Felélesztené a kormány a személyi számot, így könnyen összekapcsolhatja a polgárok összes adatát

A hivatalos magyarázat persze a gyorsabb elektronikus ügyintézés.

Az Alkotmánybíróság 1991-ben betiltotta, de az Orbán-kormány lopakodva visszahozná a személyi szám széles körű használatát, írja a hvg.hu. Így szeptember 1. után készülő e-személyi igazolványok adattároló chipje már tartalmazni fogja a polgárok személyi azonosító jelét is. Az erről szóló, bürokráciacsökkentőnek mondott törvénycsomagot Semjén Zsolt KDNP-elnök, kormányfőhelyettes és Pintér Sándor belügyminiszter nyújtotta be a minap.

A javaslat azzal indokol, hogy a személyi szám használatával könnyebbé válik hivatalos ügyek elektronikus intézése. A technikai értelemben egyszerűsítést jelentő megoldás széles körű elterjedése azonban komoly adatvédelmi aggályokat vet fel.

Az egységes, személyi számon nyugvó állami adatbázisok szétválasztása a rendszerváltás egyik fontos vívmánya volt, köszönhetően az AB első elnöke, az információs önrendelkezési jog elszánt harcosa, Sólyom László aktív közreműködésének. A személyi számot azóta csak konkrét célhoz kötötten, az arra feljogosított szervek használhatják. Például a személyiadat- és lakcímnyilvántartó, az anyakönyvi hivatalok, a honvédség, a bíróságok, a választási szervek (de csak belső azonosítóként), illetve a nyomozó hatóságok akkor, ha kifejezetten bűnüldözési célú feladatot látnak el, valamint az állami ingatlan-nyilvántartás. Most viszont ezt a kört is bővítené a benyújtott törvényjavaslattal a kormány.

Az e-személyi három évvel ezelőtti bevezetésével az Orbán-kormány nemcsak egyszerűsítette a polgárok életét – a kártyával például ma már a gyógyszer is kiváltható a patikában –, de egy kalap alatt megteremtette annak a lehetőségét, hogy az egy adott személyt érintő, különböző nyilvántartásokban szereplő adatok (idegenrendészeti, lakcímnyilvántartó, adóhivatali, társadalombiztosítási) könnyen összekapcsolhatóvá váljanak.

Egy salátatörvénnyel pedig két évvel ezelőtt jogi és technikai értelemben annak is megágyazott, hogy a különböző megfigyelési rendszerekből (térfigyelő kamerák, rendőrségi traffipaxok, a fizetős utak forgalmát figyelő EKR-rendszer, a BKV, a MÁV és a Volán kamerái) származó adatok is egyetlen központi szolgáltatóhoz fussanak be.

Amikor az AB majd három évtizede az 1975-ben bevezetett személyi szám likvidálásáról döntött, Holló András, a testület akkori főtitkára a viták nyomán azt is leszögezte: „Az Alkotmánybíróság döntése megfellebbezhetetlen és visszavonhatatlan.” Csakhogy az alaptörvény elfogadására hivatkozva Orbánék utóbb azt is kimondatták a parlamenttel, hogy a 2012 előtti AB-határozatok hatályukat vesztették. Vagyis csak újabb alkotmánybírósági eljárás mutathatná ki, hogy a szem.szám rehabilitálása alighanem még a gránitszilárdságúnak mondott paragrafusokkal összevetve sem feltétlenül állná ki az alkotmányossági próbát.

Persze kérdés az is, hogy a mai, kizárólag kormánypárti delegáltakból álló AB szembe merne-e szállni a kormánnyal, mint tette azt a konzervatív többségű Sólyom-féle testület az Antall József irányította MDF–KDNP–FKGP-koalíciós hatalom idején.