A TEK az ügyvédre mutogat, a jogász cáfol, a zárt tárgyalás szivárog - és életeket sodorhat veszélybe, amit F. Hasszánról mondanak

Publikálás dátuma
2019.03.27. 14:19

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Ha a terrorizmussal gyanúsított férfi igazat mond titkosügynöki megbízásáról, a sajtóban megjelenő információk őt és kapcsolatait is céltáblává tették a dzsihadisták számára. Egy biztos: valaki biztosan szivárogtatott az ügyről.
A görög titkosszolgálatnak dolgozik, feladata a terroristák lebuktatása – ezzel próbálta tisztázni magát a terrorvádak alól március 24-i bírósági meghallgatásán F. Hassszán. A férfit azzal gyanúsítják, hogy az Iszlám Állam hóhéraként és középvezetőjeként 2016-ban szíriai tömeggyilkosságokban, legalább húsz ember lefejezésében vett részt.
A 27 éves gyanúsított a hirado.hu szerint ennél többet is elárult volna, de csak akkor ha kiküldik a teremből TEK-es négyfős őrségét; a kommandósok eltávolításába a vizsgálóbíró nem egyezett bele, inkább a gyanúsított letartóztatásáról döntött.  

Zárt ülésen mondta, már mindenki tudja

Bár Hasszán védekezése nem nyilvános ülésen hangzott el,két nappal később a teljes nyilvánosság előtt ismételte a köztévé. „(...) ajánlatát a bíróság elutasította, a TEK pedig vizsgálja annak komolyságát” - hangzott el a híradó riportjában, melyben megszólaltatják Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ vezetőjét is:
„nyilván ezzel is védekezik, és másik nagyon sok dolgot mondott ott a tárgyaláson, mellyel megpróbálta magát úgymond kihúzni magát az ügyből (…) minden információ, ami elhangzik a férfi szájából, vagy ami a tudomásunkra jut, azt vizsgáljuk (…) nemzetközi partnereink segítségével is”

Ha igazat mond, annak durva követkeményei lehetnek

Magyarán, a TEK vezérét egy nyomozati belsős anyagról kérdezték kamerák előtt, és ahelyett, hogy hogy egy szakmailag indokolt„nem nyilatkozom”-mal visszapattintotta volna a nyilvánvalóan érzékeny témát, helyeselt is a köztévé felvetésére. 
Nem kizárt persze, hogy a gyanúsított hazudik, és valóban csak menteni akarja magát, de a nyomozóhatóság ezt még nem tekintheti ténynek. A vizsgálat korai szakaszában szakaszában járunk, információink szerint csak a hétvégén hallgathatják ki azt a Belgiumban élő védett tanút, aki F. Hasszánt gyanúba keverő fényképeket adott a helyi terrorelhárításnak.
Ha viszont a gyanúsított igazat mond – és ennek lehetőségét hivatalosan még nem zárták ki – akkor a sajtószivárogtatás elképesztően komoly károkat okozhatott, a TEK vezetője pedig dilettáns módon reagált a helyzetre:
  • a hírrel dekonspirálhatták a görög titkosszolgálat ügynökét, aki mint áruló, innentől a dzsihadisták célpontja lesz, sejhetően élete végéig;
  • nyilvánosan megakasztották egy külföldi állam felderítési műveletét;
  • vallomásával – amennyiben tényszerű – F. Hasszán eleve leleplezte magát, de azzal, hogy ezt közzétették, a vele kapcsolatban álló ügynököket, sőt, családtagokat, rokonokat is veszélybe sodorhatták;
  • a férfi március 24-én beszélt titkosszolgálati kapcsolatairól, Hajdu János nem egészen egy nappal később már nyilatkozott is a témában. Nem valószínű, hogy a görög hírszerzés alig egy nap alatt cáfolta vagy megerősítette volna az információt, már ha egyáltalán megkérdezték őket – Hajdu mégis kibújási kísérletről beszélt, bár tényeket nem említett.
Az életveszély akkor is fennáll, ha a gyanúsított elkövette a gyilkosságokat, az Iszlám Állam romjaiban is kockázatot jelent, és nem bocsátja meg a feltételezett árulást. Hogy a férfi valaki szerint megérdemelné társai bosszúját, az persze egyéni ízlés kérdése, de egy nyomozóhatóság nem ízlés, hanem szabályok szerint működik.

Asztalukra fújta a szél

Személyes adatokat talán nem sértettek a szivárogtatással, de az ügy mindenképpen furcsa – mondta Népszavának Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője – egy nyomozás során feltárt adatokról normális esetben csak nagyon szűkszavúan tájékoztatják a nyilvánosságot, hiszen a kitálalás éppen az eljárás érdekeit sérti. Szabó ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az adatszivárogtatás nem egyedi eset, 2014-ben az „IWIW alapítóját leplezte le” a kormánymédia azzal, hogy megírták, Várady Zsoltnál tizenegy évvel korábban csekély mennyiségű (0,19 gramm) kábítószert találtak nála a rendőrök. Az alapügy maga talán szót sem érdemelne, az viszont igen, hogy a hírt tálaló médiumok különleges személyes adatot osztottak meg a nyilvánossággal, amit csak hatóságtól kaphattak meg.

A TEK az ügyvédre mutogat

F. Hasszán meghallgatása nem nyilvános ülésen történt, ahol a Törvényszéktől kapott információink szerint két ügyész, a nyomozási bíró, egy tolmács, a gyanúsított és ügyvédje, Kelen László vett részt – valamint a gyanúsított mellett álldogáló négy TEK-kommandós. Ebből a tízfős körből kerülhetett ki valahogy a  görög titkosszolgálatról szóló értesülés.
Az ügyben megkerestük a Terrorelhárítási Központot, a nyomozást a TEK feljelentése alapján elindító és a letartóztatást indítványozó Fővárosi Nyomozó Ügyészséget, és a Fővárosi Törvényszéket is: a TEK és az FNYÜ nevében reagáló Fővárosi Főügyészség is határozottan állította, hogy nem adtak tájékoztatást a sajtónak, a Törvényszék jelezte, hogy tőlük nem juthatott ki ilyen érzékeny információ. A Terrorelhárítás Központ kérdésünkre azt is hangsúlyozta, nem indítottak belső vizsgálatot az ügyben, erre fennállásuk óta nem volt szükség - majd az ügyvéd felelősségéről beszéltek:  A témával kapcsolatos híreket nyomon követve álláspontunk szerint egyértelműen megállapítható, hogy a szír férfi kirendelt védője nyilatkozott először védence - titkosszolgálati kötődését érintő - állításáról, írták.
A súlyos állítással kapcsolatban megkérdeztük a gyanúsítottat védő Kelen Lászlót: az ügyvéd határozottan cáfolta, hogy tőle jutott volna ki a védence biztonságát is fenyegető információ. „Soha, egyetlen interjúban nem nyilatkoztam az ülésen elhangzottakról, bármelyik újságíró kérdezett, nem beszéltem F. Hassszán verziójáról" - mondta Kelen. Az ügyvéd korábban lapunknak nyilatkozva sem beszélt a védekezés részleteiről, csak annyit mondott, hogy  a gyanúsítottnak „van egy súlyos története". Kelen László megszólal a köztévé riportjában is, ám a felvételről nem az derül ki, hogy ő tálalta volna a sajtónak a szír férfi történetét – annyit láthatunk, hogy a témában feltett kérdésre válaszol, hárítóan, részleteket nem közölve. 

Rögtönítélő sajtóbíróság

A szivárogtatástól független, de magában is aggasztó jelenség, hogy a szír gyanúsított ügyében a hatóságok és a média is nekifutásból ugrották át saját etikai-törvényi korlátaikat.   A médiumok többsége –  legyen kormánykritikus vagy kormánypárti – oldaltól függetlenül teljesen egyértelműen nevezte elkövetőnek a csak gyanúsított férfit, magasról téve a hiteles tájékoztatás követelményére: A TEK videóján az Iszlám Állam elfogott harcosa (hvg.hu); Itt a TEK videója az Iszlám Állam magas rangú vezetőjéről, aki 20 ember lefejezésében vehetett részt (168 Óra); Európa több országában is megfordult az Iszlám Állam Ferihegyen elfogott harcosa (444.hu);Kommandósok vitték tárgyalására a Budapesten elfogott ISIS-terroristát (24.hu) Tagadja bűnösségét az Iszlám Állam Budapesten elfogott tagja (Index) - sorjáznak a cikkcímek.  És ezek még csak a függetlennek és /vagy liberálisnak tartott lapok, a kormányközeliek kevés kivétellel szintén az ítéletet közölték a gyanúsítás helyett. Ilyen esetekben egy fogvatartott is perelhet jó hírnév megsértése miatt, bár a szír férfinek valószínűleg most kisebb gondja is nagyobb lesz ennél. 
Az ügyészség szintén meglehetősen bátran fogalmaz közleményében:  Az Iszlám Állam egyik tagját vette őrizetbe és hallgatja ki gyanúsítottként a Budapesti Nyomozó Főügyészség - miközben már a címmel elismerik, hogy még csak nyomoznak, a vádemelésig sem jutottak el a bizonyítékok begyűjtésével. Teszik ezt úgy, hogy közben pontosan ismerhetik a büntetőeljárási törvény ártatlanság vélelméről szóló alapvető rendelkezését:
„Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős ügydöntő határozata meg nem állapítja”.

És az akkor is így van, ha 27 éves szír gyanúsított állításai homályosnak, helyenként ellentmondásosnak tűnnek.  
Szerző
Frissítve: 2019.03.27. 14:45

Karlendítő Orbán verheti szét a két ország barátságát a nagykövet szerint

Publikálás dátuma
2019.03.27. 14:02

A miniszterelnököt címlapon hozó szlovén Mladina korábban azon gúnyolódott, hogyha a szlovén jobboldal győz, akkor talán az államnyelv is változik, annyira függ Orbán Viktortól.
A Szlovén Demokrata Párt (SDS) állt ki a legegyértelműbben Orbán Viktor mellett, amikor Európai Néppártban felmerült a Fidesz kizárása, írja a 24.hu. A Janez Janša vezette SDS bejelentette: ha kizárnák a Fideszt, ők is mennének vele együtt. A balos újságíróból lett politikus, Janša szoros kapcsolatot alakított ki a Fidesszel. A SDS, amely ideológiailag közel áll a Fideszhez, a fideszes propagandamédiához hasonló lapokat, tévéket kapott: a Habony Árpád érdekkörébe tartozó cégek felturbózták az SDS párthetilapját, a Demokraciját, vettek Janšának egy televíziót, a Nova24Tv-t, és Škandal24 néven egy helyi Riposzt-szerű bulvárnapilap is létrejött. A siker mégis elmaradt: Janša nem nyerte meg tavaly a választásokat, és idénre már teljesen összeomlott a népszerűsége. Az SDS és a Fidesz kapcsolatával a ljubljanai baloldali Mladina hetilap, amelynek eheti címlapján egy karlendítő Orbán áll a magyar színekre váltott szlovén zászlóval. A Mladina címlapképére Szilágyiné Bátorfi Edit, ljubljanai magyar nagykövet olvasói levélben reagált: „Mit akarnak elérni? Gyűlölet szítását? Ehhez minden eszköz megengedett?” – tette fel Szilágyiné a kérdést, majd hozzátette: a rajz, „szétverheti” a két ország közötti jó kapcsolatokat.
Szerző

Kiadta anonimitást kérő forrását, most az ügyészségre mutogat a kormánylap

Publikálás dátuma
2019.03.27. 14:00
Képünk illusztráció
Fotó: Sebastian Gollnow / AFP
Huth Gergely szerint elképesztő, hogy a nyomozati irat tartalmához hozzáférhetett a hvg.hu.
A hvg.hu szerdán a birtokába került nyomozati anyagok alapján arról számolt be: a PestiSrácok munkatársa, Füssy Angéla kiadta Polt Péternek, illetve az ügyészségnek a neki súgó, anonimitást kérő MSZP-s informátort, hátha így eredményesebb lesz a Czeglédy Csaba elleni nyomozás. A portál az informátorral folytatott levelezéseit is megszerezte és lehozta. A PestiSrácok főszerkesztője később ezzel kapcsolatban a Media1-nek azt mondta: speciális eset volt, hogy az ügyészségnek kiadta a kollégájuk, kitől vannak az információi a Czeglédy-ügyben. Huth Gergely az ügyészséget kezdte bírálni, azt mondta, elképesztő, hogy a nyomozati irat tartalmához hozzáférhetett a hvg.hu, ugyanis a munkatársa, Füssy Angéla kifejezetten kérte a saját bejelentői adatainak zártan történő kezelését. Huth szerint az történhetett, hogy az ügyészség kiadta az aktákat, ami olyan eljárási, nyomozati hiba, ami miatt előfordulhat, hogy a büntetőper kevésbé lesz eredményes, mintha ez nem történik meg. Úgy véli, ez felveti az ügyészség felelősségét az ügyben. Huth Gergely szerint egyébként Füssy Angéla egy évvel ezelőtti cikkeiben szerepelt, hogy a nyomozók valamiért nem vizsgálják az ügy pártfinanszírozási oldalát, és a tanúval (a forrásával) egyetértésben döntött úgy a szerző, hogy ez most egy olyan kivételes eset, amikor az újságírónak „szerepéből kilépve” tájékoztatnia kell a hatóságokat az információkról. Arra a kérdésre, hogy van-e írásos hozzájárulása az informátortól, hogy kiadhatják őt a hatóságnak, vagyis nem ragaszkodik a forrásvédelemhez, Huth Gergely azt válaszolta: ezt hirtelen nem tudja megmondani, most fog konzultálni erről Füssy Angélával, de biztos benne, hogy az informátor tudomásával, vele egyetértésben cselekedett Füssy. A főszerkesztő szerint ha valaki visszakeresi az egy évvel ezelőtti írásokat Füssy Angélától a PestiSrácok oldalon, akkor megtalálhatja ezekben, hogy a tanú (illetve az informátor) megtette a vallomását a PestiSrácoknál, de szeretné a hatóságoknak is elmondani ezeket a tényeket. Huth Gergely szerint az informátor azért is fordult a PestiSrácokhoz, mert úgy látta, hogy a nyomozók nem nem voltak túl buzgók, hogy meghallgassák őt, a súlyos vádak ellenére, pedig az érintett személy a hálózat egyik meghatározó figurája volt. Huth Gergely szerint az ügyészségnek kutya kötelessége lett volna meghallgatni az érintetteket, ezért alakult az a speciális eset, hogy egyszerre jelentették meg a cikket és nem a szokásos, forrásvédelem szerinti gyakorlat szerint jártak el. Bár a hvg.hu bennünket lejárató cikkének nem örülünk, azért annak igen, hogy végre kiderülhet, hogy sokáig nem vizsgálták kellő alapossággal a pártfinanszírozási kérdéseket – mondta Huth Gergely. 
A Media1 Gergely Zsófiával, a hvg.hu cikkének szerzőjével is beszélt, aki közölte: Huth Gergely szavainak homlokegyenest ellentmond, hogy a hvg.hu-nak az informátor mondta azt, hogy a megkeresésükig nem is tudott róla, hogy kiadták és nem számított erre. A PestiSrácok informátora a portállal közölte, hogyha tényleg kiadták őt a portáltól, az Füssy Angélát minősíti. A hvg.hu-n ezenkívül megjelentek olyan levelezési részletek, ahol kifejezetten kéri a PestiSrácok munkatársától, hogy kezeljék a kilétét bizalmasan. 
Szerző