– Volt már jobb beszéde, de azért a mostanit is élveztem – vont mérleget Orbán Viktor kormányfő szokásos ünnepi beszédéről egy idős asszony, aki férjével érkezett a Nemzeti Múzeum elé.
Véleményével aligha volt egyedül, hiszen a fideszes hallgatóság jobbára visszafogott maradt a beszéd alatt, rezzenéstelen arccal fogadták például azt, amikor a már a keresztény-konzervatív mitológiában is utazó miniszterelnök az önként felvett kereszténységünkről beszélt.
– Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság és szabad Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor. – Kívánjuk Európa népeinek, lássák és értsék, keresztény kultúra nélkül elveszítjük Európát! Vegyék észre, egy liberális európai birodalomban elveszítik szabadságukat. Az európai ember akkor lehet boldog, ha maga dönthet saját és nemzete sorsáról.
A kormányfő a közelgő európai parlamenti választásról is beszélt a menekültügyre utalva: Erős Európát, erős nemzetállamokat, erős vezetőket akar Európa élén látni, olyanokat, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda, ahol gondok vannak. – Új kezdetet akarunk, az Európai Egyesült Államok lázálmok végét! – jelentette ki.
Orbán a szokottnál is többet szólt a magyar-lengyel kapcsolatról. Az ünnepségre meghívta ugyanis Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy a két ország most a közös jövőjéért küzd együtt. – A két ország ma is a szabadság oldalán áll, s harcol az igazságért Európa számára is. A turul és a lengyel fehér sas megint elvezet bennünket az igazság felé – fogalmazott.
– Közös volt a XX. századi szenvedésünk, de most másra készülünk, nagy, közép-európai felemelkedésre, reneszánszra – erősített rá Orbán Viktor. – S ha Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor az egész régiót támadják, ezért azt üzenjük nekik, ha támadnak, számolniuk kell a lengyel-magyar szövetséggel.
A tömeg hangulatáról sokat elárul, hogy a legnagyobb taps akkor robbant ki, amikor a kormányfő arról szólt, hogy Magyarország állította meg a migránsáradatot – a beszéd többi részénél érzékelhető volt a hiányérzet a „viktoriánusokban”. – Legalább elénekelhettük volna a Szózatot vagy a Székely himnuszt – morogta egy ünneplő.
A lapunknak nyilatkozó politológus szerint nem véletlen, hogy szokásától eltérően – aligha függetlenül attól, hogy veszélyben a Fidesz tagsága az Európai Néppártban – Orbán ezúttal nem hirdetett háborút, és nem bántott meg igazán senkit.
– Meglepődött, mert azt hitte a bűnbánó levelével mindent megbocsátanak neki az Európai Néppártban, de most ez láthatóan kevés volt – utalt Szentpéteri-Nagy Richard arra, hogy a kormányfő csütörtökön több néppárti tagpárt elnökének is írt, és bocsánatot kért egyes állításaiért. Nem tudott mit csinálni – folytatta a szakértő –, odarendeltek sok embert, muszáj volt beszélnie. Még szerencse, hogy rajta kívül volt más műsorszám is – utalt Szentpéteri-Nagy a másik szónokra, a lengyel miniszterelnökre.
Ami az ünneplőket illeti: a Blaha Lujza tértől az Erzsébet hídig álltak szorosan egymás mögött azok a buszok, amelyekkel vidékről hozták fel a Fidesz-szimpatizánsokat. Legalább száz kisebb és nagyobb buszt számoltunk össze. Összességében több ezer ember fuvaroztathatott fel a párt a március 15-ei központi ünnepségre. Az idén is feltűnt a Mészáros Lőrinc-féle Felcsúti Futball Akadémia busza, de akadt több önkormányzati jármű is. A vidékről érkezett és a budapesti hallgatóság mellett úgy kétezren lehettek a lengyel szimpátiatüntetők, akik hatalmas „Lengyel-magyar barátság” felirattal ellátott molinóval érkeztek. Becslések szerint tízezren vettek részt az ünnepségen.
