Rakéta csapódott be Tel-Aviv mellett - Gáza újra háborúba sodródik

Publikálás dátuma
2019.03.25. 10:12

Fotó: Israeli Police Press Office / Po / AFP
A humanitárius katasztrófa szélén táncoló palesztin területen is egyre nő az elégedetlenség, és már a Hamász ellen is tüntettek, ami meglehetősen ritkának számít.
Földig rombolta a hétfő hajnalban becsapódó rakéta a lakóépület egy részét a Tel-Avivtól északra fekvő Mismeret mosávban, csodával határos módon a csapásban senki nem veszítette életét, csupán heten - köztük két gyermek - megsérültek. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a lövedéket- feltehetően egy iráni fejlesztésű Fajr 5-öst - a becsapódástól mintegy 80 kilométerre fekvő gázai övezetből lőtték ki. Ilyen távolról, ilyen erejű rakétával a 2014-es gázai háború óta nem támadtak az izraeli területeket. Kisebbekkel viszont igen: legutóbb éppen két héttel ezelőtt csapódott két rakéta lakatlan területre Tel-Aviv közelében, amire az izraeli légierő is válaszolt. A gyors „ütésváltást” követően a felek már másnap tűzszünetet kötöttek, a hivatalos verzió szerint a gázai övezetet uraló szélsőséges Hamász „véletlenül” nyomta meg az elsütő billentyűt. A kisebb-nagyobb összetűzések folyamatosak az övezet határánál. A The Times of Israel híradása szerint vasárnap egy izraeli tank lőtt Hamász-állásokat, ugyanezen a napon egy palesztin fiatalt is lelőttek, szombaton a légierő bombázott. Közben a palesztinok robbanó anyagokkal és kövekkel dobálták a katonákat, valamint gyúlékony anyaggal felszerelt léggömböket reptettek izraeli területekre - a módszer, ha nem is túl halálos, de nagyon nehéz ellene védekezni, és veszélyes tud lenni.
Lassan egy éve már, hogy a „visszatérés menete” elnevezésű tüntetéssorozat kezdetét vette a gázai övezetben, de még mindig nem merült ki. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa éppen múlt héten fogadott el egy jelentést, - magyar tiltakozás mellett - amely háborús bűncselekményekkel vádolja az izraelieket a túl kemény fellépés miatt. Az Izrael által bírált dokumentum szerint tavaly decemberig hatezer palesztint lőttek meg, 183 emberrel, köztük 32 gyerekkel végeztek az izraeli katonák a határ menti összecsapásokban. Ilyen feszült régen volt a helyzet, és akár háborúba is torkollhat. Főként, miután az utóbbi időben a humanitárius katasztrófa szélén táncoló Gázában is egyre nő az elégedetlenség, és már a Hamász ellen is tüntettek, ami meglehetősen ritkának számít. A radikális csoportnak bevett taktikája, hogy ilyenkor a közös ellenséget felhasználva teremt újra egységet. Közben Izraelben pedig április kilencedikén választásokat tartanak. Az Egyesült Államokban tartózkodó Benjamin Netanjahu kormányfő bejelentette, hogy hamarabb hazatér, és kemény választ ígért. Nem kétséges, hogy az eseményeket a kampányban is fel fogják használni.
Szerző
Frissítve: 2019.03.25. 14:11

EPP: Schöpflin György az egyetlen fideszes, aki pozíciót veszít a felfüggesztéssel

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:49

Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament
Ugyanakkor ő is hosszú betegszabadságon van, így lényegében semmi sem változik. Szájer József viszont megtarthatja tisztségét, mert az jelentéktelen, és senki sem akarja csinálni - írja a Politico.
Buborékban élnek Orbán Viktor szerint a brüsszeli politikusok - szemlézi a Politico a miniszterelnök Kossuth rádiónak adott kötekedő interjúját, melyben egyébként azt is bejelentette a kormányfő: azt várja, hogy a májusi EP-választás után "egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők". A rádióinterjú várhatóan csak meggyőzi az EPP három tagú, Fideszt vizsgáló bizottságát arról, hogy a kormánypárt nézetei összeegyeztethetetlenek a néppárti tagságával, írja a brüsszeli lap.
Arra is kitérnek, a Fidesz felfüggesztésével továbbra is nyitva maradnak kulcskérdések. Semmi sem változik a 12 fideszes EP-képviselő kapcsán, nyilatkozta egy EPP-szóvivő, kivéve, hogy a döntések meghozásába ezentúl nincsen beleszólásuk. Fontos pozícióik eddig sem voltak: az egész egyedül Schöpflin Györgyöt érinti, aki az Európai Parlamentben az Alkotmányügyi Bizottság tagja, ő viszont hosszútávú betegszabadságon van. Szájer József viszont továbbra is alelnökként vezetheti az EPP-s szavazásokat, mivel ez egy "olyan technikai munka, amit egyetlen másik alelnök sem akar csinálni" - tudta meg a lap egy illetékestől. A helyzet legfeljebb a májusi választás után változik.
Szerző

Orosz „zarándoklaton” járt az ukrán elnökjelölt

Publikálás dátuma
2019.03.25. 09:30
Balról jobbra: a Gazprom főnöke, az orosz kormányfő, a negyedik helyen álló ukrán elnökjelölt, Jurij Bojko, valamint az ő mentor
Fotó: Ekaterina Shtukina / Sputnik
Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat is vizsgálatot folytat az államfői posztra pályázók egyikének erősen "gázszagú" minapi moszkvai tárgyalásai ügyében.
Kilenc nappal a március 31-re kitűzött ukrajnai elnökválasztás előtt, Jurij Bojkót, aki a közvéleménykutatások alapján tartósan a negyedik helyen áll, eléggé leszakadva az első háromtól - mentora, az elkötelezetten oroszbarát Viktor Medvedcsuk társaságában - Moszkva környéki rezidenciáján fogadta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, és a találkozón jelen volt Alekszej Miller, a Gazprom első embere is. Medvegyev a súlyos válságban levő orosz-ukrán viszonnyal magyarázta, miért tartotta indokoltnak a találkozót, amely lehetőséget adott egyes gazdasági kérdések, például a gáztranzit - vagyis az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába történő továbbítása - ügyének megvitatására is. Bojko, aki Ukrajna egykori energetikai minisztere, az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint kijelentette: kész kölcsönösen elfogadható alternatívákat felajánlani az orosz félnek az év végén lejáró tranzitmegállapodás meghosszabbítására. Az más kérdés, hogy Bojkónak erre semmilyen befolyása sincs, elnökjelölti esélyeit illetően pedig irányadó lehet az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogadta őt. Ukrajna 2015 novembere óta közvetlenül nem vásárol orosz gázt. Most az oroszok felvetették Bojkónak, hogy ezer köbméterenként 240-260 dolláros áron készek lennének gázt exportálni Ukrajnának. Az ukrán állami gázvállalat sajtószolgálata komolytalannak nevezte az ajánlatot, és közölte: éppen most vettek az európai piacon 226 dolláros átlagáron, áprilisra pedig 217 dolláros ár várható. A dialog.ua ukrán hírportál a Kremlhez közeli forrásokra hivatkozva valószínűnek tartja, hogy a Gazprom kedvezményesnek mondott ajánlata, valamint készsége arra, hogy beszálljon az ukrajnai tranzitvezetéket működtető konzorciumba valójában külpolitikai szempontból értelmezendő: orosz részről így akarják ellensúlyozni az Északi Áramlat 2 körül kialakult negatív európai hangulatot. Közvetlenül azután, hogy nyilvánosságra került, a Gazprom teljesen be akarja szüntetni a gázszállítást Ukrajnán keresztül, az Északi Áramlat támogatói körében kétségek támadtak. Néhány forrás úgy tudja, Angela Merkel német kancellár Moszkva tudomására hozta, hogy ez "megnehezíti a projekt ügyét". Bojko és Medvedcsuk elemzők szerint nagy valószínűséggel csupán gyalog volt a sakktáblán, ráadásul nem is igazán értékes pozícióban: igaz, hogy Oroszország általuk kifejezésre juttathatta kompromiszumkészségét, de mindketten meglehetősen súlytalanok ahhoz, hogy véleményük komolyan számítana - idézte a Kremlhez közeli forrását az ukrán hírportál, és hozzátette: makacsul tartja magát az az értesülés, miszerint a Gazprom vezéréigazgatójának a széke inog. Bojkóról eddig leginkább csak akkor írt a sajtó, amikor évekkel ezelőtt két fúrótorony eladása körül botrány robbant ki, de az akkori szakminiszter szerepe tisztázatlan maradt. Számítások szerint az ukrán államot 300 millió dollár kár érte, az ügyet a külföldi sajtó is "Bojko tornyai" néven emlegette, de az ukrán főügyész úgy nyilatkozott, hogy nincs semmilyen terhelő adat Bojkóra nézve. Most az elnökválasztási kampányban sem igazán aktív, és elemzői vélekedések szerint valószínűleg csak az ország keleti, illetve déli részén élő szavazóknak köszönheti a negyedik helyét. Legutóbb nem élt azzal a lehetőséggel sem, amelyet a Novoje Vremja hetilap kínált föl hat elnökjelöltnek: hét azonos kérdésre kellett választ adniuk, két hetet kaptak rá, de Bojko nem küldött be válaszokat. Nem látni még, miként befolyásolja Bojko esélyeit a váratlan moszkvai látogatás, amelyet Porosenko elnök kemény szavakkal ítélt el: azt mondta, hogy az elnökjelölt és Medvedcsuk "térden csúszva járult az agresszor elé".  Megfogalmazódott olyan szemrehányás is, hogy Bojko és társa átlépte a vörös vonalat, kapitulált az agresszor előtt, és olcsó gázról beszél, miközben katonák vesztik életüket az oroszok támogatta szeparatisták elleni harcban. Jurij Bojko fő támogatóját, Viktor Medvedcsukot az ukrán sajtóban gyakran csak Putyin komájának nevezik, nem is alaptalanul. Medvedcsuk néhány hete büszkén mondta egy tévéműsorban, meg sem tudja számoni, hányszor találkoztak. Medvedcsuk most tizenöt éves lányának Putyin a keresztapja. Az orosz elnök - aki pedig nem éppen irodalmi munkásságáról nevezetes - még esszét is írt egy lapba Medvedcsukról,  aki minden adódó alkalommal kinyilvánítja, hogy ellenzi Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit.

Összegzés a kárpátaljai magyarok elleni akciókról

Brenzovics László ukrán parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke közös sajtótájékoztatót tartott az Ukrinform állami sajtóiroda kijevi székházában arról, hogy milyen kisebbségellenes akciókat követtek el az országban a kárpátaljai magyarok ellen 2014, vagyis a most lejáró elnöki, illetve parlamenti ciklus kezdete óta. Brenzovics elmondta, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán dolgozó szakértők az említett időszakban - a tavalyi év végéig - összesen 184 olyan akciót jegyeztek fel, amelyek hátrányosan érintették a kárpátaljai magyar közösséget. Szó volt a tájékoztatón azokról a törvényekről is, amelyek jelentős mértékben szűkíteni kívánják nem csupán a kárpátaljai magyarság, hanem az országban élő összes nemzeti kisebbség jogait. Ide tartozik a 2017. szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény, valamint az előkészületben lévő ukrán nyelvtörvény, amelyekkel „fel kívánják számolni szinte az összes olyan jogot, amelyeket eddig az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek élveztek, köztük a kárpátaljai magyarok is”.