Még a fű is csak Orbánnak nő a Várban

Publikálás dátuma
2019.03.18 07:30
Hiába ígérték, hogy a Karmelita kolostor előtti utcát visszaadják a nagyközönségnek, azt továbbra is lezárva tartják
Fotó: Népszava
Miközben a kormányfő új munkahelye csillog-villog, alig néhány száz métere onnan balkáni állapotok uralkodnak.
Nevetve csóválja a fejét az idegenvezető, amikor távol-keleti turistacsoportjának egyik tagja a Budai Várban, a Hunyadi János útról a Karmelita kolostor felé mutat és azt kérdi: a király lakik-e ott? Kérdése annyiban nem alaptalan: az adófizetői milliárdokból felújított épületet és közvetlen környékét valóban királyi pompa uralja. Ugyanez a turista viszont aligha tette volna fel ezt a kérdést, ha a lentről, a hegy oldalában futó utakon jut fel a Várba. Orbán Viktor rezidenciája „alatt” friss és üde zöld gyeptéglákkal meg díszcserjékkel borították a hegyoldalt, hogy a terasztól makulátlan legyen a kilátás, de 50-100 méterre onnan már balkáni állapotok uralkodnak. Ma is látni még, azt az UV-zöld sprayvel felfújt vonalat, ameddig a kertépítők dolgoztak a tökéletes kormányfői panorámáért... Az orbáni tekinteten túli magyar valóság a hegyoldalban a Király lépcsőnél kezdődik, ahol turistainformáció gyanánt a sétány szélére hajított pléhdarabra felfestett „castle” felirat és nyíl mutatja az utat felfelé. Az út mára széttöredezett, a lépcső mázsás elemeit kimozdította helyéről az évtizedes erózió. Az út melletti vízelvezető árokszerűséget a hegyoldalon lezúduló eső régen feltöltötte földdel. Az, aki a botorkálást megússza bokatörés nélkül, a hegytető közelében egy összegraffitizett kétnyelvű tábla segíti értelmezni az eddig látottakat, miszerint: „Egyenetlen felszínű az út”. A bokatörő sétautakon, lépcsőkön feljutva a Karmelita kolostorhoz a kormányfői iroda előtt vezető Színház utcának örülhetne a turista meg az átlagember – ha bejuthatna oda. Csakhogy az utca ma is le van zárva. Az apparátus fogadkozott, hogy amint vége az építkezésnek újra visszaadják az utcát a gyalogosoknak. Építkezésnek ma már nyoma sincs, viszont a mobilkerítésen ma is ott a felirat: „magánterület”. Pedig, mint azt az I. kerületi képviselő-testület ellenzéki tagjától, V. Naszályi Mártától megtudjuk, szó sincs arról, hogy a Színház utcát bárki magánterületté nyilvánította volna. Érdeklődésünkre a Miniszterelnökség nem közölte, hogy meddig tartják lezárva az utcát, azt ugyanakkor leszögezték: a rekonstrukció már befejeződött, de az épületbe folyamatosan érkeznek olyan eszközök, irodabútorok, és egyéb, a mindennapi működéshez szükséges berendezési tárgyak, melyek beszállítása miatt kell a védett, elzárt hely. A tárca válaszából az nem derült ki, hogy az irodaasztalok miatt miért kellett a teljes épületkomplexumot százméteres körbe, hermetikusan lezárni. Ami a Karmelita kolostoron túli állapotokat illeti: a Miniszterelnökség szerint a vár felújítását célzó Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a várnegyedet „visszaadják a magyar embereknek”, és „olyan hellyé tegyék, ahol mindenki újra otthon érezheti magát, és ahová örömmel tér vissza”. A tárca szerint a közterületi fejlesztések során lépésről-lépésre haladnak, így terveik között szerepelnek többek között a hegyoldali területek megújítása is.

Elengedték a lakásosztogató várgondnok kezét

Nem dolgozik már a Budai Várbeli beruházásokat menedzselő miniszterelnökségi cégnél Gyutai Csaba fideszes politikus – tudta meg a 24.hu. A korábbi zalaegerszegi polgármestert 2016 nyarán nevezték a több milliárddal gazdálkodó Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft. élére ám hamar kiderült, hogy sajátosan sáfárkodott a közjavakkal: az egyik gondozására bízott lakásba ő költözött be, de a rokonsága is fillérekért jutott bérleményhez. Bár a Miniszterelnökség titkos belső vizsgálata arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságokat követett el a politikus, sajtóhírek szerint Orbán éppen az ellenzéki sajtó vehemens kritikája miatt nem engedte el Gyutai kezét. Végül a kormány a választások után új céget alapított a botrányokat halmozó Várgondnokság és a Budavári Kft. helyett, az év végén létrejött Várkapitányság Nonprofit Zrt.-ben pedig Gyutai már nem kapott helyet.

Frissítve: 2019.03.18 07:30

„Kiirtották a fákat és a szabadság eszméjét” - Ceremónia nélkül kerül új helyére Nagy Imre szobra

Publikálás dátuma
2019.04.20 08:00
A Vértanúk teréről eltávolított Nagy Imre szobrot a Jászai Mari téren állítják fel
Fotó: MTI/ SZIGETVÁRY ZSOLT
A sematikus gondolkodásba nem fér bele, hogy voltak esetleg másfajta kommunisták is.
Sunyi és romlott eljárás – így minősítette Mécs Imre ötvenhatos halálraítélt, volt parlamenti képviselő, hogy Nagy Imre szobrát avatóünnepség nélkül állítják fel újra. A Népszava többször írt arról, hogy a mártír miniszterelnök emlékművét a Jászai Mari térre viszik a Parlament mellett lévő Vértanúk teréről, ahol a Horthy-korszakban a „vörösterror áldozatainak” tiszteletére emelt szobrot állítják vissza. Kérdésünkre, hogy Nagy Imre emlékművét ki adja majd át az új helyen, Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program vezetője annyit válaszolt: „avatóünnepséget nem tervezünk”. Pótó János történész, a Nagy Imre Emlékház igazgatója lapunknak nyilatkozva közölte: miként a szobor eltávolítása, a felállítása is hullámokat fog verni a médiában, de nyilván nem akarják, hogy ezek a hullámok az elkerülhetetlennél nagyobbak legyenek. Ezért nem szeretne Orbán, a kormány vagy a Fidesz újabb avatást. Mert hogyan is nézne ki, ha egy ennyire antikommunista retorikájú, „ráadásul végletekig leegyszerűsített, fekete-fehér paneleket sulykoló propagandagépezet” arról lenne kénytelen beszámolni, hogy valamelyik fideszes vezető felavatja a kommunista miniszterelnök szobrát. Pótó János hozzátette: így, avatás nélkül az az üzenet, hogy áthelyeztek ugyan, de meghagytak egy szobrot. Nem akarják méltatni a „kommunista miniszterelnököt” – folytatta. A sematikus gondolkodásba nem fér bele, hogy voltak esetleg másfajta kommunisták is. A kommunista szó egy bélyeg, és aki büszkén annak vallotta magát, vagy akire rásütik, egyaránt kidobandó nemhogy a nemzeti panteonból, hanem még a történelemből is – állapította meg. Pótó János felidézte azt a beszédet, amit Orbán Viktor 1989. június 16-án, a Hősök terén mondott. Szerinte már öt évvel ezelőtt is „a beszéd” negyedszázadát ünnepelték, szót sem ejtve arról, hogy az milyen alkalomból hangzott. Nyilván így lesz ez idén is, a 30. évfordulón. Hogy miért nem vitték vidékre vagy dobták egyszerűen a szemétbe a szobrot? Mert, ha nem is emlegetik, tudják, hogy „a beszéd” a kommunista Nagy Imre és kommunista mártírtársai temetésekor hangzott el – hangsúlyozta a történész. Orbán tavaly a Parlamentben személyesen védte meg Nagy Imrét a jobbikos támadástól. Ennek Pótó János szerint két oka volt. Az egyik: Orbán politikai karrierjének kezdőpontja Nagy Imre és mártírtársai temetése. Igyekeznek erről nem beszélni, de attól még tény. A másik ok: Nagy Imre miniszterelnök volt, többszörös miniszterelnök, ráadásul az ötvenhatos forradalom miniszterelnöke, vagyis Orbán miniszterelnök egyik elődje. Ha támadják, akkor nemcsak a kommunistát támadják, hanem sár fröccsen magára az általa betöltött tisztségre is. Pótó János szerint tehát Orbán hivatali elődjét és a mindkettejük által betöltött tisztség méltóságát védi. Ezért tűrik meg a szobrot is.  Mécs Imre szerint a Fidesz az új helyszín kiválasztásakor kegyeletsértő módon szimbolikus jelentőséget szánt annak, hogy a Jászai Mari térnél lévő mai Képviselői Irodaház annak idején ÁVH-, majd pártközpontként működött. (Az előző rendszerben Marx és Engels szobra állt ott, ahol nemsokára Nagy Imre szobra lesz – a szerk.) A Kossuth térről a Fidesz kiirtotta a fákat és a szabadság eszméjét – jelentette ki Mécs Imre, utalva rá, hogy a Parlament elől az 1956-ra emlékeztető Forradalom lángja emlékművet is eltávolították. A föld alatt létrehoztak ugyan egy kiállítóhelyet a sortűz emlékére, de ez olyan, „mintha katakombába akarnának szorítani minket, mint az őskeresztényeket”. Ha körbenézünk az ország főterén, akkor „néhány golyójukon kívül semmi sem emlékeztet a XX. század legjelentősebb magyar eseményére az 56-os forradalomra és szabadságküzdelemre. Az egész magyar nemzetet meggyalázták” – mondta Mécs Imre. Komoly dilemmának tartja, hogy a Jászai Mari téren is szervezzenek-e ünnepséget a zsarnoksággal szemben álló demokraták. Mécs Imre arra jutott, hogy – mivel tisztelik a kivégzett miniszterelnököt – nem szabad odamenniük: „ha megjelennénk, akkor a Fidesz-kormány ezt úgy venné, hogy legitimáltuk Nagy Imre és a forradalom emlékének meggyalázását”. Mécs Imre szerint más módon kell kifejezni a felháborodásukat.

Tiltakozás után megállapodás

Előzőleg Nagy Imre szobrának alkotója, Varga Tamás is tiltakozott az áthelyezés ellen. Végül elfogadta az új helyszínt, a Jászai Mari teret: lapunknak adott korábbi nyilatkozata szerint azért, hogy az emlékmű nívós budapesti helyszínen maradhasson. A megállapodás szerint ő döntött a szobor konkrét helyéről, tájolásáról. Ígéretet kapott arra is, hogy minden munkafolyamat, amelynek művészeti szempontból jelentősége van, a személyes részvételével történik.

Frissítve: 2019.04.20 08:00

Iszapbirkózásból levertség lesz - Mire számít Puzsér?

Publikálás dátuma
2019.04.20 07:15

Fotó: Népszava
Puzsér Róbert aligha remélhet kormánypárti támogatókat attól, hogy a fideszes Tarlós István helyett a baloldali Karácsony Gergelyt támadja.
Első ránézésre fideszes trolloknak hitte az ember azokat a maszkot viselő tüntetőket, akik táblákkal felszerelkezve tiltakoztak Karácsony Gergely ellen, amikor az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje bemutatta programját. Aztán kiderült, hogy a másik ellenzéki jelölt, a Jobbik és LMP által támogatott, függetlenként induló Puzsér Róbert aktivistái demonstráltak a rendezvényen. Kérdés, hogy Puzsér miért nem azt a fideszes Tarlós István főpolgármestert támadja hasonló vehemenciával, akit elvileg szeretne legyőzni az önkormányzati választáson. A látszat nem csal, Puzsér Róbert az elmúlt hetekben, hónapokban valóban jobban támadja Karácsony Gergelyt, mint Tarlós Istvánt és a Fideszt – konstatálta lapunknak nyilatkozta Virág Andrea, a Republikon Intézet elemzője. Elmondása szerint Puzsér, amikor előállt a Sétáló Budapest elnevezésű programjával, sokat szerepelt ugyan a sajtóban, de az érdeklődés azóta jelentősen lanyhult. Most a Karácsony Gergely elleni fellépéssel tud médiafelületet biztosítani magának. Tarlós bírálatával lényegesen kisebb feltűnést keltene. Karácsony és Puzsér pillanatnyilag ellenfelek. Még mindig nem világos ugyanakkor, hogy Puzsér részt vesz-e az előválasztás második fordulójában, amely arról döntene, ki legyen az ellenzék főpolgármester-jelöltje – jegyezte meg Virág Andrea. Puzsér szerepét meghatározza a mögötte álló Jobbik és LMP mozgása, ami összefügg azzal, hogy május végén milyen eredmény születik az EP-választáson. A Republikon Intézet elemzője nehezen elképzelhető forgatókönyvnek tartja, hogy Puzsér beszáll az előválasztásba, veszít, majd mégis elindul a főpolgármesteri posztért. Ellenben azt nem lehet kizárni, hogy valamilyen hivatkozással végül tényleg kihagyja az előválasztást – és jelölt marad. Így sem lesz könnyű helyzetben, magyarázat kell találnia rá, miért nem lép vissza. Hiszen mindvégig azzal érvelt, hogy Tarlóst és a Fideszt úgy lehet legyőzni, ha az ellenzék egyetlen jelöltet indít. Virág Andrea hangsúlyozta, hogy a Fidesz-ellenes választókban erős vágy él az ellenzéki együttműködés iránt, és nem díjazzák, ha valaki ezzel szemben politizál. Az elemző szerint Puzsér a másik oldalról legfeljebb a bizonytalan, párt nélküli konzervatív szavazók kis részét lehet képes elhódítani, valószínűtlen, hogy a Fidesz táborából számottevő szavazatot szerezhetne. Ha Karácsony Gergely mellett Puzsér is a színen marad, akkor az ellenzéki oldal osztódik, és nyilvánvalóan tovább nőnek Tarlós amúgy is komoly esélyei. Külön kérdés, hogy Karácsony Gergely részéről mennyiben szerencsés stratégia főpolgármester-jelölti kampányt folytatni, miközben a közeljövőben tudvalevőleg EP-választás lesz. Virág Andrea szerint a „csípőből adott” válasz az lenne, hogy nem szerencsés. A helyzet azonban az, hogy a két választás között kevés az idő, a kampányok óhatatlanul összecsúsznak. Az előttünk álló európai parlamenti választásnak nagyon más a politikai logikája, mint az őszi önkormányzatinak. Az első esetben tisztán listás választásról van szó, ahol az ellenzéki pártok egymással is rivalizálnak. Az őszi önkormányzati választáson már sokkal inkább az ellenzéki együttműködésen lesz (kellene legyen) a hangsúly. A fő probléma az – mondta Virág Andrea –, hogy a körülmények ismeretében az ellenzéknek már hónapokkal ezelőtt el kellett volna kezdenie az önkormányzati kampányt, amit az EP-választások előtt egy időre felfüggeszthetett volna. Erre most nincs mód, az ellenzék így is késésben van. Alkalmasságának megítélését tekintve Karácsony Gergely változatlanul messze megelőzi Puzsér Róbertet a Medián felmérései szerint – számolt be lapunknak Hann Endre, a közvélemény-kutató intézet igazgatója. Azon túl, hogy őszig még sok minden történhet, azt is fontos hangsúlyozni: nem kifejezetten budapesti, hanem olyan országos felmérésekről beszélünk, amelyekben csak viszonylag kis hányadot tesz ki a főváros, és amelyek nem is kimondottan a szavazási szándékokra irányultak. Mindezeket figyelembe véve is egyértelmű azonban – fűzte hozzá Hann Endre –, hogy a rangsorban Puzsér a sereghajtók közé tartozik. A Medián igazgatója egyetért azzal az állítással, hogy Karácsony Gergely támadásával Puzsér aligha tud szavazókat elvinni a Fidesztől. A kutatások arról tanúskodnak ugyanis, hogy Karácsony nem kizárólag az ellenzéki oldalon, hanem a fideszes szavazók körében is népszerűbb Puzsérnál. Kampánystratégiai kérdésekben Hann Endre nem akart állást foglalni. Annyit mondott: a politikusoknak érdemes lenne ügyelniük rá, hogy valóban kampányt, és ne iszapbirkózást folytassanak. A szavazók nem szeretik a veszekedést. Ha azt látják, hogy az ellenzéki táboron belül csak helyezkedés zajlik, könnyen elmehet a kedvük a választási részvételtől.
Frissítve: 2019.04.20 07:15