Vádat emeltek az új-zélandi merénylő ellen

Publikálás dátuma
2019.03.16. 09:03
Rendőr a christchurchi körzeti bíróság épülete előtt
Fotó: SANKA VIDANAGAMA / NURPHOTO / AFP
A 28 éves férfi közömbösen fogadta a bíróság döntését, és nem kérte szabadlábra helyezését.
Vádat emeltek tömeggyilkosságért a pénteki, 49 halálos áldozatot követelő új-zélandi terrortámadások elkövetője, a 28 éves Brenton Tarrant ellen – írja a Guardian. Tarrant helyi idő szerint szombat reggel jelent meg bilincsben és fehér rabruhában a christchurchi körzeti bíróságon. Helyszíni tudósítások alapján a férfi közömbösen fogadta a döntést, nem is kérte, hogy szabadlábra helyezzék.
Az új-zélandi Christchurch-ben két mecset ellen követtek el terrortámadást, a merényletekben 49 ember vesztette életét. Tarranton kívül három másik embert is őrizetbe vettek, de egyiküket azóta elengedték. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök közölte: ausztrál jobboldali szélsőséges az a férfi, akit az új-zélandi rendőrök őrizetbe vettek a pénteken elkövetett terrortámadások gyanúsítottjaként. Tarrant a támadásokat élőben közvetítette a közösségi oldalán, a mészárlás megkezdése előtt pedig az – azóta törölt – Twitter-oldalára egy több mint tizenhatezer szavas „manifesztót” töltött fel. A terjedelmes dokumentumban bevallja, hogy nagyjából két évvel ezelőtt kezdett el radikalizálódni, azóta tervezte a tettét, de a két új-zélandi mecsetet csak három hónappal ezelőtt választotta. A mészárlást azzal indokolta, hogy a nyugati világ hanyatlásáért az alacsony születésszám és a bevándorlás a felelős, ami nem csak az emberek jólétét, de létezését is fenyegeti. Egyértelművé tette azt is, hogy szándékosan muszlimokat vett célba, mert úgy vélte, hogy ők a leggyűlöltebb csoport a Nyugaton, tehát az ő megtámadásuk élvezi majd a legtöbb támogatást, Brenton Tarrant legközelebb április 5-én áll bíróság elé. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.16. 09:07

Elnökválasztásnál több, elitváltás zajlik Szlovákiában

Publikálás dátuma
2019.03.16. 09:00
Szerte Szlovákiában a Smer jelöltjének a plakátjai láthatók, de Maros Sefcovic nem tűnik átütő személyiségnek
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
Valóságos rendszerváltás jeleit mutatja a ma sorra kerülő voksolás első fordulója. A Kuciak-gyilkosság óta megállíthatatlanul erodálódik a szomszédos ország politikai osztálya.
Ha ezúttal igaznak bizonyulnak az előrejelzések, akkor a mai szlovák elnökválasztás első fordulóját egy, nemrég még ismeretlen polgárjogi aktivista jogásznő fogja elég nagy előnnyel megnyerni. Második fordulóra szükség lesz, de annak favoritja is a 45 éves Zuzana Caputova. A magyar média már a szlovák Momentum jelöltjének is nevezte Caputovát, és az összehasonlítás nem is teljesen alaptalan, legalább is abban a tekintetben, hogy egy fiatal, liberális, Európa-párti mozgalomról van szó. A két mozgalom térhódítása között azonban már jelentős különbség mutatkozik. A Progresszív Szlovákia pártot 2017 november 28-án jegyezték be, s a parlamenten kívüli formáció jelöltje, Matus Vallo, alig egy évvel később, 2018. november 11-én elhódította a pozsonyi főpolgármesteri tisztséget is. Caputova tavaly májusban jelentette be, hogy indul az államfőválasztáson, de csak néhány hete kezdődött meg üstökösszerű felívelése. A mozgalomból kinőtt párt saját programja szerint alternatívát kíván nyújtani azok számára, akik elégedetlenek a létező szlovák politikai kínálattal, amelyből, szerintük teljességgel hiányzik egy progresszív, liberális, Európa-párti erő. Kezdetben Caputova mégis a vesztesek nyugalmával szemlélhette az elnökjelöltek viadalát, amelyben az utolsó percig nem volt biztos az ugyan meggyengült, de máig legerősebb kormánypárt, a Robert Fico vezette Smer jelöltjének kiléte, azt sem lehetett tudni, hogy a második kormányerő, az SNS indít-e jelöltet (végül nem indított). Így sokáig ígéretes esélyekkel volt jelen Bugár Béla, és úgy tűnt, hogy a külügyminiszter Miroslav Lajcák Smer jelöltként megnyerheti a választást. A Kuciak-gyilkosság okozta politikai földrengés és átalakulás azonban padlóra küldte a Fico pártot és magát a szlovák politikát két évtizeden át uraló volt kormányfőt is, a következetesen EU-párti Lajcák pedig az ENSZ migrációs csomagjának elutasítása miatt szembekerült pártjával, nem vállalta a jelöltséget. A jelölés véghajrájában előhúzott Maros Sefkovic, európai uniós sikerkarrierje, és annak ellenére, hogy hazájában is tisztelet övezi, túl „sótlannak” és túl „pártembernek” bizonyult a kampányban, hétről hétre veszített kezdeti vezető pozíciójából. Ezzel párhuzamosan gyengült minden hagyományos és kevésbé hagyományos, de már parlamenti pártnak számító formáció jelöltjének helyzete, és egyre látványosabban törtek előre a független jelöltek. Robert Mistrík vegyészprofesszor, aki ugyan független jelölt volt, de a parlament legerősebb ellenzéki ereje, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a parlamenten kívüli liberális Együtt (Spolu) által támogatott, egészen február közepéig a megmérettetés favoritjának számított és úgy tűnt, a második forduló Sefkovic és Mistrík között dől majd el. Ám néhány napon belül minden megváltozott, Caputova élre ugrott és Mistrík saját csapdájába esett. A professzor ugyanis mindvégig azt hajtogatta, hogy az ellenzéki oldalon egymást gyengítő jelölteknek vissza kell lépniük a legerősebb javára, így hitelvesztés nélkül nem tudott tovább versenyben maradni. A változások itt nem álltak meg. Bár a felmérések azt mutatják, hogy Caputova és Sefkovic kerül a második fordulóba, a szlovák sajtó nem tartja azt sem kizártnak, hogy a szélsőséges Stefan Harabin főbíró, az egykori kommunistából lett Meciar kormánytag lehet Caputova kihívója a második körben. Az új politikai erők és politikán kívülről érkező jelöltek diadalmenete Szlovákiában a politikai elit teljes átrendeződését, valóságos békés rendszerváltást eredményezhet.  

Előrejelzések

Az AKO ügynökség rangsora százalékban 1. Zuzana Caputová 52,9 2. Maros Sefkovic 16,7 3. Stefan Harabin 11,4 4. Marian Kotleba 5,6 5. Bugár Béla 4,1 A Focus közvélemény- kutató szerint 1. Zuzana Caputová 26,3 2. Maros Sefcovic 20,4 3. Robert Mistrík (visszalépett) 13,3 4. Stefan Harabin 13 5. Marian Kotleba 8,5 6. Bugár Béla 5,8  

Szerző

Trump megvétózta a rendkívüli állapotot elutasító szenátusi döntést

Publikálás dátuma
2019.03.15. 22:01

Fotó: JIM WATSON / AFP
Donald Trump amerikai elnök pénteken megvétózta a rendkívüli állapotot elutasító szenátusi döntést.
Az amerikai elnök megakadályozta, hogy a törvényhozás elgáncsolja a mexikói határ mentén megépítendő védőfal költségeinek rendkívüli körülményekre hivatkozó előteremtését. Donald Trump február 15-én rendkívüli állapotot hirdetett ki a határvidéken. Ezzel kívánt jogi alapot teremteni ahhoz, hogy a kongresszus megkerülésével biztosítsa az építkezéshez szükséges pénzügyi forrásokat. Tervét először a kongresszus demokrata párti többségű képviselőháza, majd a szenátus is leszavazta. A szenátusban republikánus többség van, de a kormánypárt 12 szenátora csatlakozott a demokratákhoz, akik szerint a határhelyzet nem rendkívüli, és Amerikának nem lenne szabad elzárkóznia a bevándorlók elől. Trump azonban - elnöksége során első alkalommal – élt vétójogával, és ezt a kongresszus csak kétharmados többséggel tudná felülbírálni. Az amerikai politika elemzői gyakorlatilag biztosak abban, hogy ekkora törvényhozási tábor nem alakul ki az elnökkel szemben, így a rendkívüli állapot, mint a több milliárd dolláros kiadás hivatkozási alapja, megáll. Az elnöki vétó bejelentésekor jelen voltak olyan családok is, akiknek egyes tagjait illegális bevándorlók gyilkolták meg. Trump ezzel kívánta érzékeltetni a szerinte tarthatatlan határ menti állapotokat. A helyzet veszélyességét ecsetelő szavaihoz Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter csatlakozott, az ugyancsak jelen lévő William Barr igazságügyi miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy Trump vétója teljesen jogszerű. A fal – vagy egyes tervek szerint magas fémkerítés – építése azonban egyelőre így sem kezdődhet meg. Miután a kongresszusban minden bizonnyal elbukik a vétó felülbírálatát célzó indítvány, az elnök hozzáférhet ugyan a Pentagon építkezésekre elkülönített keretéhez, és abból kihasíthatja az igényelt pénz zömét – a kisebbik részt a kábítószer elleni küzdelem alapjából, illetve a drogdílerektől elkobzott javakból kívánja átcsoportosítani, a határon átnyúló kábítószer-csempészet elleni harcra hivatkozva –, a több száz kilométeres határszakaszt érintő munkálatok tényleges elindítását mégis akadályozzák azok a perek, amelyeket az Egyesült Államok 50 tagállama közül 15 indított a tervezett falépítés ellen, különböző érvekre hivatkozva. Indultak emellett perek az érintetett telektulajdonosok, illetve azokat képviselő szervezetek részéről is. 
Frissítve: 2019.03.17. 16:46