Koszovó önálló utakon

Publikálás dátuma
2019.03.25. 21:15

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Hétvégén békésen zajlott a szerb ellenzék belgrádi felvonulása. Az Aleksandar Vucic elnök lemondását követelő tüntetők ezúttal a NATO húsz évvel ezelőtti bombázására emlékeztek. Az észak-atlanti szövetség azután kezdte meg légicsapásait Slobodan Milosevic akkori jugoszláv elnök rezsimjével szemben, hogy a belgrádi vezetés népirtást hajtott végre a koszovói albánok ellen, tömegesen kiszorítva őket lakóhelyükről. összesen 78 napig lőtték az országot, a Human Rights Watch szerint 500 polgári személy vesztette életét, a szerb hatóságok több ezer személyről tettek említést. Még ma, két évtizeddel a bombázások után is láthatóak egyes helyeken az akkori beavatkozás nyomai. Olyan mértékű kárt okoztak a NATO gépei Szerbiának, hogy az ország szinte mindent elvesztett. Koszovóról le kellett mondania, infrastruktúrája egy része megsemmisült. Másfél évvel később Milosevic megbukott, kiadták a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY), az intézmény scheveningeni börtönében halt meg 2006-ban infarktusban. Koszovó 2008. február 17-én függetlenné vált, s ebben óriási segítségére volt az Egyesült Államok. Pristina mindmáig Washington egyik legfontosabb szövetségese. Bár az ország gazdasága romokban hever, a világ népeinek elégedettségét vizsgáló, múlt héten közzétett felmérésben Koszovó a 46. helyet érte el, kettővel maradt csak el az egykori Jugoszlávia éllovasától, Szlovéniától. Szerbia ezen a listán a 70., Montenegró a 73., Horvátország a 75., Bosznia-Hercegovina a 78., Észak Macedónia pedig a 84. helyet foglalja el. A bolgárok még komorabbak, mindössze 97. helyen állnak, a legelégedetlenebbek pedig Albánia lakosai: a 107. helyet foglalják el. A koszovóiak víg kedélyűek ugyan, ám Pristina nemzetközi helyzete nem éppen rózsás. Bár Koszovó önállóságának kihirdetése óta már több mint tizenegy év telt el, továbbra is mintegy 80 ország nem ismerte el függetlenségét, köztük öt uniós tagállam. A helyieket dühíti, hogy még mindig csak vízummal utazhatnak a schengeni övezetbe. A pristinai vezetők azonban egyre öntudatosabban lépnek fel. Ennek azonban komoly, s a köztársaságra nézve nem éppen pozitív következményei lehetnek. Mind hűvösebbé válhat ugyanis a viszonya legfontosabb szövetségesével, az Egyesült Államokkal, továbbá az Európai Unióval, azonbelül Németországgal. A Nyugatot elsősorban az bőszíti fel, hogy Koszovó nem hajlandó normalizálni a kapcsolatait Belgráddal. A két ország között az Európai Unió égisze alatt zajló brüsszeli párbeszéd megrekedt, s ez távolról sem csak Szerbián múlik. A napokban ezért Belgrádba és Pristinába látogatott David Hale, az amerikai külügyminisztérium politikai államtitkára, hogy a két államot figyelmeztesse arra: nem lesz jó vége annak, ha egyetlen lépést sem hajlandóak tenni egymás felé. Hale látogatása azért is volt jelentős, mert Angela Merkel német kancellár két tanácsadója, Jan Hecker és Matthias Luttenberg is elkísérték őt, akik az EU aggodalmát tolmácsolták. Az Európai Uniónál már az is kiverte a biztosítékot, hogy Ramush Haradinaj koszovói kormányfő adminisztrációja néhány hónappal ezelőtt száz százalékos vámot vetett ki a szerbiai termékekre, hogy így csikarja ki Szerbia elismerését. Csakhogy ez a lépés nemcsak Brüsszelben, Washingtonban is meglehetősen negatív visszhangra talált. Hogy azonban Pristina mind nagyobb távolságot kíván tartani az Egyesült Államoktól, jelzi: Haradinajt hidegen hagyták a bírálatok. „Ez a koszovói kormány szuverén döntése volt” – hangoztatta. Koszovóban egyre többen vallják: a köztársaság nem Washington gyarmata, így jogot formálhat arra, hogy adott esetben bosszút álljon Szerbián. A védővámok bevezetésének eredeti oka az volt, hogy Belgrád megakadályozta Koszovó felvételét az Interpolba. A kormányfő úgy véli, hazájának meg kell tanulnia megvédeni magát. „Nem volt más választásunk, Szerbia mind agresszívebben lépett fel” – állította Haradinaj. Bár Donald Trump amerikai elnök levélben fejezte ki reményét arra, hogy történelmi megállapodást írhat alá a két ország vezetője Washingtonban, erre semmi esély sincs. A Pristinához való közeledést Aleksandar Vucic szerb elnök sem merné megengedni magának, hiszen az ellenzék tüntetéssorozata miatt mind nagyobb nyomás nehezedik rá. Trump egyébként azt is támogatná, hogy Koszovó és Szerbia területcserét hajtsanak végre, ez a téma azonban egyelőre lekerült az napirendről. Ez ugyanis veszélyes precedenst teremtene a Balkánon, például Észak Macedóniában, ahol jelentős albán kisebbség él. Így egyelőre marad az ellenségeskedés, remény nincs az enyhülésre.

Se bizonyíték, se felmentés, csak értelmezési viták

Publikálás dátuma
2019.03.25. 21:03
Donald Trump amerikai elnök átöleli az amerikai zászlót felszólalása előtt a 46. Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC)
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Nem mutatható ki a Trump-kampánycsapat és az oroszok összejátszása, de hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást, nem egyértelmű.
Az amerikai fővárosban vasárnap este óta egy jelentésről szóló jelentésről dúl a vita. Az ellenzéki demokraták nem elégednek meg azzal, hogy az igazságügyi tárca vezetője – egy töprengéssel és mérlegeléssel töltött hétvége legvégén - csupán négy oldalas összefoglalóban adott tájékoztatást az elnök és emberei ellen 22 hónapon át folytatott nyomozás megállapításairól. Meg akarják ismeri az egész dosszié tartalmát. Robert Mueller különleges ügyész a pénteki hivatali idő végeztével juttatta el William Barr igazságügyi miniszterhez azt a terjedelmes dokumentumot, amelyben összegzi a vizsgálat eredményeit és az azokból általa levont következtetéseket. Mueller megbízatása annak tisztázására irányult, hogy a republikánus elnökjelölt kampánystábja 2016-ban összejátszott-e az elnökválasztás kimenetelét befolyásolni igyekvő Moszkvával, illetve hogy az elnökké választott Donald Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatást. Az első kérdést illetően Barr ismertetése szerint arra jutott a különleges ügyész, hogy az oroszok ugyan igazolhatóan kísérletet tettek - megtévesztő hírek terjesztésével, valamint számítógépes rendszerekbe történt illegális behatolással is - az elnökválasztás befolyásolására, és Hillary Clinton demokrata párti jelölttel szemben a republikánus színekben küzdő Donald Trump győzelmét igyekeztek elősegíteni, arra nézve nincs bizonyíték, hogy Trump kampánycsapata összeesküdött volna vagy összehangolta volna a saját tevékenységét Oroszországgal.  Más a konklúzió az igazságszolgáltatás menetének obstruálása kérdésében. Miként Barr összegzi Mueller jelentésének erre vonatkozó részét, a különleges ügyész mind az igenlő, mind a nemleges válasz mellett talált bizonyítékokat. A Mueller-jelentés eszerint „nem jut arra a következtetésre, hogy az elnök bűncselekményt követett el, de nem is menti fel ez alól”. William Barr, akit Trump tavaly decemberben jelölt a miniszteri posztra, és az elnök bizalmi emberének számít, miniszterhelyettesként egyelőre azt a Rod Rosensteint tudhatja maga mellett, aki még a korábbi adminisztráció kinevezettje, és aki 2017 májusában a különleges ügyészi megbízást adta Robert Muellernek, mégpedig annak nyomán, hogy a republikánus kampánystáb homályos orosz kapcsolatainak ügyében a nyomozást eredetileg elindító James Comey FBI-igazgatót Trump menesztette. Rosenstein tehát a legkevésbé sem vádolható Trump melletti elfogultsággal – hírlik is, hogy kifelé áll a szekere rúdja. Egyelőre azonban hivatalban van, és William Barr most a négy oldalas összefoglalóban azt írja, hogy ő és Rosenstein közösen arra a következtetésre jutottak: Muellernek azon érvei, amelyek amellett szólnak, hogy az elnök igenis elkövette az igazságszolgáltatás akadályozásának a bűncselekményét – ha mással nem, például Comey kirúgásával -, nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy azokat a bíróság bizonyítékként elfogadná.  A demokraták most azt hangoztatják, hogy ők nem Barr értelmezésében, hanem a saját szemükkel, eredetiben szeretnék látni, mivel gondolta alátámaszthatónak Mueller az elnök felróhatóságát. Comey eltávolítása mellett ilyen elemként szóba jöhet például, hogy Trump, mielőtt megvonta volna a bizalmát az FBI-igazgatótól, arra próbálta rávenni őt, hogy szüntesse be a nyomozást Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó ellen. De ledorongolta Trump a korábbi igazságügyi minisztert, Jeff Sessionst is. Ugyancsak obstrukciógyanús magatartás volt, amikor Trump hiányosan számolt be legidősebb fiának egy orosz jogásszal létrejött találkozójáról. A különleges ügyész hivatala a nyomozás során 2800 idézést bocsátott ki, közel ötszáz alkalommal kapott házkutatási engedélyt, és nagyjából ugyanennyi tanút hallgatott meg. Magát Trumpot személyesen nem kérdezte ki Mueller, csupán néhány kérdést tett fel neki írásban, és azokra az elnök ugyancsak írásban válaszolt.  A Barr-tájékoztatás vasárnap esti közzététele nyomán Donald Trump, aki mindig is tagadta az oroszokkal való összejátszás gyanúját, és boszorkányüldözésnek minősítette Mueller vizsgálódását, örömujjongásban tört ki, és hozzátette: szégyennek tartja az országra nézve, hogy elnökként ilyesmiken kellett keresztülmennie. 
Témák
USA

A feje búbjáig süllyedt a politikai káoszba Nagy-Britannia

Publikálás dátuma
2019.03.25. 18:18

Fotó: WIktor Szymanowicz / NurPhoto
A héten kellene keresztülvinnie a parlamenten a Brexit-megállapodást Theresa Maynek, ám ő is kezdi elveszteni a reményt.
Megint joggal nevezhetjük “történelminek” és “sorsdöntőnek” ezt a hetet a britek sorsa szempontjából. A Kiderül, át tudja- e vinni Theresa May a parlamenten a sokat emlegetett “érdemi szavazás” keretében Brüsszellel kötött megállapodását. Ha erre csütörtök estig sor kerül, - pénteki napjukat rendszerint választókörzeteikben töltik a honatyák, - az Egyesült Királyság május 22-én csukja be maga mögött rendezett körülmények között az EU kapuját. Ha a voksra annak kilátástalansága miatt nem kerül sor, vagy a kormány alulmarad, illetve nem születik meg az EU számára elfogadható konstruktív ellenjavaslat, a szigetország teljes bizonytalanságba zuhan és április 12-én bekövetkezik a rendezetlen távozás. Bizalmasaival, illetve a kormány és a parlament hangadóival találkozott vasárnap délután vidéki rezidenciáján Theresa May. Voltak köztük a pozíciójára esélyes, vagy arra pályázó politikusok, mint de facto helyettese, David Lidington, a kabinetiroda vezetője, Michael Gove, mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter és Boris Johnson, volt külügyminiszter. Utóbbi mellesleg egy újabb hangzatos hasonlatával ismét magára irányította a köz figyelmét. A The Daily Telegraph-ban megjelent hétfői publicisztikájában erős angol kifejezésekkel “gyávának” nevezte a kormányt, amely “megfutamodott a Brexit elől”. A lehetséges alternatív megoldások némelyikét, köztük az EU-val megőrzött szorosabb, norvég-típusú együttműködést “katasztrofálisnak” minősítette. A kiszivárgott hírek szerint “feszült hangulatú” chequersi megbeszélésen, melyen a szexizmus látszatával dacolva egyetlen női politikus sem vett részt, csökkent a Mayre nehezedő közvetlen nyomás. Ettől függetlenül több parlamenti képviselő, köztük a befolyásos 1922-es Bizottság egyik vezetője, Nigel Evans is kifejtette hétfőn a BBC hullámhosszán: senki nem akarhatja, hogy Theresa May vezényelje le a Brexit következő fázisát, a kereskedelmi kapcsolatok jövőjéről szóló tárgyalásokat. Hétfőn délelőtt hivatalos kormányülésre került sor a Downing Street 10.-ben, melyen a múlt heti balul sikerült EU-csúcsról és a következő napok parlamenti menetrendjéről is szó esett. A megbeszélést követően a kormányfő parlamenti felszólalása keretében bejelentette, kedden nem veselkedik terjeszti a parlament elé a megállapodást, mert az nem élvezi a Ház többségének támogatását. May dolgát külön megnehezítette, hogy Arlene Fosterrel, a Demokratikus Unionista Párt vezetőjével folytatott telefonbeszélgetése után a DUP közölte, továbbra sem támogatja a brüsszeli-strasbourgi megegyezést. A szavazásnak nem lesz kötelező jogi ereje, mert “olyan határozatok is születhetnek, melyek elfogadhatatlanok az EU számára”. Parlamenti képviselők ettől függetlenül hétfőn este újabb kísérletet készülnek tenni, hogy saját kezükbe vegyék a Brexit irányítását. Ezt az akciót a Sky News csatornán nyilatkozó neves történész, Vernon Bogdanor alkotmányellenesnek nevezte. A napirend meghatározására tett legutóbbi próbálkozásukkor a képviselők csak két szavazattal maradtak alul. Ha ezúttal sikerrel jártak, szerdán kerülhet sorra a különböző változatokat, a no-deal mellett a Brexit-folyamat felfüggesztését, egy második népszavazást, a norvég szisztémát és más “puha”, a vámunió és egységes piac elemeinek megőrzését tartalmazó megoldásokról rendezett szavazás-sorozatukra. Az ellenzék vezére parlamenti válaszában kifejtette, hogy a “kormány kudarcot vallott és cserben hagyta az embereket, akár a távozásra, akár a maradásra szavaztak”. Jeremy Corbyn kifogásolta, amiért May nem próbált konszenzusra jutni az ellenzéki pártokkal. A parlamenti munkahét nem fejeződhet be anélkül, hogy a kormány törvényerejű rendeletet terjesszen be a Brexit-nap megváltoztatásáról, hiszen a törvénykönyvben jelenleg még március 29-e szerepel.
Témák
Brexit