Koszovó önálló utakon

Publikálás dátuma
2019.03.25 21:15

Fotó: AFP/ ANDREJ ISAKOVIC
Hétvégén békésen zajlott a szerb ellenzék belgrádi felvonulása. Az Aleksandar Vucic elnök lemondását követelő tüntetők ezúttal a NATO húsz évvel ezelőtti bombázására emlékeztek. Az észak-atlanti szövetség azután kezdte meg légicsapásait Slobodan Milosevic akkori jugoszláv elnök rezsimjével szemben, hogy a belgrádi vezetés népirtást hajtott végre a koszovói albánok ellen, tömegesen kiszorítva őket lakóhelyükről. összesen 78 napig lőtték az országot, a Human Rights Watch szerint 500 polgári személy vesztette életét, a szerb hatóságok több ezer személyről tettek említést. Még ma, két évtizeddel a bombázások után is láthatóak egyes helyeken az akkori beavatkozás nyomai. Olyan mértékű kárt okoztak a NATO gépei Szerbiának, hogy az ország szinte mindent elvesztett. Koszovóról le kellett mondania, infrastruktúrája egy része megsemmisült. Másfél évvel később Milosevic megbukott, kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY), az intézmény scheveningeni börtönében halt meg 2006-ban infarktusban. Koszovó 2008. február 17-én függetlenné vált, s ebben óriási segítségére volt az Egyesült Államok. Pristina mindmáig Washington egyik legfontosabb szövetségese. Bár az ország gazdasága romokban hever, a világ népeinek elégedettségét vizsgáló, múlt héten közzétett felmérésben Koszovó a 46. helyet érte el, kettővel maradt csak el az egykori Jugoszlávia éllovasától, Szlovéniától. Szerbia ezen a listán a 70., Montenegró a 73., Horvátország a 75., Bosznia-Hercegovina a 78., Észak Macedónia pedig a 84. helyet foglalja el. A bolgárok még komorabbak, mindössze 97. helyen állnak, a legelégedetlenebbek pedig Albánia lakosai: a 107. helyet foglalják el. A koszovóiak víg kedélyűek ugyan, ám Pristina nemzetközi helyzete nem éppen rózsás. Bár Koszovó önállóságának kihirdetése óta már több mint tizenegy év telt el, továbbra is mintegy 80 ország nem ismerte el függetlenségét, köztük öt uniós tagállam. A helyieket dühíti, hogy még mindig csak vízummal utazhatnak a schengeni övezetbe. A pristinai vezetők azonban egyre öntudatosabban lépnek fel. Ennek azonban komoly, s a köztársaságra nézve nem éppen pozitív következményei lehetnek. Mind hűvösebbé válhat ugyanis a viszonya legfontosabb szövetségesével, az Egyesült Államokkal, továbbá az Európai Unióval, azonbelül Németországgal. A Nyugatot elsősorban az bőszíti fel, hogy Koszovó nem hajlandó normalizálni a kapcsolatait Belgráddal. A két ország között az Európai Unió égisze alatt zajló brüsszeli párbeszéd megrekedt, s ez távolról sem csak Szerbián múlik. A napokban ezért Belgrádba és Pristinába látogatott David Hale, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkára, hogy a két államot figyelmeztesse arra: nem lesz jó vége annak, ha egyetlen lépést sem hajlandóak tenni egymás felé. Hale látogatása azért is volt jelentős, mert Angela Merkel német kancellár két tanácsadója, Jan Hecker és Matthias Luttenberg is elkísérték őt, akik az EU aggodalmát tolmácsolták. Az Európai Uniónál már az is kiverte a biztosítékot, hogy Ramush Haradinaj koszovói kormányfő adminisztrációja néhány hónappal ezelőtt száz százalékos vámot vetett ki a szerbiai termékekre, hogy így csikarja ki Szerbia elismerését. Csakhogy ez a lépés nemcsak Brüsszelben, Washingtonban is meglehetősen negatív visszhangra talált. Hogy azonban Pristina mind nagyobb távolságot kíván tartani az Egyesült Államoktól, jelzi: Haradinajt hidegen hagyták a bírálatok. „Ez a koszovói kormány szuverén döntése volt” – hangoztatta. Koszovóban egyre többen vallják: a köztársaság nem Washington gyarmata, így jogot formálhat arra, hogy adott esetben bosszút álljon Szerbián. A védővámok bevezetésének eredeti oka az volt, hogy Belgrád megakadályozta Koszovó felvételét az Interpolba. A kormányfő úgy véli, hazájának meg kell tanulnia megvédeni magát. „Nem volt más választásunk, Szerbia mind agresszívebben lépett fel” – állította Haradinaj. Bár Donald Trump amerikai elnök levélben fejezte ki reményét arra, hogy történelmi megállapodást írhat alá a két ország vezetője Washingtonban, erre semmi esély sincs. A Pristinához való közeledést Aleksandar Vucic szerb elnök sem merné megengedni magának, hiszen az ellenzék tüntetéssorozata miatt mind nagyobb nyomás nehezedik rá. Trump egyébként azt is támogatná, hogy Koszovó és Szerbia területcserét hajtsanak végre, ez a téma azonban egyelőre lekerült az napirendről. Ez ugyanis veszélyes precedenst teremtene a Balkánon, például Észak Macedóniában, ahol jelentős albán kisebbség él. Így egyelőre marad az ellenségeskedés, remény nincs az enyhülésre.

Trump újabb öt országot büntet Irán miatt - Törökország fizetheti a legnagyobb árat

Publikálás dátuma
2019.04.22 10:19
Donald Trump az Irán elleni szankciókról szóló dokumentummal, 2018. május 8.
Fotó: AFP/ SAUL LOEB
A szankciók Japánt, Dél-Koreát, Indiát, Kínát és Törökországot is érintik - utóbbi kerülhet a legnehezebb helyzetbe, ha eztán nem vásárolhat kőolajat keleti szomszédjától.
Az Egyesült Államok megvonja a szankciók alóli mentességet öt olyan országtól, amely iráni kőolajat importál, írja az Euronews. A büntetőintézkedések május 3-tól Japánt, Dél-Koreát, Törökországot, Indiát és Kínát is érintik. Donald Trump amerikai elnök így fokozná a nyomást Iránon, melynek a kőolaj az egyik legfontosabb bevételi forrása. A döntést várhatóan már hétfőn bejelenti Mike Pompeo külügyminiszter. 
Az Egyesült Államok tavaly léptette ismét életbe az iráni atomprogram miatt kiszabott büntetőintézkedéseket, felrúgva az addig működő, nemzetközi iráni atomalkut. Washington tavaly nyolc országnak biztosított mentességet az iráni büntetőintézkedések alól, de Trump már akkor szigorítást ígért.
A mostani várható döntéssel Törökország kerülhet a legnehezebb helyzetbe, amelynek gazdasága számára szomszédos országként kifejezetten fontos az iráni kőolaj.

Alulmaradt Gruevszki pártjának jelöltje az észak-macedón elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.22 09:32

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
71 százalékos feldolgozottság mellett a kormányzó szociáldemokraták jelöltje 42, a börtön elől Orbánhoz menekülő Nikola Gruevszki pártjának jelöltje 41 százalékon áll.
Egyik jelölt se szerezte meg az 50 százalékot az Észak-Macedón elnökválasztás első fordulójában, írja a Mérce. A kormányzó szociáldemokraták jelöltje Sztevo Pendarovszki 42, a korábban a büntetőjogi felelősségre vonás elől Magyarországra szökő Nikola Gruevszki Fidesz-szövetséges pártjának jelöltje Gordana Sziljanovszka 41 százalékon áll, az albán pártok jelöltje 12 százalékot, a szavazóköri eredmények 71 százalékának összeszámlálása után.
A második fordulóban Pendarovszki lehet esélyesebb, aki számíthat a részeben eddig a harmadik helyzet Blerim Rekát támogató albánok szavazataira is. A kormánypárti jelölt egy szkopjei magánegyetem nemzetközi biztonsággal, külpolitikával és globalizációval foglalkozó oktatója. Pendarovszki a 2014-es elnökválasztáson is a szociáldemokraták jelöltje volt. A vereséget követően parlamenti székért indult, és az elmúlt másfél évben az ország NATO-kapcsolataiért felelt.
Az ellenzékbe szorult, jelenleg Hristijan Mickovszki által vezetett VMRO DPMNE Gordana Sziljanovszkát indítja. Sziljanovska alkotmányjogot, politikai rendszereket és önkormányzatiságot oktat a Cirill és Metód Egyetemen, a főváros legnagyobb állami felsőoktatási intézményében. Sziljanovska szolgált már tárca nélküli miniszterként egy korábbi kormányban, és részt vett törvényalkotási és szakmai bizottsági munkákban.