Tisztább helyzetet teremt – a tárca reményei szerint – a várólistáknál az április elsejétől bevezetendő intézkedéscsomag. Eszerint különbséget tesznek a váró- és az úgynevezett előjegyzési lista között. Az utóbbira kerülnének azok, akiket vagy saját kérésükre nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban, vagy mert éppen nincsenek műthető állapotban. Az új rendszerben az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem is engedi majd programba venni a beteget. Ha pedig egy pácienst a számára eredetileg foglalt időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig, amíg nem tisztázódik, mi okból történt az előresorolás.
Előfordulhat olyan is, hogy a betegnek nem alkalmas a felajánlott időpont, és későbbre kéri a beavatkozást. Ez utóbbiról ezentúl írásban is kell nyilatkozni. Ezeket az eseteket az orvosnak át kell vezetnie az úgynevezett előjegyzési listára. Ha pedig a beteg mégsem jelenne meg a műtétjére, hét napon belül újabb időpontot kell kapnia az intézménytől. Ha az operációt azért sorolják későbbre, mert nincs műthető állapotban a beteg, nem lesz szankció, de az orvosnak írásban indokolnia kell, hogy miért nem történt meg az eredeti időpontban a beavatkozás. És amint lehetséges, azt el kell végeznie. Viszont, ha nincs megfelelő indok az előre sorolásra, akkor a biztosító nem fizeti ki az ellátást, és esetenként körülbelül 40 ezer forintra meg is bünteti a szolgáltatót. Hasonló eljárásra számíthatnak azok is, akik a bejegyzett időpontban nem végzik el az adott betegnél a beavatkozást.
A lapunk birtokába került dokumentum szerint a tárca célja, hogy mindenki a lehető legkorábban kerüljön sorra és senki se kapjon a lehetségesnél későbbi időpontot. A finanszírozó, azaz az egészségpénztár naponta küld a szolgáltatóknak hibalistát. Ha nem végzik el a szükséges javításokat az országos várólista rendszerben a pénztár a tizedik munkanapon megbünteti az érintett intézményt. A jelentős tisztulás reményét arra alapozzák, hogy a NEAK adatai szerint, ha ez a szabály már korábban is működik, akkor a várólisták negyedénél szabhattak volna ki büntetést.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a problémák elsősorban azoknál a listáknál merültek fel, amelyek nagyon sok beteget érintenek. Ez magyarázza, hogy a már említett bírságolás a betegek 64 százalékának ellátását javította volna. A legtöbb visszásságot a nőgyógyászati-, a mandula-, a szürkehályog-, a csípő- és a térprotézis műtétekre várók listára vételénél találta a finanszírozó.
