Demeter Márta sem tudhatja, miért akadt fel az átvilágításon

Publikálás dátuma
2019.03.23. 09:49
Demeter Márta, aki maga sem tudhatja, miért számít nemzetbiztonsági kockázatnak
Fotó: Tóth Gergő
Az LMP-s politikus nem kapta meg az őt nemzetbiztonsági kockázatként leíró szakvéleményt.
Politikai leszámolási kísérletként értékelte a 168 Órának nyilatkozva Demeter Márta, az LMP társelnöke, hogy február elején kitették az országgyűlés honvédelmi bizottságából.  
A képviselőt azután küldték el, hogy (tévedésből) nyilvánosságra hozta egy Cipruson szolgáló katona érzékeny adatait. Csakhogy, még maga Demeter sem ismerhette meg a szakvéleményt, ami alapján nemzetbiztonsági kockázatként értékelték személyét.
„… csupán Kövér Lászlótól kaptam egy levelet, amely szerint veszélyt jelentek a NER számára. (…) A levél ugyanazokat a kormányzati kommunikációs elemeket ismétli el, amiket mindenki ismer.” Az LMP-s politikus jogi úton próbálja megismerni a szakvéleményt, és ha kell, pereskedik is a dokumentumért.
A lap rámutat annak abszurditására is, hogy
miközben a kockázatként értékelt Demeter Mártát kitették a honvédelmi bizottságból, a beválasztották a törvényalkotási bizottságba, sőt, annak alelnöke lett.

Ráadásul, az ügyet tálaló Németh Szilárd parlamenti államtitkár már törvényes felhatalmazással árult el olyan adatokat, amelyek segítségével könnyen beazonosíthatóak voltak a Cipruson szolgáló katonatiszt hozzátartozóinak adatai is.
 Persze, nem csak ez abszurd a történetben: miközben Demetert egyetlen adat miatt retorzió éri, Orbán Viktor különösebb probléma nélkül mutatja be videóiban arccal a TEK kommandósait. Igaz, a néhai Ghaith Pharaonnal is vacsorázó miniszterelnöknek nem kell részt vennie az átvilágítás folyamatában.

Helyreigazítás

"A 2019. március 23-án közzétett, "Demeter Márta sem tudhatja, miért akadt fel az átvilágításon" c. cikkünkben hamisan állítottuk, hogy Demeter Márta nyilvánosságra hozta egy Cipruson szolgáló katona érzékeny adatait; a valóság ezzel szemben az, hogy az érzékeny adatokat a kormányzat tette közzé."

Szerző
Frissítve: 2019.04.01. 15:55

Egy év alatt plusz 172 milliárd - ennyit költ a kormány sportra és egyházakra

Publikálás dátuma
2019.03.23. 09:16

Fotó: Shutterstock
Az Orbán.rezsim regnálása alatt - arányaiban - megduplázódott a két terület finanszírozása.
A magyar állam megtartotta csúcstartó szerepét a sport- és egyházfinanszírozást illetően, ráadásul 2017-ben az előnyt is sikerült növelni - ezt olvasta ki az Eurostat frissített statisztikájából az mfor.hu. A magyar kormány a GDP 3,5 százalékának megfelelő összeget költött a két terület pénzelésre: azaz 1342 milliárd forintot (ez egy évvel korábban 1170 milliárd volt). Kifejezetten a sportot 460 milliárd forinttal dotálta a kormány, a többi jutott az egyházaknak. A legkevesebbet (arányaiban) a britek költik a két területre - ott a GDP 0,6 százalékával segítik a sportot és az egyházakat. De a visegrádi négyek kormányai is sokkal szűkmarkúbbak a magyar kabinetnél, a cseh állam a GDP 1,3 százalékát, a lengyel 1,2, a szlovák pedig mindössze 0,8 százalékát fordította erre a célra.
Hogy az Orbán-kormány mennyire kiemelten kezeli a sportot és az egyházakat, az uniós statisztikából remekül kirajzolódik, hiszen 2010-hez képest majdnem a duplájára nőttek a kiadások.

Szerző

A középkorú nők körében a legkisebb a csecsemőhalandóság

Publikálás dátuma
2019.03.23. 09:02
Illusztráció
Fotó: Catherine Delahaye / AFP
Megfordultak a trendek rendszerváltás óta: a harminc feletti és a negyvenhez közelítő nők ritkábban veszítik el gyermeküket, mint a fiatalabb anyák. A születés helye már nagyobb kockázatnak tűnik, mint az anya életkora.
Megkérdőjeleződni látszik az a régi orvosi axióma, miszerint a 35 év feletti nők esetében nagyobb kockázattal jár a gyermekvállalás, mint a húszas éveiket „taposó” fiatal anyák számára – írja a hvg.hu.  A rendszerváltás, sőt az ezredforduló idején is a középkorúsághoz erősen közeledő kismamák körében regisztrálták még a legnagyobb arányú csecsemőhalandóságot. Azóta viszont az orvostudomány mintha egyre inkább alkalmazkodna az időközben jelentősen megváltozott életstratégiákhoz, egzisztenciális „menetrendekhez”. Ezt látszik legalábbis bizonyítani az a tény, hogy a legfrissebb adatok alapján már éppen a 35–39 éves nők esetében a legalacsonyabb relatíve a tragikus végű szülések aránya idehaza a különböző korosztályokban. A sokáig megkérdőjelezhetetlennek tetsző fenti orvosi doktrínára ebben az évtizedben kezdtek el rácáfolni a demográfiai mutatók – mutat rá a portál. Míg 1990-ben még a 20–24 éves nőknél volt a legalacsonyabb a csecsemőhalálozás mértéke itthon, az ezredfordulót követően már pontosan ugyanez volt a helyzet a húszas éveik második felében járó anyák esetében is. A 2010-es évtized kezdete óta a legkevesebb végzetes komplikáció pedig már a 30–34 éves korosztály esetében állt elő az orvosstatisztikai adatok szerint. E tendencia azóta folytatódott, s tavalyelőtt újabb meghökkentő fejleménnyel szolgált: 
2017-ben már a harmincas éveik második felében járó mamák újszülöttjei esetében vesztette életét relatíve a legkevesebb csecsemő Magyarországon

Mindez nem azt jelenti, hogy a legfeljebb 16 éves kismamák újszülöttjei napjainkban abszolút értelemben veszélyeztetettebbek lennének, mint voltak három évtizeddel ezelőtt. A csecsemőhalandóság mutatója e „lányanyák” esetében is több mint a felére esett vissza (22 ezrelékről 10 ezrelékre) a rendszerváltás óta.
Az más kérdés, hogy a gyerekfejjel szülő nők körében ennek az évtizednek az első hét esztendejében a korábbi mérték duplájára ugrott fel hirtelen (s egyelőre rejtélyes okokból) az újszülöttjeiket elvesztők aránya

- jegyzi meg a lap. Az idősebb kismamák esetében – mint már látható volt – feltűnő mértékű pozitív irányú változások következtek be: a 30–34 éves asszonyoknál a hatodára esett vissza három évtized leforgása alatt a csecsemőhalálozási index, a 35–39 évesek körében pedig a tizedére. A cikk szerint ugyancsak látványos javulást könyvelhetnek el a kórházak a 40–44 évesen szülő hölgyek esetében. E kategóriában ezer újszülött közül 1990-ben még 24-en vesztették életüket a világrajövetelt követő egy éven belül, azóta viszont e mutató (kerekítve) 5-re csökkent.  

A hely számít, nem a kor

A biológiai törvényszerűséget már-már felülírni látszó medicinális technikák a társadalmi „vastörvényeket” a jelek szerint kevésbé képesek ellensúlyozni. A gyermekhalandóság szintje a gazdaságilag fejletlenebb Kelet-Magyarországon – különösen Bács-Kiskun, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – egyértelműen magasabb, mint a jobb anyagi kondíciókat élvező Dunántúlon. A jövedelmi viszonyok és a csecsemők halálozási aránya közötti kapcsolat sem tűnik azonban teljesen direktnek. Az újszülöttek életesélyeit tekintve a legkedvezőbb helyzetű hat hazai térség között kivétel nélkül megtalálható például az a három megye, ahol orvostudományi egyetemek – Debrecen, Szeged, Pécs – működnek, habár ezek a körzetek messze nem tartoznak a leginkább prosperáló vidékek közé. 
Szerző