Terrortámadás Új-Zélandon: 49 emberrel végeztek ausztrál fegyveresek két mecsetnél

Publikálás dátuma
2019.03.15 08:57

Fotó: AFP/ TV NEW ZEALAND
Szélsőjobboldaliak követték el a mészárlást, amit élőben közvetítettek az interneten. Bombákkal is készültek.
Lövöldözés volt két mecsetben az új-zélandi Christchurch-ben, írja az Euronews. Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök közölte, hogy legalább 40 halálos áldozata van a vérengzésnek, és több mint húszan megsebesültek. Az áldozatok számát a rendőrség később pontosította: péntek reggelig 49-en haltak meg.
Szemtanúk szerint egy férfi automata fegyverrel nyitott tüzet az imádkozó emberekre.
A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, ahol egy embert őrizetbe vettek. Később további három férfit és egy nőt fogtak el a lövöldözéssel kapcsolatban. Több iskolát is bezárattak a környéken, és arra kérték az embereket, hogy ne menjenek az utcára.
A támadást szélsőjobboldaliak követték el. Egyikük élőben közvetítette a YouTube-on a mészárlást. A 17 perces videó egy vidám "kezdődjön a buli" felkiáltással indul, írja erről az Index.hu. A történéseket fejkamerával közvetítette, vagyis a videón pontosan az látható, amit a támadó látott. A videón jól látható, hogy a fegyverek muszlimok elleni jobboldali terrortámadásokban részt vett emberek neveivel vannak kidekorálva. 
A videót a YouTube gyorsan eltávolította, de hamar felbukkantak a másolatai Twitteren, Facebookon, Liveleaken. Az összes techcég nagy erőkkel igyekszik a videót törölni, és azt kérik, hogy senki ne ossza meg, ne töltse le, ne linkelje azt. Ennek ellenére újra és újra feltűnik pár percre a felvétel különféle fórumokban és videómegosztókon.
Ausztrál jobboldali szélsőséges az a férfi, akit az új-zélandi rendőrök őrizetbe vettek a christchurch-i mecsetek ellen pénteken elkövetett terrortámadások gyanúsítottjaként
- közölte Scott Morrison ausztrál miniszterelnök Sydneyben újságírókkal. "Ez Új-Zéland egyik legsötétebb napja" - nyilatkozta Jacinda Ardern, hozzátéve, hogy "rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett, példa nélkül álló erőszakos cselekményről van szó". Ardern azt is hozzátette, hogy a támadást a körülmények miatt csak terrorcselekményként lehet leírni, és azt mondta, azért Új-Zélandot választották egy ilyen támadás célpontjául, mert az ország a multikulturalizmus, a sokszínűség és az elfogadás mintapéldája.
Egy 2013-as népszámlálás adatai szerint, az ország lakosságának kicsit több mint egy százaléka muzulmán.
A fegyveres támadás mellett autóra szerelt pokolgépekkel is készültek a terroristák
- mondta el az új-zélandi rendőrség vezetője egy sajtótájékoztatón, írja a Mérce. Ezeket a rendőrség hatástalanította. Auckland legnagyobb vasútállomásán, a Britomart Közlekedési Központban pedig egy gyanús csomagot kellett felrobbantaniuk.
Az MTI arról tájékoztatott, Áder János államfő részvéttáviratot küldött Patsy Reddy új-zélandi főkormányzónak a terrortámadás miatt. A Magyar Távirati Iroda ingyenes szolgáltatásában ugyanakkor magáról a vérengzésről nem adott ki semmiféle hírt.

Egy terrorista vallomásai

Hogy a terrortámadás elkövetője, Brenton Tarrant jó előre készült tettére, azt az is bizonyítja, a mészárlás megkezdése előtt azóta törölt Twitter-oldalára egy több mint tizenhatezer szavas „manifesztót” töltött fel. A terjedelmes dokumentumban bevallja, hogy nagyjából két évvel ezelőtt kezdett el radikalizálódni, azóta tervezte a tettét, de a két új-zélandi mecsetet csak három hónappal ezelőtt választotta. A mészárlást azzal indokolta, hogy a nyugati világ hanyatlásáért az alacsony születésszám és a bevándorlás a felelős, ami nem csak az emberek jólétét, de létezését is fenyegeti. Egyértelművé tette azt is, hogy szándékosan muszlimokat vett célba, mert úgy vélte, hogy ők a leggyűlöltebb csoport a Nyugaton, tehát az ő megtámadásuk élvezi majd a legtöbb támogatást. Hozzátette, a „betolakodók” megölésével segít a túlnépesedésen, és ezáltal a környezeten is. Nem véletlenül ilyen brutális módját választotta a gyilkolásnak: állítása szerint azért lőfegyvereket használt, mert ettől azt reméli, hogy az amerikai „baloldal” megpróbálja majd eltörölni az alkotmány lőfegyverviselésre vonatkozó második kiegészítését. Mint az index.hu is észrevette, a fegyverire olyan neveket, köztük magyarokét is felírta, akik a történelem során valamilyen módon a muszlimok ellen harcoltak. John Hunyadiként felfedezhető Hunyadi János és Horogszegi Szilágyi Mihály is, vélhetően azért, mert nekik köszönhetően nem esett el 1456-ban Nándorfehérvár. Rajtuk kívül Luxemburgi Zsigmond is feltűnt, az ő megemlítését a keresztes hadjárat megszervezése vagy a végvárrendszer felépítése indokolhatta. Bizarr módon a férfi afféle önéletrajzot is mellékelt a dokumentumhoz, melyben átlagos családból származó, átlagos gyermekkort átélő, átlagos férfinak írja le magát. Politikai nézetei is elég zavarosak, magát ökofasisztának vallotta, és nagyrészt a brit fasiszta pártot alapító Oswald Mosley nézeteit vallja, mintaállamnak pedig Kínát tartja, de az antifasisztákat és kommunistákat is megfenyegette. Azt állította, nem tagja egyetlen csoportnak sem, önállóan cselekedett, viszont azt bevallotta, hogy több nacionalista szervezetet is támogatott már. Bevallása szerint inspirálta, és egy ideig kapcsoltban állt a norvég tömeggyilkossal, Anders Breivikkel is. Állítólag az általa alapított neonáci szervezet, a muszlimellenes Templomos Lovagok is áldását adta a mészárlásra. Úgy tűnik, korábban internetes fórumokon is nyíltan beszélt a terveiről, ahol sokan támogatták, sőt hősnek nevezték. Halálosan megfenyegette a világ több vezetőjét is. Minden rossz anyjaként és elsődleges célpontként Angela Merkel német kancellárt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt és London muszlim polgármesterét, Sadiq Khant. Donald Trump amerikai elnökről úgy vélte, a megújult fehér identitás szimbólumaként támogatja, de vezetőként egyáltalán nem. A szövegből úgy tűnik, Tarrant nem teljesen tudta felmérni tettei súlyát, és zavarodott lehetett. Úgy kalkulált például, hogy 27 év múlva szabadulni fog a börtönből, és szerinte ugyanúgy Nobel-békedíjat érdemelne, mint Nelson Mandela.  

Apró muszlim közösség él Új-Zélandon

A nagyjából 4,3 milliós Új-Zélandon nem él sok muszlim, nagyjából ötvenezres közösségük a lakosság alig egy százalékát teszi ki. Náluk még a hinduk és buddhisták is többen vannak, bár az utóbbi időben a muszlimok aránya nőtt a leggyorsabban. A szigetország saját statisztikái szerint minden negyedik polgár egyébként külföldön született, így az etnikai és kulturális sokszínűség teljesen megszokott. Új-Zélandra évente 40-50 ezer bevándorló érkezik. A támadást követően a világ iszlám országainak vezetői siettek együttérzésükről és támogatásukról biztosítani az áldozatokat. A nemzetközi muszlim szervezetek is együttérzésüket fejezték ki, egységre szólítottak fel, és arra, hogy ne engedjenek a félelemnek. Ugyanakkor a részvét hangjába vegyültek kritikus hangok is. Egy amerikai muszlim szervezet például azt írta, a szörnyű támadás nem volt anomália sem meglepetés, az amerikai muszlim közösség is számos halálos fenyegetést kapott az elmúlt években. A Brit Muszlim Tanács is azt kérdezte: vajon biztonságban vannak-e a nem csituló iszlámellenesség közepette? A gyász és együttérzés mellett a közösségi-médiát ugyancsak ellepték az olyan bejegyzések, melyek azt hányták a média és a hatóságok szemére, hogy ha muszlim követ el támadást, azt azonnal terrortámadásnak bélyegzik, míg ha fehér keresztény követ el mészárlást, az csak „ámokfutó” vagy „elmebeteg”. Ezúttal bírálatuk nem jogos, az új-zélandi miniszterelnök is szinte a kezdetektől terrortámadásként írta le az eseményeket, ahogyan szinte minden média is így hivatkozott rá.

Nem nehéz fegyverhez jutni

Új-Zélandon ritkák az effajta ámokfutások, az eddigi legvéresebb, 13 életet követelő mészárlás 1990-ben történt, mikor egy David Gray nevű férfi kezdett el lövöldözni - emlékeztetett a CNN. Az eset nyomán újravizsgálták a fegyverviselési törvényeket, és szigorították is a katonai, fél-automata fegyverekre vonatkozó szabályokat. Ettől függetlenül az európaihoz képest a törvények még mindig lazának mondhatók, tulajdonosaiknak például engedélyre ugyan szükségük van, de nem minden fegyvert kell regisztrálni. A The Sydney Morning Herald szerint minden 16 éven felüli vásárolhat fegyvert akinek van engedélye. Ennek megszerzéséhez ellenőrzik az igénylő hátterét, mint írják, általában az erőszakos viselkedés, korábbi bűncselekmények, drogbirtoklás vagy felelőtlen alkoholfogyasztás miatt szokták megtagadni az engedélyeket. Ezen kívül le kell tenni egy biztonsági vizsgát is. A fegyver viseléséhez jó ok kell - az önvédelem nem feltétlenül számít annak - például vadászat vagy sportcélok. Becslések szerint nagyjából 1,2 millió fegyver lehet a lakosságnál az országban. Ennek ellenére Új-Zélandon nagyon alacsony a gyilkosságok száma is: 2017-ben alig 35 embert öltek meg. 

Frissítve: 2019.03.15 14:51

77 nappal több munka ugyanazért a pénzért - a nők fizetéséért tüntettek Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.18 22:02
"Együtt az egyenlő bérekért"
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP/ BERND VON JUTRCZENKA
A német nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb. És így is nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak magyar nőtársaiknál.
Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak. Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD) miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a kormányt, kiemelte, hogy
a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez az arány nulla százalék. Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont csak 6 százalék. Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb, mondta a miniszter.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21 százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21 százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos. Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség. A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról. A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Nők helyzete Európában: csak jobb hely van Magyarországnál

Nincs európai ország amely rosszabbul teljesítene Magyarországnál a nemek közti egyenlőséget tekintve - derül ki a Világgazdasági Fórum 2018-as jelentéséből. A nemek közötti egyenlőség index a nők gazdasági lehetőségeit, politikai képviseletét, oktatásban való részvételét, valamint az egészségügyi kilátásait veszi figyelembe a globális rangsor összeállításánál. Magyarország 102. a rangsorban a 149 tagú mezőnyből. A lemaradás elsősorban a politikai képviselet hiányában keresendő, írja a kimutatás nyomán a Magyarország a világban blog. A magyarországinál csak hét országban kezdetlegesebb a nők politikai képviselete: Bahrein, Belize, Brunei, Kuvait, Libanon, Omán és Jemen.

Gyújtogató sárgamellényesek és szétvert luxusüzletek miatt korlátozzák a tüntetéseket Párizsban

Publikálás dátuma
2019.03.18 20:41

Fotó: AFP/ ZAKARIA ABDELKAFI
A párizsi rendőrfőnököt is leváltják - ezt az ellenzék kevésnek tartja, a belügyminiszter távozását követelik.
Edouard Philippe francia miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy leváltja a párizsi rendőrfőnököt a francia kormány- és elitellenes sárgamellényes tüntetők hétvégi, erőszakba torkollott megmozdulása miatt, és azt is jelezte, hogy azokon a helyeken, ahol az általuk "ultráknak" nevezett baloldali radikálisok randalíroztak, betiltják a további tüntetéseket.
Michel Delpuech párizsi rendőrfőnököt szerdán váltja a posztján Didier Lallement, aki eddig a délnyugat-franciaországi Nouvelle Aquitaine prefektusa volt. A párizsi rendőrség vezetését az elmúlt hetekben rendszeresen érte az a vád a politikusok részéről, hogy "nem megfelelő utasításokat" ad a rend biztosítására a sárgamellényesek tüntetései során. De a gumilövedék használatáról is heves vita folyik a francia közéletben, miután a francia rendőrök eddig rendszeresen bevetették őket, súlyos sérüléseket okozva. A sárgamellényesek szerint februárig húsz tüntető vesztette el valamelyik szemét.
A negyedik hónapja tartó kormány- és elitellenes megmozdulás 18. tüntetése az elmúlt két hónap békés felvonulásai után ismét a decemberi és januári hétvégekre emlékeztetett. A Champs-Elysées sugárúton összecsapások törtek ki a felvonulók - elsősorban, de nem kizárólag a black bloc taktikával élő fekete ruhás anarchisták - és a rendőrök között. A sárgamellényesek barikádokat emeltek az utak közepén, amelyeket fel is gyújtottak, a csendőrök pedig azonnal könnygázzal és vízágyúval oszlatták a tömeget. Az antikapitalista és rendőrellenes szlogenek skandáló anarchisták megtámadták a luxusmárkák boltjait, betörték a kirakatokat, felgyújtottak egy bankot és egy újságosbódét, a Champs-Elysée hírességek és politikusok által kedvelt luxuséttermeiben pedig a berendezéseket rongálták meg. Összesen 124 üzletet rongáltak meg és 27-et fosztottak ki.
Emmanuel Macron államfővel történő egyeztetését követően a miniszterelnök a hivatalában tartott sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy
bizonyos negyedekben, elsősorban a Champs-Elysées sugárút környékén betiltják hétvégénként a megmozdulásokat.
Edouard Philippe azt is bejelentette, hogy "jelentősen" emelkedik a betiltott megmozduláson való részvételt szankcionáló pénzbüntetés összege, a jelenlegi 38-ról 135 euróra. "Nem véletlen, hogy a rendbontók akkor mobilizálódnak ismét, amikor a vita sikerrel zárul. Az emberek párbeszédet akarnak. A rendbontók egyetlen követelése az erőszak, a békés tüntetőknek távolságot kell mutatniuk a rendbontókkal szemben" - fogalmazott a miniszterelnök.
Az államfő szerint "nem véletlen", hogy egy sikeresen lezárt vita végén mobilizálódtak a "rendbontók". Philippe az úgynevezett nagy nemzeti vitára utalt, amelyet január 15-én indított az államfő a sárgamellényesek szociális követeléseiről - vagyis éppen a tüntetéssorozatnak köszönhetően jött létre. A vitában, amelyhez interneten is hozzá lehetett szólni, közel 2 millióan vettek részt és tettek javaslatokat. A vitasorozat zárásaként hétfő este Macron a hivatalában mintegy hatvan közéleti személyiséggel és értelmiségivel vitázik.
A párizsi prefektus menesztését a jobb- és a baloldali ellenzék is kevésnek ítélte meg, és Christophe Castaner belügyminiszter leváltását követelte. A tárcavezetőnek és Bruno Le Maire gazdasági miniszternek egyébként kedden kell számot adnia a szenátus illetékes bizottságai előtt a hétvégi megmozdulások gazdasági következményeiről.

Sárgamellényesek

Bár kezdetben - 2018 novemberében - még csak az üzemanyagadó ellen tiltakoztak, a sárgamellényesek később szociális követelések sorával álltak elő. Ezekből végül egy 40 pontos lista lett. Ebben szerepel többek között a nyugdíjkorhatár leszállítása 60 évre és a minimálnyugdíj 1200 euróra emelése, a fogyatékosoknak járó juttatások megemelése, a hajléktalanság teljes felszámolása, az adórendszer progresszívebbé tétele, a minimálbér 1300 euróra emelése és 15 ezer eurós maximálbér bevezetése (ez utóbbi kb. 4,7 millió forint), a városok körüli bevásárlóközpontok helyett a helyi kis üzletek előnyben részesítése, a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatása, a francia ipar védelmében a gyárak külföldre telepítésének megtiltása, a kiküldött munkavállalói rendszer megszüntetése, a menedékkérők jobb ellátása az ENSZ-szel történő együttműködésben, a kiutasított illegális bevándorlók hazaszállítása a származási országaikba, valós integrációs politika bevándorlók a franciává váláshoz, állami tulajdonú ingatlanok magánosításának betiltása, a hétéves elnöki ciklus visszaállítása.
A mozgalom alulról szerveződő, nincsenek vezetői és visszautasítja a hivatalos érdekképviseletet, ajánlják azt akár pártok, akár szakszervezetek. Eredményeik között adócsökkentés és minimálbér-emelés is van, illetve egy hatalmas nemzeti konzultáció elindítása. Ám Macront, aki - többek közt a vagyonadó eltörlésével - a "gazdagok elnökeként" vált ismertté, csak bizonyos mértékig sikerült meghátrálásra bírniuk.