Több mint egymilliárddal növelte adósságát egy hónap alatt a Honvédkórház

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:56

Fotó: Róka László / MTI
Február végén a kórházak, rendelők adóssága összesen 23,1 milliárd forint volt, 5,3 milliárddal nagyobb, mint január végén.
Februárban 7,1 milliárd forinttal 39,5 milliárd forintra emelkedett a közintézmények lejárt adóssága – írja a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján a Világgazdaság. A lap megjegyzi, hogy a 7,1 milliárd forintos növekedés szokatlan, főleg az olyan kedvező költségvetési folyamat mellett, amilyet az idén eddig produkált a büdzsé. A cikk szerint a teljes adósságon belül egymilliárddal a költségvetési intézmények tartoznak az államnak, illetve állami cégeknek, és a tiszta piaci adósság 38,5 milliárd forint, amely az elmúlt három év legmagasabb februári adata. A kincstár kimutatása szerint az adósságból a 30 nap alatti tartozás 18,8 milliárd forint, a 30 és 60 nap közötti 8,4 milliárd forint, a 60 napon túli 12,2 milliárd forint volt. Február végén a kórházak, rendelők adóssága 23,1 milliárd forint volt, 5,3 milliárddal nagyobb, mint január végén, ezen belül a kórházak tartozása nőtt számottevően. Az adósok toplistáját mégsem egy kórház, hanem a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vezeti, amely február végén már ötmilliárd forintos kifizetetlen számlaállományt görgetett maga előtt, 2,8 milliárddal nagyobbat, mint egy hónappal korábban. Mint írják, a lista második helyén lévő Honvédkórháznál akut a pénzellátási probléma. Február végén több mint 2,2 milliárd forint lejárt adóssága volt az MH Egészségügyi Központjának, egy hónap alatt 1,2 milliárdos volt a növekedés. A Honvédot a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Országos Traumatológiai Intézet követi az adóslistán (2,19 milliárd forinttal), majd a Békés Megyei Központi Kórház (1,3 milliárd) és a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak következik (1 milliárd forint). A hatodik, hetedik és nyolcadik helyen felsőoktatási intézmények állnak.
Szerző

Felpezsdül a hazai energetikai startup piac

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:56

Fotó: Shutterstock
Áprilisban kezdetét veszi a döntős csapatok felkészülése az MVM Edison döntőjére. A környezetbarát és energiahatékony innovációk alkotói így már csak egy karnyújtásnyira vannak az akár 50 millió forint értékű magvető befektetéstől.
A jövő legígéretesebb, kreatív, piacképes, környezetbarát és energiahatékony fejlesztéseit keresi az MVM Edison program. Az immáron harmadik alkalommal megrendezésre kerülő pályázat szorosan illeszkedik az MVM Zrt. stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekhez. Az innováció elengedhetetlen eszköze a folyamatos fejlődésnek, hiszen nagyban hozzájárul a gazdasági mutatók javításához, a piaci pozíció megőrzéséhez, valamint hatékony és dinamikus vállalati működés fenntartásához. Épp ezért a pályázat során olyan lakossági, ipari, irodai, városi/közlekedési használatra alkalmas technológiát kerestek, melyek megújuló energiaforrásokon alapulnak, vagy korszerű, energiahatékony eszközöket vezérelnek. A nemrégiben lezárult kiválasztás alkalmával több, mint száz pályamunkából választhatták ki a nyolc legígéretesebb jelöltet. Ők azok, akik részt vehetnek az április elején induló, nyolchetes szakmai képzésen, mely során csapatépítés, csapatmunka és -dinamika, a hatékony folyamatmenedzsment mellett kommunikációs alapismereteket, tárgyalástechnikát, sajtókommunikációt, illetve prezentálási technikákat sajátíthatnak el. A képzés további részében piacelemzésről, az üzleti terv készítéséről, a gyors prototípustervezés módszertanáról, illetve a szellemi tulajdon, a szabadalmak, védjegyek, a jog, az értékesítés, a pénzügyek, illetve a cégalapítás rejtelmeiben is szakértő mentorok támogatják a csapatokat. Az Edison döntőjére május végén kerül sor, a szakmai zsűri által legjobbnak ítélt három projekt egyenként 3 millió forint értékű kommunikációs szolgáltatáscsomagot kap, amely lehetőséget ad kommunikációs stratégia alkotására, arculattervezésre, de akár piackutatásra is. A legjobbak emellett egy tanulmányúton ismerhetik meg az IBM franciaországi dizájnközpontjának működését, valamint lehetőséget kapnak arra, hogy a program befektetői bizottsága előtt is bizonyítsák rátermettségüket, és akár 50 millió forint értékű magvető befektetést nyerjenek el. Az MVM Edison program zsűritagjai között szerepel Kóbor György, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, Bertalan Zsolt, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai innovációs igazgatója, Márton István, a Smart Future Lab Zrt. vezérigazgatója, Rehus Péter, az IBM Magyarország országigazgatója, Dervalics Ákos, az InnoEnergy HUB Hungary vezetője, valamint Csendes Olivér, a Pioneers Ventures befektetői hálózat vezetője. A pályázatról további részleteket az mvmedison.hu oldalon olvashat.
Szerző
Frissítve: 2019.03.25. 10:05

Kártalaníthatják a kéményseprőket

Publikálás dátuma
2019.03.24. 16:39

Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Az Alkotmánybíróság kötelezte a parlamentet arra, hogy szabályozza a kéményseprővállalkozásokkal idő előtt felbontott önkormányzati szerződések utáni elszámolási szabályokat – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Az Országgyűlésnek ez év június 30-ig rendeznie kell a helyzetet. A teljes szabály törlésére irányuló kérést a testület elutasította. Mindezek nyomán jelentős fizetési kötelezettség hárulhat az önkormányzatokra. Mint emlékezetes, a 2015. végén hatályba lépett, a kötelező lakossági kéményellenőrzést többek között ingyenessé tévő törvények értelmében az önkormányzatok idő előtt felbonthatják a helyi kéményseprő-vállalkozóval eme szolgáltatásra kötött hosszú távú szerződésüket, amivel a térségben a tevékenység automatikusan a katasztrófavédelemre szállt át. A váltás máig két megye, illetve a főváros kivételével mindenütt megtörtént. A vállalkozók ezután is maradhattak a területen, ám csak vállalkozói, illetve térítéses munkákra. A lépés a szakma éles tiltakozását váltotta ki. Az idő előtti, az elmaradt hasznot nem rendező szerződésbontások következményeként számos vállalkozó és kis, magyar tulajdonú cég tönkrement. A kéményseprők véleménye az Alkotmánybíróságéval szemben az, hogy egyes vállalkozásoknak, akik végigtrükközték a rezsicsökkentést, nemhogy kártalanítást, sokkal inkább kártérítést kellene fizetniük mindazért, ami okán a kormánynak be kellett avatkozni 2015 év végén az áldatlan állapotok megfékezésére – közölte a döntés kapcsán a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ). Az érintett vállalkozások több évtizeden keresztül monopolhelyzetben tevékenykedhettek, az új törvény pedig senkinek nem tiltotta meg a tevékenység gyakorlását, csak szabaddá tette a piacot, lehetőséget adva az érintett állampolgároknak arra, hogy maguk választhassák meg, kivel kívánják a kéményseprést elvégeztetni a jövőben – írják. A jelenleg hatályos törvény valójában nem makulátlan, de minden törvény annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle – fogalmaz a KOSZ.
Szerző