A korrupcióellenes jogásznő a nagy esélyes a szlovák államfői székre, de még sok a kérdőjel

Publikálás dátuma
2019.03.21. 15:11
Zuzana Caputova és Maros Sefcovic
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A múlt hétvégi első forduló utáni első közvélemény-kutatás nagyjából 60-40 arányú vezetést mért Zuzana Caputovának Maros Sefcovic ellen. A kiesett, népszerű jelöltek szavazói dönthetik el a versenyt.
Zuzana Caputovának, a helyi politikai térben fiatal erőnek számító Progresszív Szlovákia jelöltjének a nagyarányú győzelmét valószínűsíti a szlovák elnökválasztás második fordulójában egy felmérés, amelynek eredményeit a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség ismertette csütörtökön. A közvélemény-kutatást - amely az első felmérés az elnökválasztás múlt hétvégi, első fordulója óta - a szlovák közmédia megbízásából, a Median SK ügynökség készítette, március 17. és 19. között, több mint ezer választópolgár megkérdezésével.
A felmérés szerint az elnökválasztás második - március 30-ra kitűzött - körében a megkérdezettek 60,5 százaléka adná voksát Zuzana Caputovára, míg Maros Sefcovicra, a legerősebb kormánypárt, az Irány jelöltjére - aki az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke - a válaszadók 39,5 százaléka szavazna.

Érdekes, hogy a Focus intézet még az első forduló előtt megmérte, mi lehetne egy akkor még csak hipotetikus Caputová-Sefcovic párharc kimenetele: ők akkor még valamivel nagyobb, csaknem kétharmados fölényt mértek a korrupcióellenes jogásznőnek.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az ötödik közvetlen szlovák államfőválasztás első körében Caputová az érvényes szavazatok 40,57 százalékát szerezte meg, Sefcovicra pedig a választók 18,66 százaléka voksolt.
A felmérés szerint a választás második körében a választásra jogosultak 44 százaléka venne részt biztosan, 20 százalékuk pedig ezt még nem döntötte el.

Az első fordulóban a részvételi arány 48,74 százalékos volt, és a továbbjutókon kívül további két jelölt ért el tíz százalékot meghaladó eredményt. A harmadik helyen Stefan Harabín, a legfelsőbb bíróság volt elnöke, korábbi igazságügyi miniszter végzett, a szavazatok 14,34 százalékát megszerezve. A negyedik helyen Marián Kotleba a szélsőjobboldalinak tartottt Mi Szlovákiánk - Néppárt elnöke és államfőjelöltje végzett, a szavazatok 10,39 százalékával.
Ők egyelőre nem jelezték, hogy kit támogatnának a második fordulóban.

Elemzők szerint valószínűsíthető, hogy Harabín és Kotleba szavazói inkább Maros Sefcovicra adják majd voksukat, de szinte lehetetlen megjósolni, hogy a két politikus sokszor "rendszerellenesnek" jellemzett szavazói milyen arányban járulnak majd az urnákhoz. Körükben a liberális Caputová elutasítottsága igen magas, de valószínű, hogy a keresztény és nemzeti értékek mellett kiálló, de elsősorban uniós hivatalnokként megismert Sefcovicra sem szavaznának könnyű szívvel.

A kutatás kitért arra is, az első körben tíz százalékos támogatottságnál alacsonyabb eredményt elérő jelöltek (így a 3,1%-ot begyűjtő Bugár Béla) választóinak voksai a második körben valószínűleg megoszlanak majd Caputová és Sefcovic között.
Frissítve: 2019.03.21. 16:39

Mecseteket támadtak meg az éjjel Birminghamben

Publikálás dátuma
2019.03.21. 15:03

Fotó: Shutterstock
A rendőrség mellett a terrorellenes ügyosztály is nyomoz az ügyben.
Öt mecsetet is megrongáltak a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka az angliai Birminghamben – írja a BBC. A rendőrség közlése szerint a Birchfield úton kalapáccsal törték be a mecset ablakait, és körülbelül 45 perccel később Erdingtonban is hasonló támadás történt. De három további helyszínről is érkeztek rongálásról szóló jelentések. A rendőrség mellett a terrorellenes ügyosztály is vizsgálódik az ügyben.
Szerző

Orbán a Néppártban - Weber sorsa forog kockán

Publikálás dátuma
2019.03.21. 11:51
Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / AFP
A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a Fidesz európai néppárti tagságának felfüggesztésével. Több osztrák és német lap címoldalán számolt be az eseményekről.
Az osztrák konzervatív Die Presse csütörtöki kiadásának címoldalán foglalkozik a Fidesz néppárti felfüggesztésével. A lap tudósításában emlékeztet arra, hogy a Bölcsek Tanácsában szerepet kap az az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel is, akit 2000-ben hasonló megfigyelés alá vontak az Európai Unióban, mert kabinetjébe bevette a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ). A lap szerint azzal, hogy a Fideszt nem kizárták, hanem csak felfüggesztették, Manfred Webernek, a CSU elnökének csökkennek az esélyei arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke legyen. Megválasztásához ugyanis a liberálisok és szociáldemokraták szavazataira is szüksége lenne, a két pártcsalád azonban dühösen fogadta a döntést. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője szerint az Európai Néppárt elvesztette hitelét a jobboldali populizmussal szembeni fellépésben. Orbán azonban épp arra játszik, hogy az EP választás után megerősödnek a jobboldali populisták. A szintén osztrák liberális Der Standardban Thomas Mayer véleménycikkében kifejtette: az „Orbán-probléma” az EPP ülése után is megmaradt. A Fidesz felfüggesztése ugyanis nem megoldás, ugyanakkor az EPP megakadályozta a néppárt szakadását. A lényeget Manfred Weber, az EPP listavezetője mondta ki: a kérdés lekerült a napirendről, így már az európai parlamenti választásra koncentrálhat. 
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalon, Peter Sturm által jegyzett megjelent véleménycikkében foglalkozott az EPP ülésével. Megállapította, aki megsérti egy klub játékszabályait, ki kell zárni. Az EPP azonban nem akarta törésig vinni a dolgot. Ám a döntés után a Fidesz továbbra is jogot formál magának a hecckampányra. Bár a magát Helmut Kohl szellemi örökösének kinevező Orbánról éveken át azt terjesztették, hogy választási megfontolásokból uszít, meg kell állapítani, hogy ezt a mérgező világképet nagyon is magáénak vallja. A lap szerint a következő hónapok nagy kérdése, hogy a magyar kormányfő mely pártokkal keresi majd az együttműködést.  A Neue Zürcher Zeitung megállapította, az a tény, hogy Orbán nem nyílt konfrontációra törekedett, azt jelzi, számára nem jelentéktelen, hogy a Fidesz az Európai Néppárt pártcsaládjához tartozik. Azt azonban sajtóértekezletén is világossá tette, nem tér le az illiberalizmus útjáról. Azt is megjegyezte, azért száll majd síkra, hogy az EPP az euróai parlamenti választás után a nacionalista jobboldallal szövetkezzen. A lap szerint Manfred Weber ügyesen viselkedett, mert elkerülte a fenyegető kelet-nyugati szakadást. Az azonban kérdés, hogy ezzel közelebb került-e az Európai Bizottság elnöki székéhez. 
A Süddeutsche Zeitung rövid véleménycikkében fél kizárásnak nevezte a Fidesz felfüggesztését. A balközép lap szerint a sok rossz közül még ez volt a legjobb megoldás. Az EPP jelzi, mindent azért nem néz el a Fidesznek. A megoldás ugyanakkor Manfred Webert segíti leginkább. Ha minden maradt volna a régiben, az Weber számára katasztrofális lett volna, hiszen máskülönben ki hinné el neki azt, hogy az Európai Bizottság elnökeként hitelesen képviseli az Unió álláspontját Donald Trumpnál. Sok uniós polgárnak egyre inkább az az érzése, hogy a hatalmi érdekek a meggyőződés felett állnak. Az európai szociáldemokratákra is nagyobb nyomás nehezedhet, hiszen tagjai között megtűri azt a román szociáldemokrata pártot, a PSD-t, amely a korrupciót akarja legalizálni. A New York Times emlékeztet arra, Orbán Viktor az eltelt 9 évben egyfajta puha diktatúrát hozott létre az EU-ban, a brüsszeli törvényhozók pedig javarészt csak álltak és nézték. Időről időre elhangzottak ugyan nyilatkozatok, amelyek elítélték az alapvető emberi jogok megsértését, sőt szankciókat is kilátásba helyeztek, ám Orbán mint egy maffiózó büszkén ment mindig eggyel tovább, mert biztos volt abban, hogy megvédik, bármennyire is vakmerőek az újabb és újabb provokációk. Ennek egyik oka, hogy kulcsszerepet tölt be a Néppártban, és mivel nem rakták ki, a pártcsalád számíthat a magyar képviselőkre a májusi választás után. Ily módon csökkentheti a populista, szélsőjobbos jelöltek várható előretörésének hatását. 
A Washington Post úgy látja, ritka dorgálást kapott Orbán Viktor a legfőbb uniós politikai pártcsaládtól, amely sokáig védte, ám most attól tart, hogy a miniszterelnök antidemokratikus úton vezeti országát. Nincs szó tényleges kizárásról, de idáig ez a legerősebb jelzés, az EPP-től, amely eddig nem sokat tett, hogy elítélje az antiszemita klisék használatát, a demokratikus intézmények folyamatos lebontását, megvetését az alapvető európai értékek iránt. Ily módon Orbán nem csatlakozik más, keresztes hadjáratot folytató szélsőjobbos politikusokhoz, habár inkább illene a demagógok közé. Hogy nem szabadultak meg tőle, az mutatja befolyását, függetlenül a kormányzásával kapcsolatos aggályoktól. A tizenegynéhány fideszes képviselő nélkül nem a Néppárt adná a legnagyobb frakciót az EP-ben. A brit Guardian szerint Guardian az Orbánról hozott döntés vizsgának számit, mely szerint az unió mennyire hajlandó kiállni a jogállam elleni támadásokkal szemben. Az agresszív EU-ellenes kampány, valamint a CEU kiűzetése belejátszott az elhatározásba. Szemtanúk szerint a tegnapi vita fájdalmas volt. Juncker úgy értékelte, hogy amit a pártcsalád kimondott, azt nem lehet félvállról venni. Egy belső dokumentum szerint a Fidesznek meg kell értenie, hogy nagy politikai károkat okozott a Brüsszel elleni hadjárattal. Az EPP egyúttal arra szólított fel, hogy tisztázzák a jogi kérdéseket a CEU budapesti működése érdekében. Orbán súlyos csapást szenvedett el. Weber azon aggódott, hogy a fellépést úgy tekintik majd, mintha Nyugat-Európa Kelet ellen fordulna, de egyre nagyobb nyomán nehezedett rá, hogy végre cselekedjen. Az uniós jog egyik professzora úgy ítéli meg, hogy Orbán boldog lesz, hiszen továbbra is belülről áshatja alá a Néppártot, továbbá élvezi annak mindegy előnyét, hogy formálisan a legnagyobb pártcsalád tagja, ám fenntartja a lehetőséget, hogy a választás után másik frakcióba üljön át. A francia jobboldali Le Figaro megállapította, nagyon élénk vita zajlott az EPP ülésén. Különösen az olasz, a cseh, a szlovén és a romániai delegáció védte hevesen Orbánt, ám Joseph Daul néppárti elnök minden súlyát bevetette, még a lemondását is belengette. Igen keményen lépett fel Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke is. A lap egy EP képviselőt idézett, aki szerint Orbánnal szemben már egy éve keményen fel kellett volna lépni, amikor a CEU-t vette célba. A liberális Le Monde egy 2004-ben összeházasodott párhoz hasonlította a Fidesz és az EPP viszonyát, amely képtelen elválni. Orbán ugyan azzal fenyegetőzött, elhagyja a néppártot, ezt mégsem tette meg. A lap egy forrása szerint azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a kizáráshoz nem volt meg a kellő többség. Ezért vetette fel Joseph Daul a kompromisszumos megoldást.