Orosz „zarándoklaton” járt az ukrán elnökjelölt

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:30
Balról jobbra: a Gazprom főnöke, az orosz kormányfő, a negyedik helyen álló ukrán elnökjelölt, Jurij Bojko, valamint az ő mentor
Fotó: Ekaterina Shtukina / Sputnik
Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat is vizsgálatot folytat az államfői posztra pályázók egyikének erősen "gázszagú" minapi moszkvai tárgyalásai ügyében.
Kilenc nappal a március 31-re kitűzött ukrajnai elnökválasztás előtt, Jurij Bojkót, aki a közvéleménykutatások alapján tartósan a negyedik helyen áll, eléggé leszakadva az első háromtól - mentora, az elkötelezetten oroszbarát Viktor Medvedcsuk társaságában - Moszkva környéki rezidenciáján fogadta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, és a találkozón jelen volt Alekszej Miller, a Gazprom első embere is. Medvegyev a súlyos válságban levő orosz-ukrán viszonnyal magyarázta, miért tartotta indokoltnak a találkozót, amely lehetőséget adott egyes gazdasági kérdések, például a gáztranzit - vagyis az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába történő továbbítása - ügyének megvitatására is. Bojko, aki Ukrajna egykori energetikai minisztere, az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint kijelentette: kész kölcsönösen elfogadható alternatívákat felajánlani az orosz félnek az év végén lejáró tranzitmegállapodás meghosszabbítására. Az más kérdés, hogy Bojkónak erre semmilyen befolyása sincs, elnökjelölti esélyeit illetően pedig irányadó lehet az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadta őt. Ukrajna 2015 novembere óta közvetlenül nem vásárol orosz gázt. Most az oroszok felvetették Bojkónak, hogy ezer köbméterenként 240-260 dolláros áron készek lennének gázt exportálni Ukrajnának. Az ukrán állami gázvállalat sajtószolgálata komolytalannak nevezte az ajánlatot, és közölte: éppen most vettek az európai piacon 226 dolláros átlagáron, áprilisra pedig 217 dolláros ár várható. A dialog.ua ukrán hírportál a Kremlhez közeli forrásokra hivatkozva valószínűnek tartja, hogy a Gazprom kedvezményesnek mondott ajánlata, valamint készsége arra, hogy beszálljon az ukrajnai tranzitvezetéket működtető konzorciumba valójában külpolitikai szempontból értelmezendő: orosz részről így akarják ellensúlyozni az Északi Áramlat 2 körül kialakult negatív európai hangulatot. Közvetlenül azután, hogy nyilvánosságra került, a Gazprom teljesen be akarja szüntetni a gázszállítást Ukrajnán keresztül, az Északi Áramlat támogatói körében kétségek támadtak. Néhány forrás úgy tudja, Angela Merkel német kancellár Moszkva tudomására hozta, hogy ez "megnehezíti a projekt ügyét". Bojko és Medvedcsuk elemzők szerint nagy valószínűséggel csupán gyalog volt a sakktáblán, ráadásul nem is igazán értékes pozícióban: igaz, hogy Oroszország általuk kifejezésre juttathatta kompromiszumkészségét, de mindketten meglehetősen súlytalanok ahhoz, hogy véleményük komolyan számítana - idézte a Kremlhez közeli forrását az ukrán hírportál, és hozzátette: makacsul tartja magát az az értesülés, miszerint a Gazprom vezéréigazgatójának a széke inog. Bojkóról eddig leginkább csak akkor írt a sajtó, amikor évekkel ezelőtt két fúrótorony eladása körül botrány robbant ki, de az akkori szakminiszter szerepe tisztázatlan maradt. Számítások szerint az ukrán államot 300 millió dollár kár érte, az ügyet a külföldi sajtó is "Bojko tornyai" néven emlegette, de az ukrán főügyész úgy nyilatkozott, hogy nincs semmilyen terhelő adat Bojkóra nézve. Most az elnökválasztási kampányban sem igazán aktív, és elemzői vélekedések szerint valószínűleg csak az ország keleti, illetve déli részén élő szavazóknak köszönheti a negyedik helyét. Legutóbb nem élt azzal a lehetőséggel sem, amelyet a Novoje Vremja hetilap kínált föl hat elnökjelöltnek: hét azonos kérdésre kellett választ adniuk, két hetet kaptak rá, de Bojko nem küldött be válaszokat. Nem látni még, miként befolyásolja Bojko esélyeit a váratlan moszkvai látogatás, amelyet Porosenko elnök kemény szavakkal ítélt el: azt mondta, hogy az elnökjelölt és Medvedcsuk "térden csúszva járult az agresszor elé".  Megfogalmazódott olyan szemrehányás is, hogy Bojko és társa átlépte a vörös vonalat, kapitulált az agresszor előtt, és olcsó gázról beszél, miközben katonák vesztik életüket az oroszok támogatta szeparatisták elleni harcban. Jurij Bojko fő támogatóját, Viktor Medvedcsukot az ukrán sajtóban gyakran csak Putyin komájának nevezik, nem is alaptalanul. Medvedcsuk néhány hete büszkén mondta egy tévéműsorban, meg sem tudja számoni, hányszor találkoztak. Medvedcsuk most tizenöt éves lányának Putyin a keresztapja. Az orosz elnök - aki pedig nem éppen irodalmi munkásságáról nevezetes - még esszét is írt egy lapba Medvedcsukról,  aki minden adódó alkalommal kinyilvánítja, hogy ellenzi Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit.

Összegzés a kárpátaljai magyarok elleni akciókról

Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke közös sajtótájékoztatót tartott az Ukrinform állami sajtóiroda kijevi székházában arról, hogy milyen kisebbségellenes akciókat követtek el az országban a kárpátaljai magyarok ellen 2014, vagyis a most lejáró elnöki, illetve parlamenti ciklus kezdete óta. Brenzovics elmondta, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán dolgozó szakértők az említett időszakban - a tavalyi év végéig - összesen 184 olyan akciót jegyeztek fel, amelyek hátrányosan érintették a kárpátaljai magyar közösséget. Szó volt a tájékoztatón azokról a törvényekről is, amelyek jelentős mértékben szűkíteni kívánják nem csupán a kárpátaljai magyarság, hanem az országban élő összes nemzeti kisebbség jogait. Ide tartozik a 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény, valamint az előkészületben lévő ukrán nyelvtörvény, amelyekkel „fel kívánják számolni szinte az összes olyan jogot, amelyeket eddig az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek élveztek, köztük a kárpátaljai magyarok is”. 

Mueller nem állítja, hogy Trump akadályozta az igazságszolgáltatást, de nem is menti fel az elnököt ez alól

Publikálás dátuma
2019.03.25. 08:15
Robert Mueller
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Nem szorgalmaz további bíróság előtti felelősségre vonást az orosz választási beavatkozást vizsgáló különleges ügyész, de rengeteg a válaszra váró kérdés.
William Barr amerikai igazságügyi miniszter vasárnap négyoldalas összefoglalóban tájékoztatta a kongresszust Robert Mueller különleges ügyész hozzá megküldött jelentéséről, amely lezárta a nyomozást Donald Trump egykori kampánycsapatának az oroszokkal való feltételezett összejátszása ügyében. A Mueller-jelentés szerint ilyen összejátszás nem mutatható ki, csak az, hogy a 2016-os elnökválasztás kimenetelét Moszkva valóban megpróbálta befolyásolni. A különleges ügyész azt sem állítja, hogy Donald Trump elkövette az igazságszolgáltatás akadályozása bűncselekményt, de nem is menti fel az elnököt ebben a tekintetben.

Parlamenti meghallgatásra idézik be az amerikai igazságügyi minisztert

Meghallgatásra idézi be William Barr igazságügyi minisztert a Mueller-vizsgálattal kapcsolatban az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága - jelentette be Jerry Nadler. A bizottság demokrata párti elnöke rögtön azt követően nyilatkozott, hogy a tárcavezető levélben tájékoztatta a törvényhozókat a Mueller-jelentésben foglalt főbb megállapításokról. Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának ugyancsak demokrata párti vezetője már azután, hogy a Mueller-bizottság pénteken átadta a jelentést William Barr miniszternek, közölte: a törvényhozók a kongresszus elé idézhetik meghallgatásra Robert Muellert, a vizsgálóbizottság vezetőjét is. 

Robert Mueller volt FBI-igazgató, akit 22 hónappal ezelőtt bízott meg az amerikai igazságügyi tárca Oroszország és Donald Trump elnökválasztási kampánycsapata homályos kapcsolatrendszerének a felgöngyölítésével, péntek este eljuttatta a vizsgálat eredményeit összegző bizalmas jelentését William Barr igazságügyi miniszterhez. Utóbbi legközvetlenebb munkatársaival a hétvégét a feltehetően terjedelmes dokumentum tanulmányozásával töltötte, és bennfentesek arról beszéltek, hogy a legfontosabb következtetéseket tartalmazó első összefoglalót remélhetőleg még vasárnap – egyikük megfogalmazása szerint „a hétvége végén” - közzéteszik. Az amerikai keleti parton, ahol Washington található, ezekben a napokban öt órával mutat kevesebbet az óra, mint Budapesten. Médiaértesülések szerint a nyilvánosságra hozatal körüli bizonytalankodást az okozta, hogy két szempont ütközött egymással. Egyfelől az igazságügyi minisztérium hagyományosan követett gyakorlata az, hogy nem tesz közzé negatív információt olyan személyről, akivel szemben nem emeltek vádat. Másfelől viszont az elnök és az ő egykori kampánycsapata ügyében folytatott bűnügyi és kémelhárítási vizsgálat kiemelt közérdeklődésre tart számot. Ráadásul az ellenzéki demokrata párti politikusok emlékeztetnek arra, hogy volt rá példa, amikor a tárca megtörte a hagyományt, nevezetesen értesüléseket hozott nyilvánosságra a Hillary Clinton által  külügyminiszterként a saját privát e-mail címéről folytatott levelezéséről, holott abban az ügyben sem emeltek vádat. A washingtoni képviselőház ellenzéki tagjai mindenesetre erőteljes hangon sürgették Barrt, hogy ossza meg velük az egész Mueller-jelentést, valamint az annak megállapításait megalapozó dokumentumokat. Kilátásba helyezték, hogy ellenkező esetben jogi úton fogják követelni az iratbetekintést. Ugyanakkor Barrnak - aki Trump megbízható embereként kapta meg az igazságügyi miniszteri posztot ez év februárjában, miután elődje, Jeff Sessions távozásra kényszerült -, jogában áll eldönteni, hogy mit hoz nyilvánosságra a teljes jelentésből. A médiaértesülés, amely a vád alá nem helyezett személyekre nézve negatív tartalmú értesülések kezelésmódja körüli tisztázatlanságokra vonatkozik, azt valószínűsíti, hogy a Mueller-jelentés tartalmazhat olyan megállapításokat, amelyek rossz fényben tüntetik fel a vizsgálat alá vont személyi kör egy vagy több tagját, bár a bíróság előtti felelősségre vonást az ügyész nem látta indokoltnak. A korábbi FBI-igazgatónak konkrétan azt kellett vizsgálnia, hogy volt-e összejátszás a Trump-kampánycsapat és a 2016-os amerikai elnökválasztás kimenetelét Clinton ellenében Trump javára befolyásolni próbáló orosz körök között, illetve hogy az elnökké választott republikánus jelölt akadályozta-e az igazságszolgáltatást. Ilyen lehetséges akadályozó elnöki magatartásként tekintettek például arra, ami éppenséggel Robert Mueller különleges ügyészi megbízatásához vezetett. Az orosz kapcsolat ügyében eredetileg a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI kezdett vizsgálódni. Az amerikai elhárító szervek ugyanis nem sokkal Trump 2017 januári hivatalba lépése előtt felfigyeltek arra, hogy Moszkva e-mailek meghekkelésével és online propaganda terjesztésével megpróbált ártani a demokrata párti elnökjelöltnek. Az FBI igazgatóját, James Comeyt azonban Trump 2017 májusában felmentette. A menesztés nyomán döntött úgy Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes, hogy különleges ügyészként Robert Mueller volt FBI-igazgatót bízza meg azzal a munkával, amit Trump kiütött Comey kezéből. A közzététel előtt is lehetett már tudni a jelentésről azt, hogy abban nincs újabb vádemelési indítvány, ami első látásra jó hír Trump és környezete, így felnőtt fiai, Donald és Eric, illetve veje, Jared Kushner számára. Ez azonban csak a kampánycsapat oroszokkal való összejátszása tekintetében fontos információ, arra nézve nem mond semmit, hogy felróható-e Trumpnak az igazságszolgáltatás akadályozása. A hivatalban levő elnök ellen ugyanis akkor sem lehetne bíróság előtt vádat emelni, ha valószínűsíthető lenne, hogy fennállnak az igazságszolgáltatás akadályozásának a tényállási elemei. Az elnök elmozdításával járó felelősségre vonásra az impeachment elnevezésű különleges eljárás ad lehetőséget, ami azonban nem bíróság előtt, hanem a Kongresszusban zajlik, vagyis értelemszerűen nem tisztán jogi, hanem politikai megfontolásokat is érvényesítő folyamat. A Muellernek adott megbízás szerint a különleges ügyész kivizsgálhatott minden olyan ügyet is, ami a nyomozás alá vont személyek átvilágítása során mintegy mellékesen jutott a tudomására és nem kapcsolódik közvetlenül az oroszokkal való, kampány alatti összejátszás kérdéséhez. Ezek az ügyek nem feltétlenül nélkülözik azonban az „orosz szálat”, hiszen például az egyik érintett – Paul Manafort, Donald Trump volt kampányigazgatója - történetesen oroszbarát ukránokkal állt üzleti kapcsolatban még az elnökválasztási kampány előtt, és azzal összefüggésben követett el pénzügyi bűncselekményeket. Mueller ilyen „járulékos” jelleggel a vizsgálat során 34 ember és három vállalat ellen emelt vádat. Több ügyben már elmarasztaló ítélet született, így börtönbüntetést kapott Manafort, illetve Michael Cohen, aki egy időben Donald Trump személyes ügyvédjeként járt el különböző ügyekben. Történtek ezen felül olyan vádemelések és születtek olyan ítéletek is, amelyek ténylegesen az oroszok befolyásolási kísérleteivel voltak kapcsolatosak, de a felróható cselekmény nem az érintettek összejátszása volt az oroszokkal, hanem csupán az, hogy kapcsolataikról nem vallottak őszintén az amerikai illetékeseknek. Donald Trumpot az egész vizsgálat alatt nem hallgatta meg személyesen Robert Mueller, és ezt nem is kezdeményezte. Feltehetően azért, mert ez önmagában is alkotmányossági kérdéseket vetett volna fel. Hivatala néhány kérdést írásban tett fel az elnöknek, aki azokra ugyanígy válaszolt. Trump a nyilvánosság előtt mindvégig tagadta, hogy bármiféle összejátszás lett volna az oroszokkal, és boszorkányüldözésnek nevezte a Mueller-vizsgálatot. Ezen a hétvégén azonban - legalábbis annak az első felében - szokatlanul csöndes volt: a floridai Mar-a-Lagóban golfozott, és a Twitteren csak jó napot kívánt követőinek. Chris Coons demokrata párti szenátor, az igazságügyi bizottság tagja felhívta a figyelmet arra, hogy Trump jogi nehézségekkel nézhet szembe abban az esetben is, ha bűncselekmény elkövetése nem róható a terhére. A vizsgálat kiterjedt ugyanis a milliárdos üzleti ügyeire is. Ezek közé tartozik, hogy az egyebek közt ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Donald Trump moszkvai felhőkarcoló építésének a terveit dédelgette, még azután is, hogy elnökké választották.   

Különlegesen kezelt különleges jelentések

 Az amerikai igazságügyi minisztériumban szabályzat szól a különleges ügyészi vizsgálatokról, és az ezek nyomán készülő jelentések kezelésmódjáról. Eszerint a tárca különleges ügyészt jelölhet ki olyan, kiemelkedően érzékeny természetű ügyek kivizsgálására, amelyeket a szokásos csatornákon nem lehet érdemlegesen kezelni. A különleges ügyész az igazságügyi miniszternek a vizsgálatról bizalmas jelentést tesz, amelyben kifejti, miért emelt vagy nem emelt vádat meghatározott személyek ellen. Az igazságügyi miniszter köteles értesíteni a képviselőház, valamint a szenátusi igazságügyi bizottság mindkét pártbeli – demokrata és republikánus – első emberét arról, hogy a vizsgálat véget ért. A miniszter összefoglalja a Kongresszusnak a bizalmas jelentés tartalmát, az abban foglalt, megtett, illetve javasolt lépéseket, valamint ezek indoklását. A miniszter dönthet úgy, hogy a jelentés közzététele közérdeknek minősül, de figyelemmel kell lennie az érvényes titokvédelmi előírásokra. 

Vádemelések és ítéletek

Robert Mueller a következő vádemelésekkel élt, illetve az általa vád alá helyezett személyeket a következők miatt ítélték el: Roger Stone (Trump régi barátja és kampánytanácsadója)        a vád tárgya: tanúbefolyásolás, hamis nyilatkozattétel a Kongresszus előtt Michael Cohen (Trump volt személyes ügyvédje)    elítélték a kampányfinanszírozási szabályok megsértése, adóelkerülés, valamint hamis banki nyilatkozat miatt Paul Manafort (Trump volt kampányigazgatója)      elítélték pénzmosás, külföldi ügynökként való regisztráció elmulasztása, valamint tanúbefolyásolás miatt Konsztantyin Kilimnik (Manafort orosz segítője Ukrajnában)    vád tárgya: tanúbefolyásolás Samuel Patten (Kilimnik üzleti partnere)    bűnösnek vallotta magát külföldi ügynökként való regisztráció elmulasztásában 12 orosz hírszerző tiszt    a vád tárgya: a Demokrata Párt számítógépes hálózatába való behatolás 2016-ban Rick Gates (Trump volt kampányigazgató-helyettese)    bűnösnek vallotta magát hamis vallomástételben  Alex Van der Zwaan (jogász, Manafort és Gates korábbi közeli munkatársa, egy orosz oligarcha veje)      elítélték hamis vallomástétel miatt 13 orosz személy és 3 orosz jogi személy a vád tárgya: a 2016-os amerikai elnökválasztás befolyásolása Trump érdekében Richard Pinedo (bankszámlaszámok „adásvételével” foglalkozott)    bűnösnek vallotta magát személyazonosság-csalásban Michael Flynn (Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója)    bűnösnek vallotta magát abban, hogy hazudott az FBI-nak orosz kapcsolatairól  George Papadopoulos (Trump volt kampánytanácsadója)    elítélték, mert hazudott az FBI-nak olyan személyekkel való kapcsolatáról, akik azt állították, hogy összeköttetésben állnak orosz tisztségviselőkkel  

Már félezer az Idai mozambiki áldozatainak száma - 6,5 millió dolláros segélyt ajánl az Egyesült Államok

Publikálás dátuma
2019.03.25. 07:22
Beira, március 23-án.
Fotó: Kate Bartlett / dpa Picture-Alliance / AFP
A ciklon sújtotta országnak a Pentagon nyújtja a segélyt, melyet 10 napon belül juttat célba a hadsereg.
Az Afrika délkeleti részén fekvő Mozambikban március 14-én Beira városánál ért partot az Idai nevű ciklon. Óránkénti 170-180 kilométeres széllökésekkel söpört végig az ország tengerparti vidékein, nyomában 50 kilométeres sávban óriási áradások is pusztítanak. A mozambiki kormány közlése szerint a természeti katasztrófa csaknem 500 halálos áldozatot követelt, legalábbis eddig ennyi áldozatot tudtak azonosítani. Az áldozatok száma várhatóan emelkedik, hiszen a katasztrófa sújtotta térség egyes részei megközelíthetetlenek, egyes vidékeken öt-hatméteres víz árasztotta el a településeket. Az amerikai televíziókban sugárzott tudósítások szerint háztetőkön és fákon várják az emberek a mentést. Utak és épületek semmisültek meg, nincs víz-, és áramellátás. A ciklon Zimbabwéban és Malawiban is több száz emberrel végzett.
Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon 6,5 millió dolláros segélyt nyújt a ciklon sújtotta Mozambiknak

- jelentette be a tárca szóvivője vasárnap. Patrick Shanahan ügyvezető védelmi miniszter felhatalmazta az Egyesült Államok Afrikai Parancsnokságát, hogy tíz napon belül biztosítsa a logisztikai segítséget a segélyek eljuttatásához.
A bejelentés szerint a minisztérium szorosan együttműködik az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalával (USAID), az amerikai Védelmi Biztonsági Együttműködési Hivatallal (DSCA) és a maputói amerikai nagykövetséggel a szükséges segítség felmérésében és eljuttatásában.