Várólista: a tizedik hibajelzés után büntetnek

Publikálás dátuma
2019.03.21. 06:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Áprilistól élesíti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az új várólista-szabályokat. Az intézményeknek a lehető legkorábbi időpontra kell besorolniuk a betegeket, s azt egy szoftver is ellenőrzi.
Tisztább helyzetet teremt – a tárca reményei szerint – a várólistáknál az április elsejétől bevezetendő intézkedéscsomag. Eszerint különbséget tesznek a váró- és az úgynevezett előjegyzési lista között. Az utóbbira kerülnének azok, akiket vagy saját kérésükre nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban, vagy mert éppen nincsenek műthető állapotban. Az új rendszerben az az orvos, aki a legkorábbi szabad hely helyett későbbre adna időpontot a betegének, hibajelzést kap és a rendszer nem is engedi majd programba venni a beteget. Ha pedig egy pácienst a számára eredetileg foglalt időpontnál előbbre vesznek a műtőben, annak ellátását a biztosító nem fizeti ki mindaddig, amíg nem tisztázódik, mi okból történt az előresorolás. Előfordulhat olyan is, hogy a betegnek nem alkalmas a felajánlott időpont, és későbbre kéri a beavatkozást. Ez utóbbiról ezentúl írásban is kell nyilatkozni. Ezeket az eseteket az orvosnak át kell vezetnie az úgynevezett előjegyzési listára. Ha pedig a beteg mégsem jelenne meg a műtétjére, hét napon belül újabb időpontot kell kapnia az intézménytől. Ha az operációt azért sorolják későbbre, mert nincs műthető állapotban a beteg, nem lesz szankció, de az orvosnak írásban indokolnia kell, hogy miért nem történt meg az eredeti időpontban a beavatkozás. És amint lehetséges, azt el kell végeznie. Viszont, ha nincs megfelelő indok az előre sorolásra, akkor a biztosító nem fizeti ki az ellátást, és esetenként körülbelül 40 ezer forintra meg is bünteti a szolgáltatót. Hasonló eljárásra számíthatnak azok is, akik a bejegyzett időpontban nem végzik el az adott betegnél a beavatkozást.
A lapunk birtokába került dokumentum szerint a tárca célja, hogy mindenki a lehető legkorábban kerüljön sorra és senki se kapjon a lehetségesnél későbbi időpontot. A finanszírozó, azaz az egészségpénztár naponta küld a szolgáltatóknak hibalistát. Ha nem végzik el a szükséges javításokat az országos várólista rendszerben a pénztár a tizedik munkanapon megbünteti az érintett intézményt. A jelentős tisztulás reményét arra alapozzák, hogy a NEAK adatai szerint, ha ez a szabály már korábban is működik, akkor a várólisták negyedénél szabhattak volna ki büntetést.
Az adatokból az is kitűnik, hogy a problémák elsősorban azoknál a listáknál merültek fel, amelyek nagyon sok beteget érintenek. Ez magyarázza, hogy a már említett bírságolás a betegek 64 százalékának ellátását javította volna. A legtöbb visszásságot a nőgyógyászati-, a mandula-, a szürkehályog-, a csípő- és a térprotézis műtétekre várók listára vételénél találta a finanszírozó. 
Szerző

Elveszettnek hitt képek kerültek elő a Tanácsköztársaságról

Publikálás dátuma
2019.03.21. 00:00

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Fényképtár
A kor hangulatát mutatják be és a történelmi események jobb megértését is segíthetik azok a felvételek, amelyek nemrégen kerültek elő az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) archívumaiból. Jelenleg képek digitalizálása zajlik, a történészi elemző munka csak ezután jöhet.
A Tanácsköztársasággal kapcsolatos képek, dokumentumok az első világháborús gyűjtemény részei az OSZK-ban (remek képgalériáért kattintson ide). A könyvtár gyakorlatilag az első világháború kirobbanása után azonnal megkezdte a különféle dokumentumok – köztük fényképek – összegyűjtését. Hivataloktól kértek be be archív anyagokat, és a napilapokban közzétett felhívásokra is rengetegen jelentkeztek. A többi között így kerültek a most előkerült képek is a könyvtárhoz. A 30-as évek elején átszervezték a gyűjteményt: a különféle típusú emlékeket más és más algyűjteményekhez rendelték. A rendszerezést dokumentáló úgynevezett növedék naplók többsége viszont elveszett, így a mai napig nem tudni, hol lappanganak még hasonló felvételek – mondja Nagy Blanka, az OSZK munkatársa. Kollégáival együtt az ő munkája a most előkerült felvételek digitalizálása. A kultúrtörténeti ritkaságnak számító felvételeken a Tanácsköztársaság 133 napjának története bontakozik ki, persze erősen hiányos és esetleges válogatásban, hiszen – amint Nagy Blanka mondja – igen rövid és intenzív időszakról van szó, amikor a kor fotósai jóformán „mindent fényképeztek, ami eléjük került és amit érdekesnek találtak.” Hogy a most előkerült 268 felvétel változtat-e valamit a történészek Tanácsköztársaságról kialakított képén, egyelőre nem tudni, a történeti feltáró munka csak ezután kezdődik. „Rövid, kusza és ingoványos időszakról van szó, amelynek megértésében sokat segíthetnek a most fellelt képek” – mondja Nagy Blanka, hozzátéve, hogy komoly történészi munka lesz a felvételek és a meglévő egyéb kordokumentumok „szinkronizálása” is.  
Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 13:40

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20. 21:58

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.