Lábon megvennék Itáliát - az olasz kormány is Kína pénzére pályázik

Rómában kezdi meg európai körútját Hszi Csin-ping elnök. Gazdasági okok miatt különös figyelmet kelt római vizitje.

Hszi Csin-ping elnök európai körútja során a pápával nem hajlandó ugyan találkozni - pedig Ferenc pápa szívesen fogadta volna az államfőt -, ám az Európai Unió jövőjét illetően sem mellékes, milyen megállapodásokat köt az olasz kormánnyal.

Olaszország súlyos gazdasági helyzetbe, recesszióba került, a populista kormány hosszabb távú túlélése a külföldi befektetésektől függ. A kabinet Kínától vár segítséget, ezért Giuseppe Conte kormányfő deklarálni kívánja, hogy hazája részt vesz az Új Selyemút elnevezésű kínai megaberuházásban, amelyben főleg ázsiai országok érintettek. Hszi Csin-ping közös szándéknyilatkozatot ír alá az olasz kormányfővel a további együttműködésről.

Kína mintegy 900 milliárd dollárt szán a hatvan országot felölelő és megannyi infrastrukturális beruházást magában foglaló "selyemutas" kezdeményezésre. A mandarin nyelvet valamennyire értő, a kínai kultúrát kedvelő Giovanni Tria olasz gazdasági- és pénzügyminiszter szerint hazájának igenis élnie kell ezzel a lehetőséggel. Olaszország ugyanis történetének egyik legkilátástalanabb válságába került. Mintegy hatszáz, államilag finanszírozott építkezést kellett leállítani a pénzhiány vagy bürokratikus akadályok miatt. Ezek között 25 milliárd euró összértékben 25 nagyberuházás is szerepel. Ha azonban Peking beszállna a fejlesztésekbe, azzal – Róma reményei szerint – 380 ezer embernek biztosítanának munkát abban az országban, ahol januári adat szerint még mindig magas, 10,5 százalékos az állástalanok aránya. Ennél csak Görögországban és Spanyolországban magasabb az unión belül. Bár Tria a kormány legracionálisabb politikusa, a kínai kapcsolatot illető véleménye teljesen megegyezik a koalíció két pártjáéval, az Öt Csillag Mozgaloméval (M5S) és a Ligáéval.

Luigi Di Maio kormányfőhelyettes, az M5S elnöke előzőleg Pekingben készítette elő Hszi Csin-ping római útját. Akkor négyoldalas szándéknyilatkozatot írtak alá, amely ugyan nem mérhető egy nemzetközi megállapodáshoz, de minden kétséget kizáróan kiderül belőle, hogy a kabinet egyfajta megmentőként tekint Pekingre. Di Maio szerint az olasz kisvállalkozások számára valóságos aranybánya a világ legnépesebb állama, ahol egyébként az olasz luxuscégek sem tudtak eddig gyökeret verni.

Különösen Trieszt és Genoa remél sokat a kínai kapcsolattól – véli a Neue Zürcher Zeitung. Az Új Selyemútnak köszönhetően ugyanis e két város kikötője kivételes jelentőségűvé válhat. A remények szépek, ám az eddigi gyakorlat alapján a valóság sokkal keserűbb. Több ázsiai ország nem tudta visszafizetni a kínai hitelt, ezért értékes objektumokat kellett átadniuk hosszú időre Pekingnek. Ráadásul ezen államok politikailag is függővé váltak a "Nagy Sárkánytól". Ezért mind több ázsiai országban szemlélik bírálatokkal és aggodalommal a kínaiak gazdasági terjeszkedését.

Tavaly az EU-országok pekingi nagykövetei még közös jelentésben tiltakoztak az Új Selyemút ellen, melynek mögöttes célja – mint írták - a „teljes afro-eurázsiai térség gazdaságának átállítása úgy, hogy Kína váljon mindezek központjává”. Akkor csak a magyar nagykövet nem csatlakozott a Pekinget elítélő dokumentumhoz. Most valószínűleg az olasz külképviseletvezető sem látná el kézjegyével. Mindenesetre Itália a G7 országai közül elsőként támogatná a kínai megaberuházást. Giuseppe Conte kormányfő szerint ez nem jelent geopolitikai változásokat Európában, az olasz külpolitika "ékköve" továbbra is a transzatlanti kapcsolat.

Kína megítélését illetően azonban a koalícióban sincs egyetértés. Luigi Di Maio nem titkolja az ország iránti csodálatát, Matteo Salvini belügyminiszter, a Liga elnöke azonban óva int attól, hogy – mint arra nem egy afrikai országban találhatunk példát – hazája Kína gyarmatává váljon.

„Az üzlet jó dolog, de ellenszolgáltatásként nem adhatjuk át az ország kulcsát” – fejtette ki. Salvini azért sem lelkesedne, ha a Huawei építené ki Olaszországban a szupergyors 5G mobilrendszert. Az Egyesült Államok kémkedéssel vádolja a kínai céget. A pekingi kapcsolat megítélése azonban nem az egyedüli feszültségforrás a kormányt alkotó pártok között. Míg a Liga azt szeretné, hogy megépüljön a Lyont Torinóval összekötő gyorsvasút, az M5S mereven ellenzi ezt.