A lakáshotelek nyomják fel a budapesti bérleti díjakat

Publikálás dátuma
2019.03.26. 11:54

Fotó: AFP
Látványosan nőtt a budapesti lakáshotelek száma, ami főként a belvárosban drágította meg a lakásbérlést.
Továbbra is erős hatást gyakorol a fővárosi kiadó lakások piacára a rövid távú lakáskiadás, annak ellenére, hogy jelentősen megnőtt a lakáshotelek kínálata - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből. Az ingatlanközvetítő portál az idegenforgalom tavaszi fellendülése apropóján azt nézte meg, hogy az egyik legnagyobb lakáshotel-közvetítő - az Airbnb - adatai alapján hogyan változott a piac az elmúlt 2,5 évben, és az egyes kerületekben mennyivel kell többet vagy kevesebbet fizetni egy-egy 50 négyzetméteres lakásért a budapesti átlagos bérleti díjhoz képest.    Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: látványosan nőtt a budapesti lakáshotelek száma 2016 novemberéhez képest. Akkor 6300 lakást kínált az Airbnb, idén márciusban már több mint 10 ezret. Ez közel 70 százalékos növekedésnek felel meg. Ezzel párhuzamosan a magánszemélyek által hosszú távra hirdetett kiadó lakások száma 6,5 százalékkal 3200 fölé emelkedett. A legtöbb lakáshotel a VII. kerületben található, ott 3 ezer lakást kínálnak rövid távú kiadásra. A második a VI. kerület 2165 lakással, a harmadik pedig az V. kerület közel 2 ezer lakással. Ez egyben azt is jelenti, hogy az V., VI. és VII. kerület adja a lakáshotel-kínálat 67 százalékát. A népszerűbb lakáshoteles városrészek közé sorolható még a belvároshoz szintén közel eső VIII., IX. és XIII. kerület, ezekben összesen több mint 2 ezer ingatlant kínálnak lakáshotelként.   
Az Airbnb-hatás az V. kerületben a legerősebb. Itt egy 50 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díja 202 ezer forint, ami mintegy 30 százalékkal haladja meg a hasonló méretű budapesti lakások 159 ezer forintos átlagos bérleti díját. - ismertette Balogh László. Az I. kerületi ingatlanokért az átlagnál 24 százalékkal többet, azaz 200 ezer forint körüli átlagos bérleti díjat kérnek, a VI. kerületi kiadó lakásoknál a bérleti díj 10 százalékkal magasabb az átlagnál: megközelítette a 178 ezer forintot, a VII. kerületben pedig 167 ezer forint az átlagos bérleti díj, ami 5 százalékos többletet jelent. A három legolcsóbb városrész a XVII., a XX. és a XXIII. kerület: az itteni 50 négyzetméteres kiadó lakásoknál a bérleti díj 109-125 ezer forint. Ez 20-30 százalékkal marad el a budapesti átlagtól. Balogh László emlékeztetett: a belvárosi bérleti díjak mindig is magasabbak voltak a fővárosi átlagnál, viszont ez többlet a rövid távú lakáskiadás megjelenése óta emelkedett. A lakáshotelek elterjedése előtt - 2010-ben - mindössze 2-10 százalékkal kellett többet fizetni a legnépszerűbb kerületekben egy-egy kiadó lakásért a fővárosi átlaghoz képest. Jelenleg viszont 10-27 százalékkal többe kerül a lakásbérlés az érintett kerületekben, ami azt jelenti, hogy bár a lakáshotelek jelentős hatással vannak a budapesti albérletárakra, ez leginkább csak a belvárosi kerületekben okozott drágulást. Az adatok alapján egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díját havonta átlagosan 13-27 ezer forinttal drágította a rövid távú kiadás a belső kerületekben. A lakáshotelek térnyerését korlátozhatja, hogy a belvárosi kerületek önkormányzatai folyamatosan szigorítják a lakáshotelek működtetésére vonatkozó szabályokat.
Szerző

Tüntettek a tejtermelők a Penny Market központjánál

Publikálás dátuma
2019.03.26. 11:41

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Magyar tejet tartalmazó dobozokat vittek ajándékba, és egy petíciót is átadtak az üzletlánc vezetésének. A Penny Market a magyar tej hiányával indokolja az importot.
Az olcsón árusított szlovák tej miatt tejtermelők tüntettek a Penny Market Kft. alsónémedi logisztikai központjánál kedden, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) által támogatott demonstráción. Győrffy Balázs, a NAK elnöke az MTI összefoglalója szerint a tüntetésen kijelentette: reméli, ez a figyelmeztető demonstráció elég lesz, hogy a Penny Market Kft. vezetése megértse, hogy olcsótej akciókkal nem veszélyeztethetik a tejágazatot. Kilátásba helyezte, hogy emennyiben szükséges, folytatják a tiltakozást és akár egy médiakampányt is indítanak, hogy a vásárlókat eltanácsolják az áruházlánctól. A tejtermelők által kezdeményezett demonstrációt amiatt tartották, hogy a Penny Market Kft. a múlt héten 14 forintos, azonnali árcsökkentéssel 135 forintos áron dobott piacra egy szlovákiai import UHT tejet. A NAK elnöke azt a kérdést intézte az áruházlánc vezetéséhez: hogyan történhet meg, hogy a szlovák gazdáktól drágábban vásárolt és az ottani kereskedelmi láncokban szintén drágábban értékesített tejet Magyarországon – a szállítási költséget is beleszámolva – olcsóbban értékesítik. Hozzátette, hogy ezzel tönkreteszik a tejágazatot és marketing eszközként kezelik a tejtermelőket. A NAK elnöke beszélt arról is, hogy reméli, a magyar fogyasztók bölcsek és észreveszik, hogy az import tej hosszú távon károsítja a magyar tejtermelést. Hozzátette: az elmúlt időszakban jó kapcsolat alakult ki a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között, amelyben a termékre vonatkozó áfacsökkentéssel mindenki megtalálhatta a számítását. Figyelmeztetett, hogy ezt a kapcsolatot nem szabad most ilyen akciókkal elrontani.
Jakab István, a Magosz elnöke arról beszélt: az Európai Unió más tagállamaiból azért hozzák be az ott felhalmozódó felesleget, hogy szétverjék a magyar piacot. Amennyiben a Penny Market továbbra is ezt a magatartást fogja folytatni, arra fogják kérni a vásárlókat, hogy be se tegyék a lábukat ezekbe az üzletekbe. László Róbert tejtermelő, a demonstrációs bizottság vezetője az áruházlánc bejáratánál, a közel ötven demonstrálóval együtt egy petíciót adott át az üzletlánc vezetésének és letették a földre az ajándékba hozott magyar tejet tartalmazó dobozokat. A demonstrációs bizottság vezetője megerősítette, hogy UHT tejet a magyar termelők 139 és 148 forint literenkénti áron tudnak gyártani és a nyers tej ára 100 forint kilogrammonként, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb. Szlovákiában magasabb a tej felvásárlási ára, ezért bizonyos, hogy csak veszteséggel és etikátlan üzleti magatartással tudja árusítani az áruházlánc a behozott tejet. Kérte, hogy a hatóságok vizsgálják meg a Penny Market árképzési rendszerét, különös tekintettel a diszkriminatív árképzés tilalmára. Mint megírtuk, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) nemrég hatósági ellenőrzést kezdeményezett a Penny Market Kft. ellen a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál és a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkárságánál.

Reagált a Penny Market

Ugyancsak kedden a Penny Market Magyarország Kft. közleményben közölte: az üzlethálózat teljes választékának több, mint 65 százaléka magyar beszállítóktól származik. „Sajnálatos módon nem volt elérhető a vásárlói igényeknek megfelelő mennyiségű magyar tej, így ebben az eseteben más forrásokból kellett biztosítanunk a vásárlóink számára legjobb ár-érték arányú terméket. A 1.5 százalékos zsírtartalmú UHT tej 135 forintos kedvező ára a Penny üzleti és gazdasági tevékenységéből származó árelőnynek köszönhető, melyet ebben az esetben vásárlóinknak továbbítottunk” – tették hozzá. Mint írták, céljuk, hogy első sorban magyar feldolgozóktól érkező termékeket biztosítsanak a vásárlóik számára a jövőben is, és az elmúlt években a folyékony tejtermékek 100 százaléka magyar forrásból származott. Kitértek arra is, hogy tejtermék-választékukban általában 11 hazai forrásból származó folyékony tej érhető el, melyek sorában jelenleg csak 1 import forrásból származó termék található idén januártól. „A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tagjaként folyamatosan kérjük a Terméktanács támogatását annak érdekében, hogy a vásárlói igényeink kielégítéséhez megfelelő mennyiségű magyar tej érkezzen vállalatunkhoz, ahogyan ezt a március elején kialakult helyzetet megelőzően is megtettük. Reagálva a fogyasztói igényekre, amelyek meghaladták a magyar beszállítóink erőforrásait, más forrásból fedeztük a fennálló igényeket” – fogalmaztak. Florian Naegele, A Penny Market Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója emellett hangsúlyozta: a kialakult helyzet számukra sem a legmegfelelőbb, azonban a Penny Marketnél a legfontosabb a vásárlók igényeinek zavartalan kielégítése és a legjobb ár-érték arányú termékek biztosítása.
Szerző
Frissítve: 2019.03.26. 18:17

BKV: Nem kevesebb a dolgozó, a teljes állásúak száma csökkent

Publikálás dátuma
2019.03.26. 07:38
Illusztráció
Fotó: Népszava
A társaság közölte, hogy az előző évben 677 fő távozott a cégtől, miközben 590 újonnan érkező vállalt munkát.
Jócskán meghaladta a belépő dolgozók száma a kilépőket tavaly a Budapesti Közlekedési Zrt.-nél (BKV) – közölte a társaság a Világgazdasággal. Eszerint a főállásúak létszáma több mint 400 fővel emelkedett 2018 egészét vizsgálva, beleértve a teljes és a nem teljes munkaidős, valamint a nyugdíjas munkavállalókat is. A BKV azt követően juttatta el a laphoz az adatokat, hogy korábban egy másik statisztika alapján arról számoltak be: az előző évben 677 fő távozott a cégtől, miközben 590 újonnan érkező vállalt munkát. A társaság most kiemelte: az idézett számok csupán a főállású, teljes munkaidős munkaerőre igazak, de nem szerepeltetik a részmunkaidős munkatársakat. Utóbbiakkal tavaly 956-an hagyták ott a BKV-t, és 1369-en léptek be. A cégnél mintegy tízezren dolgoznak. A lap azt írja, a kilépők közül a legtöbben (340-en) közös megegyezéssel bontottak szerződést. Azoknak is magas a száma (253 fő), akik saját maguk kezdeményezték a felmondásukat, nyugdíjazás miatt pedig 210-en számoltak le a társaságnál. A lap kiemeli, hogy az idei első két hónap adatai ellentétes képest mutatnak, ugyanis januárban a kilépők többen voltak a belépőknél (124-81) – ez azonban a BKV szerint egyszeri hatás, amit a szokásosnál több tanfolyam és az ezzel járó lemorzsolódás, valamint a nyugdíjazások számának emelkedése magyaráz. Februárban 92 kilépés mellett 108 belépést regisztráltak.
Szerző
Frissítve: 2019.03.26. 07:42