Elveszettnek hitt képek kerültek elő a Tanácsköztársaságról

Publikálás dátuma
2019.03.21. 00:00

Fotó: Országos Széchényi Könyvtár, Fényképtár
A kor hangulatát mutatják be és a történelmi események jobb megértését is segíthetik azok a felvételek, amelyek nemrégen kerültek elő az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) archívumaiból. Jelenleg képek digitalizálása zajlik, a történészi elemző munka csak ezután jöhet.
A Tanácsköztársasággal kapcsolatos képek, dokumentumok az első világháborús gyűjtemény részei az OSZK-ban (remek képgalériáért kattintson ide). A könyvtár gyakorlatilag az első világháború kirobbanása után azonnal megkezdte a különféle dokumentumok – köztük fényképek – összegyűjtését. Hivataloktól kértek be be archív anyagokat, és a napilapokban közzétett felhívásokra is rengetegen jelentkeztek. A többi között így kerültek a most előkerült képek is a könyvtárhoz. A 30-as évek elején átszervezték a gyűjteményt: a különféle típusú emlékeket más és más algyűjteményekhez rendelték. A rendszerezést dokumentáló úgynevezett növedék naplók többsége viszont elveszett, így a mai napig nem tudni, hol lappanganak még hasonló felvételek – mondja Nagy Blanka, az OSZK munkatársa. Kollégáival együtt az ő munkája a most előkerült felvételek digitalizálása. A kultúrtörténeti ritkaságnak számító felvételeken a Tanácsköztársaság 133 napjának története bontakozik ki, persze erősen hiányos és esetleges válogatásban, hiszen – amint Nagy Blanka mondja – igen rövid és intenzív időszakról van szó, amikor a kor fotósai jóformán „mindent fényképeztek, ami eléjük került és amit érdekesnek találtak.” Hogy a most előkerült 268 felvétel változtat-e valamit a történészek Tanácsköztársaságról kialakított képén, egyelőre nem tudni, a történeti feltáró munka csak ezután kezdődik. „Rövid, kusza és ingoványos időszakról van szó, amelynek megértésében sokat segíthetnek a most fellelt képek” – mondja Nagy Blanka, hozzátéve, hogy komoly történészi munka lesz a felvételek és a meglévő egyéb kordokumentumok „szinkronizálása” is.  
Szerző
Frissítve: 2019.03.21. 13:40

Elbocsátják a Ledina Kft. dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.03.20. 21:58

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Újabb drámai eseménnyel folytatódott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra sikertelen einstandjának története: megszűnt a gyártótevékenység a Zsolnay ellencégeként létrehozott Ledina Kft. pécsi üzemében.
A történet előzménye – mint arról többször írtunk – az volt, hogy egy, a kormányhoz közel álló befektetői kör meg akarta szerezni a Zsolnayt, s ennek részeként a fideszes vezetésű pécsi önkormányzat létrehozta a Ledinát, amelybe átcsalták a Zsolnay dolgozóinak 80 százalékát. A Zsolnay bekebelezése azonban nem sikerült, így a Ledina funkciótlanná vált. Az értékesítési gondokkal küszködő – és többször tulajdonost váltó – Ledina alig termelt, s 120 dolgozóból mostanra 60 maradt. A tulajdonosok végelszámolással akarták megszüntetni a perspektívátlan céget, ám az általuk felkért végelszámoló, Megay Róbert úgy látta, ennek az eljárásnak nincsenek meg a feltételei, ugyanis a Ledina adóssága lényegesen meghaladja a kft. vagyonát, ráadásul a cég iratai pótolhatatlanul hiányosak. Ezért Megay – mint azt lapunknak elmondta – felszámolást kezdeményezett a Ledina ellen. Megay mindezt kedden közölte a dolgozókkal, s döntést hozott arról is, hogy leáll a Ledina termelése. Hogy mi lesz a cég és sorsa, az már a felszámolás során dől el, ám aligha várható, hogy valaki megveszi a piac nélküli, saját gépekkel és épülettel nem rendelkező kft.-t. Az érdemi bevételt nem termelő Ledina fenntartása az elmúlt két és fél évben hozzávetőleg egymilliárd forintba kerülhetett. Hogy kik és miért finanszírozták a cég működését, arról az érintettek sosem nyilatkoztak. A folyamatosan leépülő dolgozói állomány bérét – ami 20 hónap alatt 5-600 millióra rúgott - megfizették a tulajdonosok, a bérek terheinek százmilliós nagyságrendű tételével viszont elmaradtak. Hogy pontosan mekkora tartozást halmozott fel a Ledina, azt Megay nem árulta el. A dolgozók felmondási időre járó bérét és végkielégítését a bérgarancia alapból lehet majd kifizetni. Ismert, hogy a Zsolnayból a Ledinába átcsalt dolgozók pert veszítettek volt munkaadójuk ellen, mivel azonnali felmondásuk jogtalan volt, s emiatt egyhavi bérüknek megfelelő kártérítést kell fizessenek. A bérgarancia alap azonban erre a dolgozói kötelezettségre már nem nyújthat fedezetet.

Csaknem kétmilliárdot ad a kormány a határon túli sajtóra

Publikálás dátuma
2019.03.20. 21:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ebből 950 millió forintot azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny, melyben az áll, hogy a kormány egyetért a Kárpát-medencei magyar nyelvű média működésének támogatásával, ezért támogatást nyújt, méghozzá 1,9 milliárd forintot – vette észre a hvg.hu. A pénzt a Bethlen Gábor Alapon keresztül juttatják el, a felét – 950 millió forintot – azonnal utalnia kell a Pénzügyminisztériumnak. A kedvezményezett az Erdélyi Médiatér Egyesület. A közlönyből az is kiderül, hogy Pomázi Gyula Zoltán, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára távozik, és Nagy Ádám veszi át a helyét. Pomázi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke lett.
Szerző