A magyar kémelhárítás is jelentett a Budapestre érkező orosz bankról

Az Alkotmányvédelmi Hivatal beszámolót tartott a Nemzetközi Beruházási Bankról, melyet információink szerint egy orosz kémcsalád sarja vezet.

A hazai kémelhárítás aktívan foglalkozott Budapestre költöző orosz Nemzetközi Beruházási Bankkal (IIB) : az Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) február 26-án zárt ülés keretében számolt be értesüléseiről az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt - derült ki abból a levélből, amit Kontrát Károly belügyi parlamenti államtitkár adott Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőjének.

Gréczy „Orosz kémközpont Budapesten?” című irományát a miniszterelnökhöz címezte, mégis a belügytől kapott rá szűkszavú választ. A politikus levelében jórészt a Népszava értesüléseire figyelmeztetett: mint azt Káncz Csaba elemző Privátbankáron megjelent cikke nyomán megírtuk, a beruházási bank igazgatója, a korábbi diplomata Nyikolaj Koszov szovjet hírszerző családból származik – apja, a KGB vezérőrnagyaként Magyarországon is dolgozott – és neki magának is köze lehet a KGB-utód Külföldi Hírszerző Szolgálathoz, röviden SZVR-hez.

Ennek kapcsán Gréczy rákérdezett, hogy

Ha beköltöznek, lesz miről beszélni

A felvetések egytől egyig megválaszolatlanok maradtak. Mirkóczki Ádámtól, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnökétől azonban úgy tudjuk, hogy az AVH csak formális, tömör tájékoztatást adott a beruházási bank ügyében, és arról számoltak be, hogy az orosz intézetet sem illeti majd meg több vagy más jog Magyarországon, mint a hozzá hasonló nemzetközi pénzintézetet, például az IMF-et.

Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a Népszava értesülései szerint csak akkor lenne kimondott dolga az orosz bankkal, ha az ténylegesen, fizikailag is Budapestre költözik – de jó eséllyel csak akkor folytatnának információgyűjtést, ha erre külön utasítást kapnak.

Amerikában mindenesetre már most nyugtalansággal figyelik az IIB beköltözését: a The New York Times egy biztonsági szakértőt idézve már arról írt: „megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyin számára, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként”.

Volt, amikor az Orbán-kormány is gyanúsnak tartotta

Az egykori kommunista blokk pénzügyi intézményét 1970-ben alapították a szocialista országokat tömörítő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai, ám a rendszerváltozással szerepe megszűnt, a tagok elhagyták. Mint korábbi cikkünkben felidéztük:

A pénzintézetet aztán Putyin ébresztette 2012-ben Csipkerózsika-álmából, és már mint Nemzetközi Beruházási Bank folytatta tevékenységét.

Szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy ez a lépés Oroszország nagypolitikai törekvéseit szolgálja, a nemzetközi befolyását akarja ezzel fokozni. Ezért is volt meglepő, hogy Magyarország 2014-ben ismét részesedést szerzett a beruházási bankban, amelynek öt uniós tagállam - rajtunk kívül Bulgária, Csehország, Szlovákia és Románia - mellett Kuba, Mongólia valamint Vietnam is tagja. Magyarország 12,3 százalékkal a harmadik legnagyobb részvényes, Bulgária (13 százalék) és Oroszország (46 százalék) mögött.

A múlt év közepén született egyezség arról, hogy az IBB regionális irodát nyit Budapesten, majd decemberben már arról egyeztettek, hogy az egész bank ideköltözik: az év közepéig kialakítják a székhelyet és két-három éven belül a teljes központ átkerül a magyar fővárosba. A kormány magyarázata szerint ezzel új finanszírozási lehetőségekhez jutnak a gazdaság szereplői.