Ferincz Jenő;
egészségügy;személyes adatok;
2019-03-26 09:00:00
Az egészségügy rendszerében működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Ebben rögzítik a betegek személyes és szenzitív adatait, vizsgálati eredményeit. Az adatbázishoz több államhatalmi szerv is hozzáfér, ezáltal állami szinten bárkiről, akár tudtuk nélkül is az orvosi titok körébe tartozó adatokat ismerhetnek meg. Vagyis már önmagában azzal, hogy az egészségügyi dolgozó az EESZT-ben adatot rögzít, azt az egészségügyi rendszeren kívülállókkal is közli anélkül, hogy ezzel tisztában lenne. Ez a hippokratészi eskü, az orvosi titoktartás megszegése.
Az EESZT alkalmazásával, még ha csak áttételesen vagy közvetett módon is, titkosszolgálati besúgóállomásokká váltak az orvosi rendelők, gyógyszertárak. A számítógépeik folyamatos kapcsolatban állnak a központi adattároló rendszerrel, ahová a halálukig adatokat továbbítanak a betegekről, a tudtuk és hozzájárulásuk nélkül. A hatalom az orvosok, gyógyszerészek által rögzítettekhez hozzáfér, megismerheti és visszaélésszerűen fel is használhatja mindezt. Akár személyiségprofil készítésére is. A jelenlegi hatalomtól ez kitelik. Főleg, hogy az állam már hosszú évek óta gyűjti az állampolgárok legbizalmasabb személyes adatait. (Miközben a közérdekű adatok megismerhetőségét pedig a végletekig igyekszik korlátozni.)
A betegek ezáltal kiszolgáltatottá válnak, gátlástalanul megtapossák az emberi méltóságukat, sérül az önrendelkezési joguk. A rendszerekben tárolt adatokról az emberek kb. 99 százalékának fogalma sincs. Nem tudhatják, hogy ezeket az adatokat kik kezelik, kik láthatják, nem tudják azok kezelését, tárolási idejét ellenőrizni. Ezzel a rendszerrel elveszik tőlük a személyes adataik feletti információs önrendelkezés jogát. Arról még dönthetnek, hogy az orvosok melyik, ill. mennyi adatukat láthassák. De azt már nem dönthetik el, és nem is tudják követni, hogy az egészségügyön kívül mások, pl. a hatalom intézményei is hozzáférhessenek-e az adataikhoz. Bármely állampolgárnak alapvető alkotmányos joga, hogy a saját adatai felett személyesen rendelkezzen. Ellenőrizze, figyelemmel kísérje, meggyőződjön azok kezelésének helyességéről. Ennek bármilyen korlátozása alkotmányellenes. Az EESZT ennek a kívánalomnak nem felel meg.
Súlyosan jogsértő helyzet, hogy a rendszert fordítva működtetik: aki nem élt a digitális önrendelkezés jogával, annak hallgatását beleegyezésnek tekintik, és ezáltal az ő személyét illetően teljesen nyitottan kezelik a rendszert. Ez elfogadhatatlan, mivel a társadalom jelentős része nem is tud minderről. Sem az EESZT-ről, sem arról, hogy az ő személyes adatainak sokaságát tartalmazza. Arról sem világosítja fel őket senki, hogy adataik láthatóságáról - bár korlátozottan, de - rendelkezhetnek.
Az egészségügyi szoftverek úgy működnek, mintha a betegek hozzájárulásukat adták volna az adatok tárolásához, felhasználásához, keresgéléséhez, vagy éppen a korlátok nélküli betekintéshez. De hozzájárulni csak ahhoz lehet, amiről az állampolgárt előzetesen tájékoztatták, és adtak neki esélyt, hogy kinyilvánítsa a szándékait. Elfogadhatatlan, hogy az EESZT rendszerében kvázi alapértelmezésként van beállítva a (szinte) korlátlan adatelérés, majd pedig arra apellálnak, hogy a betegek ezzel a hozzájárulásukat megadták. Pedig valójában az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adta meg azt, amiről csak a betegek nyilatkozhattak volna.
Az EESZT használatával kényelmi, praktikus, célszerűségi szempontok is polgárjogot nyernek, pedig nem létezik jogalap arra, hogy a jogszerűséget és az alkotmányosságot felülírják. Márpedig ebben az esetben ez történik. Ez egy alkotmányos jogállamban elképzelhetetlen lenne, de ma Magyarországon miért ne működhetne?
Az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgárokról minden adatot felhalmozzon ebben a végtelenül embertelen megfigyelő és zsaroló rendszerben. Az új büntetőeljárási törvény - alkotmányellenesen - szabad elektronikus hozzáférést enged többek között a rendőrségnek, a TEK-nek is az EESZT adataihoz. Mindez súlyosan sérti a személyes adatokkal való önrendelkezés jogát, az Európa Tanács adatvédelmi egyezményét, az EU adatvédelmi irányelvét, az Emberi Jogok Európai Egyezményét és az EU alapjogi chartáját. Az Európai Unió 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint egy ilyen informatikai rendszer létrehozása - tiltakozási és jogorvoslati lehetőség nélkül - nemzetközi jogokat is sért.
Ezzel ugyanis a kormány lényegében megszüntette az orvosi titoktartást, hiszen egyetlen központi adatbankba tömöríti a társadalom teljes egészségügyi adattömegét, mindennemű kontroll és az állampolgárok önrendelkezési joga nélkül. A betegek alkotmányos jogai megszűntek létezni. Az adatok közprédává váltak.