Újabb nyolc oroszt büntet az EU a Krím megszállásáért

Publikálás dátuma
2019.03.15. 11:17

Fotó: AFP
Az intézkedések 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, utazási tilalomból és a pénzeszközök befagyasztásából állnak.
Az Európai Unió Tanácsa újabb nyolc orosz tisztségviselőt vett fel az Ukrajnával szembeni orosz agresszió miatt bevezetett szankciós listára. A testület közölte: a lista bővítésével a kercsi-szorosi és azovi-tengeri helyzet eszkalálódására és a nemzetközi jog Oroszország általi megsértésére reagáltak.
A szankcióval sújtott tisztségviselők között van az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat krími és szevasztopoli határigazgatóságának vezetője és helyettese, valamint három tengerészparancsnok, akik aktív közreműködtek ukrán hajók feltartóztatásában. A szankciós listára került két olyan orosz tisztségviselő, aki ellenőrzőpontokon teljesített szolgálatot és egy krími orosz katonai parancsnok.
A tanács egyúttal szeptember 15-éig meghosszabbította az uniós korlátozó intézkedések hatályát. Az intézkedések 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, utazási tilalomból és a pénzeszközök befagyasztásából állnak.
A külügyi tanács emlékeztet arra, hogy amint azt az Európai Tanács december 11-én kimondta, az Európai Unió továbbra is arra szólítja fel Oroszországot, bocsássa szabadon az elfogott ukrán tengerészeket, szolgáltassa vissza a lefoglalt hajókat és biztosítsa, hogy valamennyi hajó szabadon áthaladhasson a Kercsi-szoroson.
Ismételten megerősítette, hogy az unió elkötelezett a nemzetközi jog, Ukrajna szuverenitása, területi integritása és függetlensége, valamint a Krím-félsziget jogellenes annektálásának el nem ismerésére vonatkozó uniós politika mellett.

Terrortámadás Új-Zélandon: 49 emberrel végeztek ausztrál fegyveresek két mecsetnél

Publikálás dátuma
2019.03.15. 08:57

Fotó: TV NEW ZEALAND / AFP
Szélsőjobboldaliak követték el a mészárlást, amit élőben közvetítettek az interneten. Bombákkal is készültek.
Lövöldözés volt két mecsetben az új-zélandi Christchurch-ben, írja az Euronews. Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök közölte, hogy legalább 40 halálos áldozata van a vérengzésnek, és több mint húszan megsebesültek. Az áldozatok számát a rendőrség később pontosította: péntek reggelig 49-en haltak meg.
Szemtanúk szerint egy férfi automata fegyverrel nyitott tüzet az imádkozó emberekre.

A rendőrség nagy erőkkel érkezett a helyszínre, ahol egy embert őrizetbe vettek. Később további három férfit és egy nőt fogtak el a lövöldözéssel kapcsolatban. Több iskolát is bezárattak a környéken, és arra kérték az embereket, hogy ne menjenek az utcára.
A támadást szélsőjobboldaliak követték el. Egyikük élőben közvetítette a YouTube-on a mészárlást. A 17 perces videó egy vidám "kezdődjön a buli" felkiáltással indul, írja erről az Index.hu. A történéseket fejkamerával közvetítette, vagyis a videón pontosan az látható, amit a támadó látott. A videón jól látható, hogy a fegyverek muszlimok elleni jobboldali terrortámadásokban részt vett emberek neveivel vannak kidekorálva. 
A videót a YouTube gyorsan eltávolította, de hamar felbukkantak a másolatai Twitteren, Facebookon, Liveleaken. Az összes techcég nagy erőkkel igyekszik a videót törölni, és azt kérik, hogy senki ne ossza meg, ne töltse le, ne linkelje azt. Ennek ellenére újra és újra feltűnik pár percre a felvétel különféle fórumokban és videómegosztókon.
Ausztrál jobboldali szélsőséges az a férfi, akit az új-zélandi rendőrök őrizetbe vettek a christchurch-i mecsetek ellen pénteken elkövetett terrortámadások gyanúsítottjaként

- közölte Scott Morrison ausztrál miniszterelnök Sydneyben újságírókkal. "Ez Új-Zéland egyik legsötétebb napja" - nyilatkozta Jacinda Ardern, hozzátéve, hogy "rendkívüli kegyetlenséggel elkövetett, példa nélkül álló erőszakos cselekményről van szó". Ardern azt is hozzátette, hogy a támadást a körülmények miatt csak terrorcselekményként lehet leírni, és azt mondta, azért Új-Zélandot választották egy ilyen támadás célpontjául, mert az ország a multikulturalizmus, a sokszínűség és az elfogadás mintapéldája.
Egy 2013-as népszámlálás adatai szerint, az ország lakosságának kicsit több mint egy százaléka muzulmán.
A fegyveres támadás mellett autóra szerelt pokolgépekkel is készültek a terroristák

- mondta el az új-zélandi rendőrség vezetője egy sajtótájékoztatón, írja a Mérce. Ezeket a rendőrség hatástalanította. Auckland legnagyobb vasútállomásán, a Britomart Közlekedési Központban pedig egy gyanús csomagot kellett felrobbantaniuk.
Az MTI arról tájékoztatott, Áder János államfő részvéttáviratot küldött Patsy Reddy új-zélandi főkormányzónak a terrortámadás miatt. A Magyar Távirati Iroda ingyenes szolgáltatásában ugyanakkor magáról a vérengzésről nem adott ki semmiféle hírt.

Egy terrorista vallomásai

Hogy a terrortámadás elkövetője, Brenton Tarrant jó előre készült tettére, azt az is bizonyítja, a mészárlás megkezdése előtt azóta törölt Twitter-oldalára egy több mint tizenhatezer szavas „manifesztót” töltött fel. A terjedelmes dokumentumban bevallja, hogy nagyjából két évvel ezelőtt kezdett el radikalizálódni, azóta tervezte a tettét, de a két új-zélandi mecsetet csak három hónappal ezelőtt választotta. A mészárlást azzal indokolta, hogy a nyugati világ hanyatlásáért az alacsony születésszám és a bevándorlás a felelős, ami nem csak az emberek jólétét, de létezését is fenyegeti. Egyértelművé tette azt is, hogy szándékosan muszlimokat vett célba, mert úgy vélte, hogy ők a leggyűlöltebb csoport a Nyugaton, tehát az ő megtámadásuk élvezi majd a legtöbb támogatást. Hozzátette, a „betolakodók” megölésével segít a túlnépesedésen, és ezáltal a környezeten is. Nem véletlenül ilyen brutális módját választotta a gyilkolásnak: állítása szerint azért lőfegyvereket használt, mert ettől azt reméli, hogy az amerikai „baloldal” megpróbálja majd eltörölni az alkotmány lőfegyverviselésre vonatkozó második kiegészítését. Mint az index.hu is észrevette, a fegyverire olyan neveket, köztük magyarokét is felírta, akik a történelem során valamilyen módon a muszlimok ellen harcoltak. John Hunyadiként felfedezhető Hunyadi János és Horogszegi Szilágyi Mihály is, vélhetően azért, mert nekik köszönhetően nem esett el 1456-ban Nándorfehérvár. Rajtuk kívül Luxemburgi Zsigmond is feltűnt, az ő megemlítését a keresztes hadjárat megszervezése vagy a végvárrendszer felépítése indokolhatta. Bizarr módon a férfi afféle önéletrajzot is mellékelt a dokumentumhoz, melyben átlagos családból származó, átlagos gyermekkort átélő, átlagos férfinak írja le magát. Politikai nézetei is elég zavarosak, magát ökofasisztának vallotta, és nagyrészt a brit fasiszta pártot alapító Oswald Mosley nézeteit vallja, mintaállamnak pedig Kínát tartja, de az antifasisztákat és kommunistákat is megfenyegette. Azt állította, nem tagja egyetlen csoportnak sem, önállóan cselekedett, viszont azt bevallotta, hogy több nacionalista szervezetet is támogatott már. Bevallása szerint inspirálta, és egy ideig kapcsoltban állt a norvég tömeggyilkossal, Anders Breivikkel is. Állítólag az általa alapított neonáci szervezet, a muszlimellenes Templomos Lovagok is áldását adta a mészárlásra. Úgy tűnik, korábban internetes fórumokon is nyíltan beszélt a terveiről, ahol sokan támogatták, sőt hősnek nevezték. Halálosan megfenyegette a világ több vezetőjét is. Minden rossz anyjaként és elsődleges célpontként Angela Merkel német kancellárt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt és London muszlim polgármesterét, Sadiq Khant. Donald Trump amerikai elnökről úgy vélte, a megújult fehér identitás szimbólumaként támogatja, de vezetőként egyáltalán nem. A szövegből úgy tűnik, Tarrant nem teljesen tudta felmérni tettei súlyát, és zavarodott lehetett. Úgy kalkulált például, hogy 27 év múlva szabadulni fog a börtönből, és szerinte ugyanúgy Nobel-békedíjat érdemelne, mint Nelson Mandela.  

Apró muszlim közösség él Új-Zélandon

A nagyjából 4,3 milliós Új-Zélandon nem él sok muszlim, nagyjából ötvenezres közösségük a lakosság alig egy százalékát teszi ki. Náluk még a hinduk és buddhisták is többen vannak, bár az utóbbi időben a muszlimok aránya nőtt a leggyorsabban. A szigetország saját statisztikái szerint minden negyedik polgár egyébként külföldön született, így az etnikai és kulturális sokszínűség teljesen megszokott. Új-Zélandra évente 40-50 ezer bevándorló érkezik. A támadást követően a világ iszlám országainak vezetői siettek együttérzésükről és támogatásukról biztosítani az áldozatokat. A nemzetközi muszlim szervezetek is együttérzésüket fejezték ki, egységre szólítottak fel, és arra, hogy ne engedjenek a félelemnek. Ugyanakkor a részvét hangjába vegyültek kritikus hangok is. Egy amerikai muszlim szervezet például azt írta, a szörnyű támadás nem volt anomália sem meglepetés, az amerikai muszlim közösség is számos halálos fenyegetést kapott az elmúlt években. A Brit Muszlim Tanács is azt kérdezte: vajon biztonságban vannak-e a nem csituló iszlámellenesség közepette? A gyász és együttérzés mellett a közösségi-médiát ugyancsak ellepték az olyan bejegyzések, melyek azt hányták a média és a hatóságok szemére, hogy ha muszlim követ el támadást, azt azonnal terrortámadásnak bélyegzik, míg ha fehér keresztény követ el mészárlást, az csak „ámokfutó” vagy „elmebeteg”. Ezúttal bírálatuk nem jogos, az új-zélandi miniszterelnök is szinte a kezdetektől terrortámadásként írta le az eseményeket, ahogyan szinte minden média is így hivatkozott rá.

Nem nehéz fegyverhez jutni

Új-Zélandon ritkák az effajta ámokfutások, az eddigi legvéresebb, 13 életet követelő mészárlás 1990-ben történt, mikor egy David Gray nevű férfi kezdett el lövöldözni - emlékeztetett a CNN. Az eset nyomán újravizsgálták a fegyverviselési törvényeket, és szigorították is a katonai, fél-automata fegyverekre vonatkozó szabályokat. Ettől függetlenül az európaihoz képest a törvények még mindig lazának mondhatók, tulajdonosaiknak például engedélyre ugyan szükségük van, de nem minden fegyvert kell regisztrálni. A The Sydney Morning Herald szerint minden 16 éven felüli vásárolhat fegyvert akinek van engedélye. Ennek megszerzéséhez ellenőrzik az igénylő hátterét, mint írják, általában az erőszakos viselkedés, korábbi bűncselekmények, drogbirtoklás vagy felelőtlen alkoholfogyasztás miatt szokták megtagadni az engedélyeket. Ezen kívül le kell tenni egy biztonsági vizsgát is. A fegyver viseléséhez jó ok kell - az önvédelem nem feltétlenül számít annak - például vadászat vagy sportcélok. Becslések szerint nagyjából 1,2 millió fegyver lehet a lakosságnál az országban. Ennek ellenére Új-Zélandon nagyon alacsony a gyilkosságok száma is: 2017-ben alig 35 embert öltek meg. 

Szerző
Frissítve: 2019.03.15. 14:51

Váratlanul nagy pofont kapott Trump, a szenátus is leszavazta a szükségállapotot

Publikálás dátuma
2019.03.14. 21:28

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Sejthető volt, hogy a szűk republikánus többségű szenátusban átszavaznak majd néhányan, de az elnök ilyen arányú (59-41) veresége meglepte a többséget. A mexikói határfal nem mostanában épül majd fel.
Azok után, hogy a demokrata többségű képviselőház Donald Trump önkényesen bevezetett szükségállapota ellen szavazott, magyar idő szerint csütörtök este a republikánus többségű szenátus is megtette ugyanazt - írja az Index. Az Egyesült Államok elnöke ezzel valóban jelentősnek tűnő pofont kapott, hiszen a teljes kongresszus az akarata ellen ment.
A szenátusban 53-47 a delegáltak aránya a republikánusok javára, a szükségállapot leállításáról szóló szavazáson pedig 59-41-re győztek a Trump ellenében született javaslatok, vagyis 12 republikánus szenátor a demokratákkal együtt szavazott.

A Trump ellen szavazó szenátorok között van többek között Marco Rubio, aki korábban a republikánus elnökjelölti pozícióra pályázott és Mitt Romney is, aki pedig elnökjelölt is volt a párt színeiben.

Az eredmény azért lehet különösen fájó Trumpnak, mert a korábbi becslések ugyan azt mutatták, hogy valószínűleg átszavaz majd néhány republikánus szenátor, de arra nem lehetett egyértelműen számítani, hogy a szenátus is leszavazza a szükségállapotot, arra pedig végképp nem, hogy ilyen nagy arányban.
Trump ennek ellenére kitarthat az intézkedése mellett, aminek az lenne a lényege, hogy így a kongresszust megkerülve a hadsereg büdzséjéből fordíthat pénzt arra, hogy megépíthesse, de legalábbis elkezdhesse megépíteni a vágyott déli határfalat.

Lehetősége van ugyanis vétózni, és már eleve azért rendelte el a szükségállapotot, mert nem tudta átvinni a kongresszuson az akaratát. A kérdés most az, hogy két ennyire erős jelzés után is ragaszkodik-e ahhoz, hogy beváltsa a választási ígéretét, ami egyébként eredetileg arról szólt, hogy nem amerikai, hanem mexikói büdzséből épül meg a fal.

Trump viszont a szükségállapot ellenére sem kezdheti meg a fal megépítését, mert több állam és szövetségi bíró bíróságon megtámadta a szükségállapotról szóló döntést, és amíg nem születik bírósági döntés az ügyben, addig nem lehet hozzányúlni a hadsereg költségvetéséhez sem. Az ügy valószínűleg a legfelsőbb bíróságig gyűrűzik majd el, szóval, ha lesz is fal, az nem a napokban készül el.


Szerző