A nem megfelelő szájhigiéné következtében a felnőtt magyar lakosság mintegy 50 százaléka érintett valamilyen súlyosságú fogágybetegségben. Előrehaladottabb stádiumban ez kétszeresére növeli a szívinfarktus, az agyvérzés kockázatát, mivel a szájban kialakult gyulladás miatt az erekben is elváltozások jönnek létre - mondta Dr. Bartha Károly, a Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese a Semmelweis Egyetem közleményében.
A fogágybetegségben szenvedőknél kétszer nagyobb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór. A nem kontrollált cukorbetegség háromszorosára növeli a fogágybetegség kialakulásának esélyét, amely viszont negatív hatással van a vércukorszint szabályozására. A szakorvos hozzátette, ilyen esetben akár az átlagosnál tíz évvel korábban is elveszíthetik el fogaikat a betegek. Terhesség alatt a közönséges ínygyulladáshoz képest csekély mennyiségű lepedék mellett is súlyosabb ínygyulladás alakulhat ki, ami a második és harmadik trimeszter között a legsúlyosabb. A várandós anya fogágybetegsége mintegy nyolcszorosára növeli a koraszülés, az alacsony születési súly esélyét.
Fogszuvasodás és fogínygyulladás
A fogszuvasodás és a fogínygyulladás Magyarországon népbetegségnek számít, pedig helyes fogmosási technikával és a rendszeres, legalább félévenkénti fogászati kontrollal mindkettő megelőzhető, illetve visszafordítható lenne. A fogszuvasodást és a fogágy megbetegedését is a nem megfelelő szájhigiénia miatt kialakuló lepedék okozza, de a helytelen táplálkozási szokások – nassolás, cukros italok fogyasztása - is elősegítik. A folyamatos nassolás hatására ugyanis a szájban tartósan olyan savas közeg alakul ki, ami károsítja a fogfelszínt, vagyis kioldódnak az ásványok, a zománc regenerálódására pedig lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésre.
Fogszuvasodás esetén a lepedék, amelyben elsősorban savtermelő baktériumok találhatóak, az íny felett található. Az ínybetegségeket az ínyszélnél lévő barázdában elszaporodó, a fogszuvasodást okozóktól eltérő baktériumok okozzák. Gyulladás, ami a fogágybetegség előfutára, nem megfelelő fogmosás esetén bárkinél kialakulhat. Dr. Bartha Károly hangsúlyozta: a rendszeres fogászati szűrővizsgálat nemcsak a szájüregi megbetegedések – akár rák – időben történő felismerése miatt fontos, hanem általános megbetegedések, mint például a cukorbetegségre vagy vérszegénységre utaló jelek is felismerhetőek lehetnek. A Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese elmondta, a magyar lakosság fele csak fájdalom esetén fordul fogorvoshoz.
Fogápolási tanácsok
Azt, hogy helyes-e a fogmosási technikánk, az úgynevezett plakkfestő tablettákkal otthon is ellenőrizhetjük. Az ezekben található – ártalmatlan - festékanyag fogmosás után reakcióba lép a fogak felszínén maradt lepedékkel, így megmutatják, hol nem volt elég hatékony a tisztítás. A fogkefe vízszintes húzogatása – főleg ha erősen nyomjuk a fogkefét – a fognyak kopását okozhatja. Kisfejű és puha fogkefe használata javasolt, amit a szakember háromhavonta ajánl cserélni. Zárt fogsorban a fogközök nem tisztíthatók fogkefével, az ott lévő lepedék csak fogselyemmel, illetve fogköztisztítóval távolítható el. A szájvíz használata nem helyettesít a fogmosást, mivel a lepedék csak mechanikusan, dörzsöléssel távolítható el – mondta a fogorvos. Étkezés után leghamarabb fél órával tanácsos fogat mosni, időt kell hagyni ugyanis arra, hogy a kioldódott ásványi anyagok visszaépüljenek.
A fogak elvesztését 40 éves kor alatt a fogszuvasodás, felette a fogágybetegség okozza. A fogágybetegek 80 százaléka szakszerűen végzett fogmosással és rendszeres szűréssel elkerülhetné, vagy olyan mértékben lelassíthatná ezt a folyamatot, hogy még 80 évesen is lenne saját foga. Már ínygyulladás esetén – amikor vérzik, duzzadt az íny – vagy fogkő kialakulásakor is célszerű szakemberhez fordulni, azonban ha már kialakult valamilyen fogágybetegség, akkor minél előbb meg kell kezdeni a kezelését. Az enyhe formákat a fogorvosunkkal, a súlyosabb eseteket parodontológiai szakrendelőben célszerű kezeltetni.
