Lövöldözés volt két mecsetben az új-zélandi Christchurch-ben, írja az Euronews. Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök közölte, hogy legalább 40 halálos áldozata van a vérengzésnek, és több mint húszan megsebesültek. Az áldozatok számát a rendőrség később pontosította: péntek reggelig 49-en haltak meg.
A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, ahol egy embert őrizetbe vettek. Később további három férfit és egy nőt fogtak el a lövöldözéssel kapcsolatban. Több iskolát is bezárattak a környéken, és arra kérték az embereket, hogy ne menjenek az utcára.
A támadást szélsőjobboldaliak követték el. Egyikük élőben közvetítette a YouTube-on a mészárlást. A 17 perces videó egy vidám "kezdődjön a buli" felkiáltással indul, írja erről az Index.hu. A történéseket fejkamerával közvetítette, vagyis a videón pontosan az látható, amit a támadó látott. A videón jól látható, hogy a fegyverek muszlimok elleni jobboldali terrortámadásokban részt vett emberek neveivel vannak kidekorálva.
A videót a YouTube gyorsan eltávolította, de hamar felbukkantak a másolatai Twitteren, Facebookon, Liveleaken. Az összes techcég nagy erőkkel igyekszik a videót törölni, és azt kérik, hogy senki ne ossza meg, ne töltse le, ne linkelje azt. Ennek ellenére újra és újra feltűnik pár percre a felvétel különféle fórumokban és videómegosztókon.
- közölte Scott Morrison ausztrál miniszterelnök Sydneyben újságírókkal. "Ez Új-Zéland egyik legsötétebb napja" - nyilatkozta Jacinda Ardern, hozzátéve, hogy "rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett, példa nélkül álló erőszakos cselekményről van szó". Ardern azt is hozzátette, hogy a támadást a körülmények miatt csak terrorcselekményként lehet leírni, és azt mondta, azért Új-Zélandot választották egy ilyen támadás célpontjául, mert az ország a multikulturalizmus, a sokszínűség és az elfogadás mintapéldája.
Egy 2013-as népszámlálás adatai szerint, az ország lakosságának kicsit több mint egy százaléka muzulmán.
- mondta el az új-zélandi rendőrség vezetője egy sajtótájékoztatón, írja a Mérce. Ezeket a rendőrség hatástalanította. Auckland legnagyobb vasútállomásán, a Britomart Közlekedési Központban pedig egy gyanús csomagot kellett felrobbantaniuk.
Az MTI arról tájékoztatott, Áder János államfő részvéttáviratot küldött Patsy Reddy új-zélandi főkormányzónak a terrortámadás miatt. A Magyar Távirati Iroda ingyenes szolgáltatásában ugyanakkor magáról a vérengzésről nem adott ki semmiféle hírt.
Egy terrorista vallomásai
Hogy a terrortámadás elkövetője, Brenton Tarrant jó előre készült tettére, azt az is bizonyítja, a mészárlás megkezdése előtt azóta törölt Twitter-oldalára egy több mint tizenhatezer szavas „manifesztót” töltött fel. A terjedelmes dokumentumban bevallja, hogy nagyjából két évvel ezelőtt kezdett el radikalizálódni, azóta tervezte a tettét, de a két új-zélandi mecsetet csak három hónappal ezelőtt választotta. A mészárlást azzal indokolta, hogy a nyugati világ hanyatlásáért az alacsony születésszám és a bevándorlás a felelős, ami nem csak az emberek jólétét, de létezését is fenyegeti.
Egyértelművé tette azt is, hogy szándékosan muszlimokat vett célba, mert úgy vélte, hogy ők a leggyűlöltebb csoport a Nyugaton, tehát az ő megtámadásuk élvezi majd a legtöbb támogatást. Hozzátette, a „betolakodók” megölésével segít a túlnépesedésen, és ezáltal a környezeten is.
Nem véletlenül ilyen brutális módját választotta a gyilkolásnak: állítása szerint azért lőfegyvereket használt, mert ettől azt reméli, hogy az amerikai „baloldal” megpróbálja majd eltörölni az alkotmány lőfegyverviselésre vonatkozó második kiegészítését. Mint az index.hu is észrevette, a fegyverire olyan neveket, köztük magyarokét is felírta, akik a történelem során valamilyen módon a muszlimok ellen harcoltak. John Hunyadiként felfedezhető Hunyadi János és Horogszegi Szilágyi Mihály is, vélhetően azért, mert nekik köszönhetően nem esett el 1456-ban Nándorfehérvár. Rajtuk kívül Luxemburgi Zsigmond is feltűnt, az ő megemlítését a keresztes hadjárat megszervezése vagy a végvárrendszer felépítése indokolhatta.
Bizarr módon a férfi afféle önéletrajzot is mellékelt a dokumentumhoz, melyben átlagos családból származó, átlagos gyermekkort átélő, átlagos férfinak írja le magát. Politikai nézetei is elég zavarosak, magát ökofasisztának vallotta, és nagyrészt a brit fasiszta pártot alapító Oswald Mosley nézeteit vallja, mintaállamnak pedig Kínát tartja, de az antifasisztákat és kommunistákat is megfenyegette.
Azt állította, nem tagja egyetlen csoportnak sem, önállóan cselekedett, viszont azt bevallotta, hogy több nacionalista szervezetet is támogatott már. Bevallása szerint inspirálta, és egy ideig kapcsoltban állt a norvég tömeggyilkossal, Anders Breivikkel is. Állítólag az általa alapított neonáci szervezet, a muszlimellenes Templomos Lovagok is áldását adta a mészárlásra. Úgy tűnik, korábban internetes fórumokon is nyíltan beszélt a terveiről, ahol sokan támogatták, sőt hősnek nevezték.
Halálosan megfenyegette a világ több vezetőjét is. Minden rossz anyjaként és elsődleges célpontként Angela Merkel német kancellárt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt és London muszlim polgármesterét, Sadiq Khant. Donald Trump amerikai elnökről úgy vélte, a megújult fehér identitás szimbólumaként támogatja, de vezetőként egyáltalán nem.
A szövegből úgy tűnik, Tarrant nem teljesen tudta felmérni tettei súlyát, és zavarodott lehetett. Úgy kalkulált például, hogy 27 év múlva szabadulni fog a börtönből, és szerinte ugyanúgy Nobel-békedíjat érdemelne, mint Nelson Mandela.
Apró muszlim közösség él Új-Zélandon
A nagyjából 4,3 milliós Új-Zélandon nem él sok muszlim, nagyjából ötvenezres közösségük a lakosság alig egy százalékát teszi ki. Náluk még a hinduk és buddhisták is többen vannak, bár az utóbbi időben a muszlimok aránya nőtt a leggyorsabban. A szigetország saját statisztikái szerint minden negyedik polgár egyébként külföldön született, így az etnikai és kulturális sokszínűség teljesen megszokott. Új-Zélandra évente 40-50 ezer bevándorló érkezik.
A támadást követően a világ iszlám országainak vezetői siettek együttérzésükről és támogatásukról biztosítani az áldozatokat. A nemzetközi muszlim szervezetek is együttérzésüket fejezték ki, egységre szólítottak fel, és arra, hogy ne engedjenek a félelemnek. Ugyanakkor a részvét hangjába vegyültek kritikus hangok is. Egy amerikai muszlim szervezet például azt írta, a szörnyű támadás nem volt anomália sem meglepetés, az amerikai muszlim közösség is számos halálos fenyegetést kapott az elmúlt években. A Brit Muszlim Tanács is azt kérdezte: vajon biztonságban vannak-e a nem csituló iszlámellenesség közepette?
A gyász és együttérzés mellett a közösségi-médiát ugyancsak ellepték az olyan bejegyzések, melyek azt hányták a média és a hatóságok szemére, hogy ha muszlim követ el támadást, azt azonnal terrortámadásnak bélyegzik, míg ha fehér keresztény követ el mészárlást, az csak „ámokfutó” vagy „elmebeteg”. Ezúttal bírálatuk nem jogos, az új-zélandi miniszterelnök is szinte a kezdetektől terrortámadásként írta le az eseményeket, ahogyan szinte minden média is így hivatkozott rá.
