Több mint 44 millió forint adósságot termel naponta a Honvédkórház

Publikálás dátuma
2019.03.22. 17:29

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Januárról februárra jelentősen nőtt az intézmény adósságállománya.
Januárról februárra kiugróan, 1,2 milliárd forinttal nőtt a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozó Honvédkórház adósságállománya: míg január végén az intézmény 1 milliárd 11 millió forintnyi kifizetetlen számlát tolt maga előtt, addig február 28-án már 2 milliárd 249 milliós mínuszban voltak. Ez naponta átlagosan több mint 44,2 millió forintos adóssághalmozódást jelent – írja a 24.hu. A portál az Államkincstár friss, a költségvetési intézmények adósságait részletező táblázata alapján kiemeli, hogy a kórházak, az egészségügyi háttérintézmények és a klinikai központtal rendelkező orvosi egyetemek még mindig nyakig úsznak a kifizetetlen számlákban. Tartozásállományuk február végére 23,1 milliárd forintra nőtt, ennek 9,7 százalékát a Honvédkórház hozta össze. Mögötte a januárban még listavezető Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet áll 2 milliárd 192 millió forinttal, ez 242 milliós növekmény a januári adathoz képest. Az Államkincstár tájékoztatása szerint a szállítókkal és szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás közel 23 milliárd forint, amelyből 700 millió forint az államháztartáson belülre irányul. Az állammal szemben fennálló tartozás pedig mindössze 100 millió forint.
Szerző
Frissítve: 2019.03.22. 22:11

Handó: Nem kell a bíróságoknak szembehelyezkedniük az állammal

Publikálás dátuma
2019.03.22. 17:27

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
- A bírákban legyen tartás, erő, s ne hallgassanak szirénhangokra! – jelentette ki Kaposváron az idén 27. alkalommal megrendezett Jogi beszélgetések című szakmai fórumon Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. Az elnök a bíróság társadalmi felelősségéről tartott előadást, s bár egyetlen egyszer sem említette az Országos Bírói Tanácsot (OBT), vagy éppen a Magyar Bírói Egyesületet (Mabie), mondandójában egyértelműen a vele harcban álló, egyebek mellett a bírói kinevezési gyakorlatát támadó szervezetekre, bírákra utalt. Handó szerint a bíróságok egyértelműen alakíthatják az állam életét, ugyanakkor kiemelte: nem működhetnek a végrehajtó és a törvénykező hatalmi ágakkal szemben. - Hamis elképzelés, hogy a harmadik hatalmi ágnak, azaz a bíróságoknak szembe kell helyezkedniük az állammal – mondta -, pedig sokan megkísérlik, hogy szembefordítsák a politikával. A jog uralma az állam felett, mint például az Egyesült Államokban nem jó út. A bíróságok számára ez persze népszerű, de nem járható út – tette hozzá, s megjegyezte: a bírói karnak intellektuálisan és morálisan is fel kell nőnie a rájuk testált feladatokhoz. Darák Péter, a Kúria elnöke akár válaszolhatott is volna az OBH vezetőjének állításaira, ám előadásában az igazságosság fogalmát elemezte inkább, s kijelentette: az igazságosság lehet egy regnáló rendszer védelmezőjének, de egy forradalmárnak is a legitimációja. Stumpf István alkotmánybíró az alkotmányos és jogállami kihívások kapcsán az Alkotmánybíróság (AB) szerepéről beszélt. Végigvette a rendszerváltás óta eltelt időszak alkotmányozási folyamatát, illetve annak kísérleteit, s megjegyezte, a fülkeforradalom, vagyis 2010 után egyértelművé vált, hogy a regnáló hatalom számára az alkotmányozás politikai kérdés. Így született meg az új alaptörvény, amelybe bele is írták készítői, hogy a törvénykezési kérdésekben a végső szót a parlament mondja ki, az AB pedig elveszítette jó néhány korábbi jogosultságát. - Bele is írtak olyan törvényeket az alaptörvénybe, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban már elutasított – tette hozzá Stumpf István, kitért a hazai és az uniós jogi szabályozás anomáliáira is, melyekkel kapcsolatban megjegyezte: a közelgő EP-választás arról is szól, a tagállamok meg tudják-e védeni nemzeti identitásukat az EU föderalista elképzeléseivel szemben.
Szerző
Témák
Handó Tünde OBH
Frissítve: 2019.03.22. 17:30

A gyerekeseknek minden, a többieknek semmi sem jár

Publikálás dátuma
2019.03.22. 17:16
A hivatalokban óránként mondanak fel az alkalmazottak az új feltételek miatt
Fotó: Balázs Attila / MTI
A kormányzati igazgatásban dolgozók szabadságmegváltása 9,4 milliárd forintjába került az adófizetőknek.
A minisztériumok, központi- és háttérintézmények, kormányhivatalok dolgozóinak életét szabályozó decemberben elfogadott új törvény értelmében a köztisztviselőknek egyetlen napot sem lehetett áthozni 2019-re a tavalyi szabadságokból, az elveszett szabadnapokat a hivataloknak meg kellett váltani. Ez az egyetlen – valójában indokolatlanul szűk határidőt szabó – döntés kivett a kormány zsebéből majdnem tízmilliárd forintot. Lapunk információi szerint erről panaszkodtak az állam képviselői az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) péntek délben a Pénzügyminisztériumban megtartott összevont ülésén, miközben kifejtették, hogy maga a jogszabály egyébként tökéletes. Hogy mennyire, azt Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke az egyik kerületi kormányhivatal hatósági szakügyintézője hozzájuk intézett levelének felolvasásával érzékeltette. „Tudják Önök, most mi folyik a hivatalokban? „ – kérdezi ebben a köztisztviselő. „Óránként mondanak fel a kollégák, kiürült a gyámhivatal, egy szociális ügyintéző maradt, lavina söpör végig, mindenkit elüldöztek. Amit hat év alatt felépítettek, porig rombolják. Fizetésemelést nem kaptunk, csak a szabadságunkat vették el. Porig aláztak bennünket, segítsenek rajtunk.” Sok hasonló segélykiáltás jutott el az utóbbi hetekben az érdekvédőkhöz, ezek alapján jelentette ki a pénteki egyeztetésen az MKKSZ vezetője, hogy „a kormánytisztviselők körében, különösen a járásokban a KIT-nek becézett törvény megbukott, ez a jogalkotás szégyene a munkajog történetében.” A szakszervezetek január vége óta kérték az országos érdekegyeztető testületek összehívását, hogy tárgyaljanak az alapszabadság lecsökkentése, az ebédszünettel meghosszabbított munkaidő, az előnytelenül megváltoztatott bérezési és a juttatási rendszer, a létszámgazdálkodás kérdéseiről, a szakszervezeti jogokról és az érdekegyeztetés működtetéséről, de mindeddig nem lépett a kormány. Abban is hiába reménykedtek, hogy legalább a törvény végrehajtási rendeleteiről elmondhatják időben a véleményüket, végül ugyanaz játszódott le, mint a köztisztviselők életét jócskán felforgató jogszabály parlamenti beterjesztésekor. A kormány megint nem adott időt az új jogszabályok értékelésére: szerda este, munkaidő után kapták meg az érdekvédők az elkészült nyolc rendelet szövegét. Így a pénteki érdekegyeztetés a törvény értékelésének vitájába fulladt, az egyetlen kézzelfogható eredmény az, hogy a közszolgálati szakszervezetek jövő kedden estig megküldhetik első észrevételeiket a rendelettervezetekkel kapcsolatban a kormánynak. Az elkészült javaslatok szabályozzák az új személyügyi központ munkáját, az álláshelyek Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszernek (KSzDR) nevezett elektronikus nyilvántartását, a Közszolgálati Döntőbizottság munkáját, a közszolgálatban dolgozók személyi adataira vonatkozó szabályokat és a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartását, a kormányzati létszámgazdálkodás rendelkezéseit, a köztisztviselők képzésének és továbbképzésének rendszerét, a tartalékállományba kerülők újbóli munkavégzését és az értékelési rendszer elemeit. Egy rendelet újraszabályozza a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok munkáját, újból rögzíti feladataikat, a kormányablakok ügyintézőinek kötelezettségeit és képzési elvárásait, felsorolja a kormányablakokban intézhető ügyeket. A lapunk által megismert tervekből az derül ki, hogy a kormánynak dolgozó gyermekes köztisztviselők erős támogatási csomagot kaphatnak, miközben már a szabadságok januári átrendezésekor is ez volt az egyetlen csoport, melynek emelkedhettek a szabadnapjai. Ebben a körben gyermekenként nő a cafetéria, visszatérítendő családalapítási támogatást kérhet a házasuló köztisztviselő, ha pedig gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, bruttó 200 ezer forint vissza nem térítendő családalapítási támogatásra számíthat, lesz iskolakezdési támogatás, évente egyszer pedig gyermeknevelési és táborozási támogatást kaphat. Ráadásként a hivatal a benyújtott számla ellenében kifizeti a bölcsődei, óvodai térítési díjak felét, maximum 50 ezer forint erejéig.

Kikre érvényes?

A kormányzati igazgatás része a Kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok, és a központi hivatalok, valamint területi kormányzati igazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Kormányzati főhivatalként a Központi Statisztikai Hivatalt, az Országos Atomenergia Hivatalt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt nevezi meg a javaslat.

Frissítve: 2019.03.22. 21:12