Magyarország adóparadicsom-szerűen működik egy friss EP-jelentés szerint

Publikálás dátuma
2019.03.26. 17:01
Illusztráció.
Fotó: Népszava
Az elsöprő többséggel elfogadott jelentés javaslatot tesz többek közt egy európai pénzügyi rendőrség és egy európai pénzmosás elleni szervezet felállítására is. Hat másik uniós tagállamot is elmarasztaltak.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést - írja az MTI az uniós parlament keddi közlése nyomán. Az EP pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságának jelentését 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa.

A jelentésben tett javaslatok a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó uniós rendszer átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek. Az elfogadott ajánlások részletes tervet tartalmaznak az igazságosabb és hatékonyabb adózás elérése érdekében.
A javaslatok között szerepel, hogy az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához, és fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet.

.A jelentéstevők szerint fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket. Bírálták, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy több európai bank részese volt az orosz, úgynevezett Trojka pénzmosoda-csalásnak.

Rosszallásukat fejezték ki, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot. Véleményük szerint sokkal jobban kellene védeni a csalásokat felfedő közérdekű bejelentőket és az újságírókat, valamint fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására. A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év, egyebek mellett a Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks folyamatos botrányai nyomán.

Szigorított a jegybank: emelték az egynapos betétek kamatát

Publikálás dátuma
2019.03.26. 14:34

Fotó: Népszava
A monetáris tanács döntésének bejelentése után gyengült a forint.
A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. A testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte. Piaci elemzők arra számítottak, hogy a változatlan, 0,90 százalékos alapkamat mellett óvatos, elsősorban likviditásszűkítő lépésekkel indíthatja el az MNB a monetáris politika normalizálását.

Gyengült a forint

A monetáris tanács bejelentése után gyengült a forint: percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért, ám öt perccel a döntés elhangzása után az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. Kedden kora reggel az euró 316,10 forinton, a frank 281,59 forinton, míg a dollár 279,56 forinton forgott. 
Témák
alapkamat MNB

Viszik a személyi kölcsönt, mint a cukrot

Publikálás dátuma
2019.03.26. 13:13
A jegybank javaslata megszüntetné az átutalásonként fizetendő díjakat
Fotó: Népszava
Átrendeződni látszik a személyi kölcsönök piaca, csökkentek a kamatok.
Tavaly átlagosan 14,05 százalék volt a személyi hitelek átlagos hitelköltségmutatója (THM), ami igen kedvező az elmúlt évekhez képest – derül ki a Bank360 elemzéséből. Az átlagos költségmutató 2015-ben ugyanis még 20,42 százalék volt, egy évre rá 16,69 százalék, 2017-ben pedig 15,14 százalék volt a jegybanki adatok alapján. A kamatok csökkenése éves viszonylatban is látható: tavaly januárban az átlagos THM 14,41 százalék volt, míg az idén már 13,85 százalékra ereszkedett a mutató. Mindez azt jelenti, hogy az évek során egyre olcsóbban lehetett személyi hitelhez jutni. Ezzel egyidejűleg szinte teljesen eltűntek 2019-re a kínálatból a változó kamatozású személyi hitelek, így ma már nem fenyeget kamatkockázat: a havi törlesztő részlet a futamidő végéig változatlan marad.  Hogy ténylegesen mekkora lesz a teljes hitelköltség, az azonban csak a bank egyedi elbírálása után derül ki, és az eredmény merőben eltérhet az átlagtól - hívja fel a figyelmet Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Megjegyezte: a konkrét banki kínálat akár az átlagnál kedvezőbb is lehet. Bőven 10 százalékos THM alatt is lehet találni ugyanis egy-egy banknál nagyobb összegű szabad felhasználású kölcsönt. A portál kalkulációja szerint 3 millió forint szabad felhasználású személyi kölcsönt 60 hónapos futamidővel már 7,29 százalékos THM-mel is fel lehet venni, erre pedig nem igazán volt példa az elmúlt néhány hónapban. Több pénzintézet is kínál hitelt 8 százalékos hiteldíjmutató alatt, ebben az esetben a törlesztőrészlet kicsivel több, mint 59 ezer forint havonta.  A legkedvezőbb hitelekhez azonban teljesíteni kell a bank és a JTM-szabály (jövedelemarányos törlesztős részlet) által támasztott jövedelmi elvárásokat. A kedvezőbb kamatokért a pénzintézetek nettó 250 ezer forint feletti igazolt havi nettó jövedelmet várnak, de a kamatkedvezmények szempontjából fontos lehet az is, hogy a jövedelem az adott banknál vezetett folyószámlára érkezzen.  Nettó 250 ezer forintos jövedelem alatt is találni ugyanakkor kedvező személyikölcsön-ajánlatokat: a 8 százalék alatti THM-hez nettó 200 ezer forintot vár el két pénzintézet, ez alatt viszont már 9,27 százalékos THM-mel találkozhatunk, ami 62 130 forintos törlesztőrészletet jelent. Azaz nagyjából havi 3 ezer forinttal kell többet fizetniük azoknak, akik nem tudnak legalább 200 ezer forintos jövedelmet igazolni. A Bank360 számításai szerint - a teljes visszafizetendő összegeket összehasonlítva - nagyjából 160 ezer forinttal kerül többe alacsony jövedelem mellett a hitel. Ennek oka a portál szakértője szerint az alacsonyabb jövedelemből fakadó nemfizetési kockázat. Mára egyébként a személyi kölcsön vált az egyik legnépszerűbb hiteltermékké, és ez a népszerűség várhatóan idén is emelkedni fog. Míg 2018. januárjában 27,25 milliárd forint értékben folyósítottak a bankok ilyen hiteleket, addig idén már 34,24 milliárd forint fogyott az év első havában, ami 25 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.   
Szerző
Témák
hitel kamat bankok