-zélandi főkormányzónak a terrortámadás miatt. A Magyar Távirati Iroda ingyenes szolgáltatásában ugyanakkor magáról a vérengzésről nem adott ki semmiféle hírt.

Egy terrorista vallomásai

Hogy a terrortámadás elkövetője, Brenton Tarrant jó előre készült tettére, azt az is bizonyítja, a mészárlás megkezdése előtt azóta törölt Twitter-oldalára egy több mint tizenhatezer szavas „manifesztót” töltött fel. A terjedelmes dokumentumban bevallja, hogy nagyjából két évvel ezelőtt kezdett el radikalizálódni, azóta tervezte a tettét, de a két új-zélandi mecsetet csak három hónappal ezelőtt választotta. A mészárlást azzal indokolta, hogy a nyugati világ hanyatlásáért az alacsony születésszám és a bevándorlás a felelős, ami nem csak az emberek jólétét, de létezését is fenyegeti. Egyértelművé tette azt is, hogy szándékosan muszlimokat vett célba, mert úgy vélte, hogy ők a leggyűlöltebb csoport a Nyugaton, tehát az ő megtámadásuk élvezi majd a legtöbb támogatást. Hozzátette, a „betolakodók” megölésével segít a túlnépesedésen, és ezáltal a környezeten is. Nem véletlenül ilyen brutális módját választotta a gyilkolásnak: állítása szerint azért lőfegyvereket használt, mert ettől azt reméli, hogy az amerikai „baloldal” megpróbálja majd eltörölni az alkotmány lőfegyverviselésre vonatkozó második kiegészítését. Mint az index.hu is észrevette, a fegyverire olyan neveket, köztük magyarokét is felírta, akik a történelem során valamilyen módon a muszlimok ellen harcoltak. John Hunyadiként felfedezhető Hunyadi János és Horogszegi Szilágyi Mihály is, vélhetően azért, mert nekik köszönhetően nem esett el 1456-ban Nándorfehérvár. Rajtuk kívül Luxemburgi Zsigmond is feltűnt, az ő megemlítését a keresztes hadjárat megszervezése vagy a végvárrendszer felépítése indokolhatta. Bizarr módon a férfi afféle önéletrajzot is mellékelt a dokumentumhoz, melyben átlagos családból származó, átlagos gyermekkort átélő, átlagos férfinak írja le magát. Politikai nézetei is elég zavarosak, magát ökofasisztának vallotta, és nagyrészt a brit fasiszta pártot alapító Oswald Mosley nézeteit vallja, mintaállamnak pedig Kínát tartja, de az antifasisztákat és kommunistákat is megfenyegette. Azt állította, nem tagja egyetlen csoportnak sem, önállóan cselekedett, viszont azt bevallotta, hogy több nacionalista szervezetet is támogatott már. Bevallása szerint inspirálta, és egy ideig kapcsoltban állt a norvég tömeggyilkossal, Anders Breivikkel is. Állítólag az általa alapított neonáci szervezet, a muszlimellenes Templomos Lovagok is áldását adta a mészárlásra. Úgy tűnik, korábban internetes fórumokon is nyíltan beszélt a terveiről, ahol sokan támogatták, sőt hősnek nevezték. Halálosan megfenyegette a világ több vezetőjét is. Minden rossz anyjaként és elsődleges célpontként Angela Merkel német kancellárt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt és London muszlim polgármesterét, Sadiq Khant. Donald Trump amerikai elnökről úgy vélte, a megújult fehér identitás szimbólumaként támogatja, de vezetőként egyáltalán nem. A szövegből úgy tűnik, Tarrant nem teljesen tudta felmérni tettei súlyát, és zavarodott lehetett. Úgy kalkulált például, hogy 27 év múlva szabadulni fog a börtönből, és szerinte ugyanúgy Nobel-békedíjat érdemelne, mint Nelson Mandela.  

Apró muszlim közösség él Új-Zélandon

A nagyjából 4,3 milliós Új-Zélandon nem él sok muszlim, nagyjából ötvenezres közösségük a lakosság alig egy százalékát teszi ki. Náluk még a hinduk és buddhisták is többen vannak, bár az utóbbi időben a muszlimok aránya nőtt a leggyorsabban. A szigetország saját statisztikái szerint minden negyedik polgár egyébként külföldön született, így az etnikai és kulturális sokszínűség teljesen megszokott. Új-Zélandra évente 40-50 ezer bevándorló érkezik. A támadást követően a világ iszlám országainak vezetői siettek együttérzésükről és támogatásukról biztosítani az áldozatokat. A nemzetközi muszlim szervezetek is együttérzésüket fejezték ki, egységre szólítottak fel, és arra, hogy ne engedjenek a félelemnek. Ugyanakkor a részvét hangjába vegyültek kritikus hangok is. Egy amerikai muszlim szervezet például azt írta, a szörnyű támadás nem volt anomália sem meglepetés, az amerikai muszlim közösség is számos halálos fenyegetést kapott az elmúlt években. A Brit Muszlim Tanács is azt kérdezte: vajon biztonságban vannak-e a nem csituló iszlámellenesség közepette? A gyász és együttérzés mellett a közösségi-médiát ugyancsak ellepték az olyan bejegyzések, melyek azt hányták a média és a hatóságok szemére, hogy ha muszlim követ el támadást, azt azonnal terrortámadásnak bélyegzik, míg ha fehér keresztény követ el mészárlást, az csak „ámokfutó” vagy „elmebeteg”. Ezúttal bírálatuk nem jogos, az új-zélandi miniszterelnök is szinte a kezdetektől terrortámadásként írta le az eseményeket, ahogyan szinte minden média is így hivatkozott rá.

Nem nehéz fegyverhez jutni

Új-Zélandon ritkák az effajta ámokfutások, az eddigi legvéresebb, 13 életet követelő mészárlás 1990-ben történt, mikor egy David Gray nevű férfi kezdett el lövöldözni - emlékeztetett a CNN. Az eset nyomán újravizsgálták a fegyverviselési törvényeket, és szigorították is a katonai, fél-automata fegyverekre vonatkozó szabályokat. Ettől függetlenül az európaihoz képest a törvények még mindig lazának mondhatók, tulajdonosaiknak például engedélyre ugyan szükségük van, de nem minden fegyvert kell regisztrálni. A The Sydney Morning Herald szerint minden 16 éven felüli vásárolhat fegyvert akinek van engedélye. Ennek megszerzéséhez ellenőrzik az igénylő hátterét, mint írják, általában az erőszakos viselkedés, korábbi bűncselekmények, drogbirtoklás vagy felelőtlen alkoholfogyasztás miatt szokták megtagadni az engedélyeket. Ezen kívül le kell tenni egy biztonsági vizsgát is. A fegyver viseléséhez jó ok kell - az önvédelem nem feltétlenül számít annak - például vadászat vagy sportcélok. Becslések szerint nagyjából 1,2 millió fegyver lehet a lakosságnál az országban. Ennek ellenére Új-Zélandon nagyon alacsony a gyilkosságok száma is: 2017-ben alig 35 embert öltek meg. 

Frissítve: 2019.03.15 14:51

Románia áthelyezi izraeli követségét Jeruzsálembe (vagy mégsem?)

Publikálás dátuma
2019.03.24 18:43
Egyre több követője lehet Trump lépésének
Fotó: AFP
Keleti szomszédunk első európai országként jelentette be, hogy - Donald Trump úttörő példáját követve - átköltözteti diplomáciai képviseletét Tel-Avivból.
Viorica Dancila román kormányfő vasárnap Washingtonban bejelentette, országa áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe - adta hírül az MTI. Dancila az Egyesült Államok legbefolyásosabb Izrael-barát lobbija, az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnap kezdődött három napos tanácskozásán vesz részt. A román politikus az elsők között mondott beszédet a zárt körű tanácskozáson vasárnap délután.

"Én, Románia miniszterelnöke és a kormány, amelyet irányítok, át fogjuk helyezni nagykövetségünket Jeruzsálembe, Izrael Állam fővárosába" -
fogalmazott a román kormányfő a beszéd sajtóhoz eljuttatott leirata szerint.
Dancila leszögezte azt is: Izrael Állam és a zsidó közösség támogatása Románia részéről "töretlen". "Eltökélt vagyok abban, hogy hozzájáruljak az Izrael és az egész Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Románia "Izrael Állam és a zsidó nép lojális barátja" és és leghűségesebb európai támogatója. Viorica Dancila beszéde előtt Juan Orlando Hernández hondurasi elnök szintén arról beszélt, hogy országa azonnal megnyitja diplomáciai misszióját Jeruzsálemban. Az AIPAC éves politikai konferenciája a lobbiszervezet legnagyobb szabású tanácskozása.
Az idei konferencián szokás szerint rész vesz az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu, akit a hét elején a Fehér Házban fogad Donald Trump elnök.
Beszédet mond a rendezvényen Mike Pence amerikai alelnök, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója, akárcsak az amerikai kongresszus vezető politikusai, köztük Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője és Chuck Schumer, a felsőház demokrata párti frakciójának irányítója, valamint több befolyásos amerikai politikus. A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsai bojkottálják a rendezvényt.

Donald Trump amerikai elnök még 2017 decemberében jelentette be, hogy az Egyesült Államok - a világon első országként - a konfliktusgócnak számító Jeruzsálembe viszi nagykövetségét. Erre végül 2018 májusában került sor, akkortájt pedig másodikként Guatemala jelentett be hasonló lépést.
Jelenleg a 88 ország közül, amelyik diplomáciai képviselettel jelen van Izraelben, 86-nak Tel-Avivban és az azt körülvevő metropoliszban van a nagykövetsége.
Románián kívül eddig Honduras és Brazília szánta el magát a közeljövőbeli költözésre.

Az elnöki hivatal szerint még nem született döntés a nagykövetség áthelyezéséről

Tagadta a román elnöki hivatal vasárnap, hogy Románia eldöntötte volna izraeli nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetését - hívja fel a figyelmet az MTI. Ahogy a fenti cikkünkben is írtuk, Viorica Dancila román miniszterelnök az Amerikai Izrael Közpolitikai Bizottság (AIPAC) vasárnapi rendezvényének vendégeként Washingtonban jelentette be, hogy Románia áthelyezi izraeli nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe.

"Dancila miniszterelnök igyekezett úgy beállítani, mintha ez a döntés csak a kormányon múlna, és ezért olyasmit jelentett be, amiről nem született döntés" - idézte Klaus Iohannis államfőt az elnöki hivatal közleménye.

A dokumentum szerint a végső döntést a témáról készülő elemzés véglegesítését követően, a külpolitikában illetékes valamennyi intézmény jóváhagyásával - alkotmányos hatáskörének megfelelően - a román államfő fogja meghozni.

Frissítve: 2019.03.24 20:28

Megérkezett a kikötőbe a Norvégia partjainál bajba jutott hajó

Publikálás dátuma
2019.03.24 16:48
A bajba jutott Viking Sky tengerjáró hajó a kikötés előtti utolsó pillanatokban
Fotó: SVEIN OVE EKORNESVAAG
A mentőcsapatok korábban majdnem 500 utast kimentettek a Viking Sky nevű tengerjáróról, a fedélzeten maradt több mint 800 ember pedig nemrég ért biztonságosan partot Molde városában.
A vártnál valamivel lassabban, de magyar idő szerint 16:30 tájban megérkezett a norvégiai Molde kikötőjébe az a hajó, amelyik még szombaton 1300 emberrel a fedélzetén került bajba a viharos tengeren, a szárazföldtől nem messze. A Viking Sky nevű tengerjárónak leálltak a hajtóművei, így irányíthatatlanul hánykolódott a kisebb szigetekkel és sziklaszirtekkel teletűzdelt partszakasz közelében.

A norvég Verdens Gang lap online változata folyamatos élő videóban számolt be a hajó útjáról, ennek utolsó fél órájában látható a kikötés is. A Viking Skyt a parton jókora tömeg fogadta.

A mentőalakulatok helikopterekkel kezdték meg az emberek kimentését, de mikor csaknem 500 utast biztonságba helyeztek, inkább úgy döntöttek, a többiek már megvárják, amíg a tengerjáró az oda érkező vontatóhajóknak - és az időközben megjavuló hajtóműveinek - hála eljut egy kikötőbe.

A hírek szerint a több méteres hullámok által dobált hajó fedélzetén mintegy 20-an sérültek meg, amin az alábbi - a hajó fedélzetén készült és a BBC által közzétett - felvételek alapján nem is nagyon lehet csodálkozni:
A mentőcsapatok ezekben a percekben helyeznek mindenkit biztonságba a szárazföldön.
Frissítve: 2019.03.24 16:54