Az elszálló zöldség és gyümölcsárak gyengítik a forintot

Publikálás dátuma
2019.03.19. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.
Megette a fene – legyint a Lehel téri vásárcsarnok egyik zöldségeladója: korábban még három-négy kiló burgonyát vittek a vásárlók, mostanában csak egy kilóval távoznak. Az utóbbi időszakban alaposan megugrott a krumpli ára, így néhány hónapja még 160-170 forint volt kilója, most 240-290 forint között sávban mozog a piacon. - Vevő nincs, inkább csak érdeklődő – mondják egy másik, belvárosi piacon. „Jönnek be az emberek de gyakran sarkon fordulnak az árakat látva” - mondja az eladó, aki azzal is humorizál, hogy a főnöke inkább turistalátványosságnak tartja őt.  Olyan drága a burgonya, hogy már darabra is adják az Auchan hipermarketjeiben, adták hírül nemrég fotókkal illusztrálva. Kétségtelen, egy év alatt a zöldség-gyümölcs árak -  ezen belül az egyik alapvető élelmiszeré, a burgonyáé is - átlagosan 23,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A korábbi évektől eltérően a hazai burgonya március helyett már februárban gyakorlatilag eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import, amely kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdáknál is súlyosabban érintette a tavalyi aszály a legjelentősebb európai termelő országokat, mint Németország, Franciaország, vagy Lengyelország, ahol a terméskiesés mértéke elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett itthon, de ez mára 340-400 ezer tonnára csökkent, ami a hazai igényeket sem fedezi. Pár hete még 280 volt – tájékoztat a terézvárosi Hunyadi téri csarnok árusa, akinek pultjánál jelenleg 300 forintot kell fizetni egy kiló burgonyáért. Ez még magyar krumpli - fűzi hozzá. Nem tudni, meddig tart ki a hazai készlet, de a „főnök” már szólt, hogy rövidesen jön a külföldi burgonya, amit várhatóan 350-ért adnak majd. A (magyar) vöröshagyma kilója egyébként már most 350 forintba kerül. A hagyma jóval drágább, mint a krumpli – csodálkozik rá maga is a ritkán tapasztalható árfordulatra az árus.  Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál. A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele, de kisebb volt a hozam káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is.  A gyümölcsösökben a csapadékhiány és a hőség nem tett akkora kárt, sőt, éppen a tavalyi márciusi fagy miatt termett kevesebb kajszi és őszibarack – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeB a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember hangsúlyozta, az ősz óta emelkedő zöldségárak nem egy tendenciát jeleznek, hiszen a zöldség-gyümölcs árak egyébként is hullámzóak. Mint emlékezetes a gyümölcstermés 2017-ben volt nagyon gyenge az áprilisi hideghullám miatt, s ez magasra emelte az árakat. A múlt évben viszont elmaradtak a károsító tavaszi fagyok, az átlagosnál is magasabb hozamok voltak, mert a fák „kipihenték” magukat. A komoly fagykárt szenvedett kajszit, illetve őszibarackot kivéve, a fogyasztók számára igen kedvező áron kínálták a gyümölcsöket a kereskedők, őstermelők.  A málna, szeder, a fekete ribiszke hazai termőterülete egyre zsugorodik, sőt egyes tájakon meg is szűnt, mert ezek a növények egyre nehezebben viselik a megváltozott éghajlati viszonyokat. Ám drámai változások történtek a zöldségágazatban is. Az intenzív, nagy élőmunkaigényes szabadföldi, illetve fóliás, hajtatott zöldségek termőterülete az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csökkent. A fóliák, üvegházak területe 6700 hektárról nagyjából 3700 hektárra zsugorodott. A szabadföldi zöldségek területe 50 ezer hektárról 30 ezer hektárra csökkent. Csak a csemegekukorica és a zöldborsó őrizte meg korábbi pozícióját. A visszaesésben közrejátszik az is, hogy az eltűnőben lévő gyümölcsfajtákhoz hasonlóan a legtöbb szabadföldi zöldség termesztése is nagyon élőmunkaigényes, s az elmúlt 8-10 évben kritikussá vált a mezőgazdaságban is a munkaerőhiány.  Visszaveti az ültetvénytelepítési kedvet az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően. Nem csoda, hogy sok kertészettel foglalkozó gazda a sokkal kevésbé kockázatos, valamint jóval kisebb tőke- és munkaerő-igényű szántóföldi termelésre áll át – mondta Apáti Ferenc. Egy jól gépesített, gabonával, olajos magvakkal foglalkozó gazdaságban 100-150 hektárt egy ember megművel, a kertészetben pedig akár 10-30 emberre is szükség lenne, sőt hajtatott termesztésben egy hektárra kell 5-10 főnyi munkaerő. Az uniós területalapú támogatás hektáronként pedig mindkét ágazatban hektáronként 68-70 ezer forint, ám a költségekhez mérten óriási az aránytalanság. Ma már szabadföldi zöldséget termelni öntözés nélkül, lehetetlen, de a gyümölcsösökben is kevés kivétellel, szükség lenne a vízutánpótlásra - állítják a szakemberek. Egy korszerű öntözőrendszer kiépítése hektáronként legalább 1 millió forint. A szabadföldi zöldségek termőterületének háromnegyede, míg a gyümölcsösök csupán negyede öntözött jelenleg. A zöldségágazat az utóbbi évtizedben gyorsabban fejlődött, mint a gyümölcsszektor és ezért kisebb a lemaradása az európai élmezőnytől. A gyümölcstermelők 10-15 százaléka fejlesztett ki magas színvonalú gazdaságot, a 80 ezer hektár 30-40 százalékán. A termőterület egyharmadán küszködik a gazdák legalább fele, akik versenyképtelenek és csak a támogatások tartják életben a vállalkozásaikat. Elengedhetetlen 5-8 éves távlatban a technológiai és fajtakorszerűsítés, hogy akár egyharmaddal kisebb területen a jelenlegi mennyiséget stabilan azonos minőségben produkálhassa az ágazat. Sajnos a piaci verseny kegyetlen, nem ismeri a szociális érzékenységet, kizárólag a versenyképesség dönti el, ki maradhat a piacon – figyelmeztetett Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.  

Darabáras burgonya

Az online élelmiszerpiacon bevett gyakorlat szerint, lehetőség van a legtöbb gyümölcs és zöldség, így minden burgonyafajta esetében is a rendelt mennyiséget darabonként megjelölni - adott magyarázatot a  Adorján Abigél, az Auchan áruházlánc kommunikációs menedzsere arra, miként születhetett a darabáras krumpliról szóló hír. A vevők általában egzotikus gyümölcsök és különleges zöldségfélék esetében veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A vásárlás végösszegét azonban minden esetben egységesen a kilogrammban feltüntetett ár alapján határozza meg a rendelési rendszer. A darabonkénti vásárlásra az üzletekben is lehetősége van a vásárlóknak – tette hozzá.

Élesedik a verseny az élelmiszer-házhozszállításban

Elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat a hazai online kiskereskedelem tavaly, ami 17 százalékos növekedést jelent. A webes kereskedelem így már a 4,5 százalékát adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak – derül ki a GKI Digital adataiból. Az online vásárlók számának növekedési üteme azonban évről évre lassul: jelenleg 3,2 millió magyar rendel évente legalább egyszer webáruházból. Az online szektor növekedése így elősorban attól függ, hányszor és milyen értékben rendelnek ezek a vásárlók. A kereskedőknek érdemes a gyorsabban forgó napi fogyasztási cikkek irányába is nyitniuk. Tavaly a műszaki terület után az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) területe bővült a legdinamikusabban az e-kereskedelemben, azon belül is az online élelmiszer szegmens. Utóbbi terén tavaly már élénk verseny folyt a Tesco és az Auchan online áruházai között. A háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny, a Rossmann után tavaly a DM is elindult saját webáruházával. A GKI Digital szerint a most még gyerekcipőben járó online FMCG-piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz. V. A. D.

Magyar füge, kiwi, banán is terem

A magyar gyapot termesztés megbukott az ’50-es években, mert a politikai akaraton kívül semmilyen más feltétel nem volt meg a sikerhez.Egyelőre még a magyar narancsra is várni kell, mert még a kicsi, sárga és savanyú sem teremne meg a hazai gyümölcsösökben. A szakértők szerint középtávon a mediterrán gyümölcsfajták hazai elterjedésének nincs nagy valószínűsége, de választékbővítésre már ma is termelnek a hazai gazdák bizonyos déligyümölcs és egyén haszonnövény fajtákat. Megfelelő mikroklímájú területeken viszont, ahol télen sem csökken a hőmérséklet mínusz 10 Celsius fok alá, már jelenleg is termesztenek meleg- és napfény igényes növényeket. A füge például évszázadok óta a magyarországi kertek szél és fagyvédett zugainak kedvelt gyümölcse, holott igazán a mediterránum, illetve Észak-Afrika a fő termőterülete. Újabb vendég viszont a kiwi, amelyet néhány éve kezdtek termeszteni például Dél-Zalában. Ma már szabadföldön, hektárnyi méretű területeken terem ez a kedvelt délgyümölcsöt. Sőt, egyes vizsgálatok szerint a hazai kiwi vitamin és ásványisó tartalma magasabb az importénál. Ennek oka egyebek mellett, hogy frissen fogyasztható és nem csökkenti az értékes beltartalmat a szállítás, raktározás. Ma már tonnában mérik a termést és néhány éven belül a hazai piacokon akár a forgalom 3-4 százaléka is hazai termesztésű gyümölcs lehet. A füge mellett a rizs is régóta termesztett haszonnövény Magyarországon középső részén, pedig Ázsia az őshazája és ma is ott terem a világ rizskészletének túlnyomó többsége. A Dráva mentén viszont az utóbbi időszakban szóját is termesztenek, amit egyébként főleg Brazíliából importálunk. Ráadásul a magyar szója nem génkezelt, ami sok felhasználónál, állattenyésztőnél fontos szempont. Üvegházakban termesztenek citromot, narancsot, banánt is, de ezek, legalábbis még jó ideig nem érik el a kereskedelmi mennyiséget. A déligyümölcsök felbukkanása új gondokat is hozhat, hiszen ha megjelennek a kártevőik, azoknak Magyarországon egyelőre nincsenek természetes ellenségeik. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.19. 07:42

Az LMP eltörölné a vízvezetékadót

Publikálás dátuma
2019.03.18. 21:49
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kivonná a víz- és csatornacégeket a közműadó hatálya alól az LMP. Az ellenzéki párt kifogásolja, hogy az állam saját, illetve önkormányzati többségi tulajdonban álló társaságokat sarcol ily módon. Pedig az – amúgy fideszes vezetésű – Megyei Jogú Városok Szövetsége például két éve 3 ezer milliárd forintra tette a 65 ezer kilométer hosszú hálózat felújítási szükségletét. De az összeget a Magyar Víziközmű Szövetség is vagy másfél ezermilliárdra teszi. A kormány-közeli Századvég három éve szintén égetőnek nevezte a gondot. Ehhez képest az ellenzéki párt rendkívüli mértékben kevesli az állam által a felújításra felajánlott másfélmilliárd forintot. A hat éve bevezetett közműadót az összes vezetékes szolgáltató köteles a vonalak hossza után megfizetni. A költségvetésbe ebből évi 55 milliárd folyik be.
Szerző

Majd' egymilliárd közpénzzel dobták meg Révész Máriuszékat

Publikálás dátuma
2019.03.18. 21:02
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos (j) beszél az Új lendületet kap az aktív és ökoturizmus Magyarországo
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Az összegből az aktív Magyarországért felelős kormánybiztost aktivizálná az Orbán-kormány.
Az első ütemben 196 millió, a másodikban pedig 786 millió forintot kell biztosítania a pénzügyminiszternek a többek között Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos feladatainak támogatására szolgáló Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. létrehozására – derül ki a mai Magyar Közlönyből. Habár a 3 milliós törzstőkéjű céget a kormánykörökben mostanság kissé elhanyagolt állami holdingnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV) kell megalapítania, az állam tulajdonosi jogait már nem az MNV, hanem maga Révész Máriusz gyakorolhatja egy személyben. A kormányhatározat szerint a kabinet „egyetért azzal, hogy április 1-jétől az aktív- és ökoturizmussal összefüggő tevékenységek, programok koordinálása, népszerűsítése, a létesítmények működésének szakmai értékelése, az aktív- és ökoturizmussal összefüggő fejlesztések, beruházások összehangolása, illetve lebonyolítása (különösen a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-felújítási Program, valamint a Nyaraló- és kishajózás-fejlesztési Program), továbbá az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos feladatainak támogatása az állam 100 százalékos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság közreműködésével valósuljon meg”. Mindennek letéteményese az új nonprofit cég lesz, amelynek Révész Máriusszal, Rogán Antallal és Nagy István agrárminiszterrel karöltve új ökoturisztikai koncepciót kell kidolgoznia, különös tekintettel a felvehető uniós támogatásokra. Tavaly komoly politikai hullámokat vetett, amikor a Fidesz egy törvénybe rejtve lehetővé tette, hogy az állami cégek felett akár magánszemélyek is képviselhessék a tulajdonost.  Igaz, e lehetőséggel eddig csak Lázár János egykori kancelláriaminisztert szerencséltették, aki az Állami Ménesbirtokban járhat-kelhet az állam megtestesítőjeként.  A fideszes Révész Máriuszt három éve nevezték ki a hiánypótló „a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős” kormánybiztosi posztra. Mint azt korábban megírtuk, a kormány 8,6 milliárd forint támogatásból tervez a Tiszán nyaralóhajó-programot.
Szerző
Frissítve: 2019.03.18. 21:25