A görög titkosszolgálatnak dolgozik, feladata a terroristák lebuktatása – ezzel próbálta tisztázni magát a terrorvádak alól március 24-i bírósági meghallgatásán F. Hassszán. A férfit azzal gyanúsítják, hogy az Iszlám Állam hóhéraként és középvezetőjeként 2016-ban szíriai tömeggyilkosságokban, legalább húsz ember lefejezésében vett részt.
A 27 éves gyanúsított a hirado.hu szerint ennél többet is elárult volna, de csak akkor ha kiküldik a teremből TEK-es négyfős őrségét; a kommandósok eltávolításába a vizsgálóbíró nem egyezett bele, inkább a gyanúsított letartóztatásáról döntött.
Zárt ülésen mondta, már mindenki tudja
Bár Hasszán védekezése nem nyilvános ülésen hangzott el,két nappal később a teljes nyilvánosság előtt ismételte a köztévé. „(...) ajánlatát a bíróság elutasította, a TEK pedig vizsgálja annak komolyságát” - hangzott el a híradó riportjában, melyben megszólaltatják Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ vezetőjét is:
Ha igazat mond, annak durva követkeményei lehetnek
Magyarán, a TEK vezérét egy nyomozati belsős anyagról kérdezték kamerák előtt, és ahelyett, hogy hogy egy szakmailag indokolt„nem nyilatkozom”-mal visszapattintotta volna a nyilvánvalóan érzékeny témát, helyeselt is a köztévé felvetésére.
Nem kizárt persze, hogy a gyanúsított hazudik, és valóban csak menteni akarja magát, de a nyomozóhatóság ezt még nem tekintheti ténynek. A vizsgálat korai szakaszában szakaszában járunk, információink szerint csak a hétvégén hallgathatják ki azt a Belgiumban élő védett tanút, aki F. Hasszánt gyanúba keverő fényképeket adott a helyi terrorelhárításnak.
Ha viszont a gyanúsított igazat mond – és ennek lehetőségét hivatalosan még nem zárták ki – akkor a sajtószivárogtatás elképesztően komoly károkat okozhatott, a TEK vezetője pedig dilettáns módon reagált a helyzetre:
a hírrel dekonspirálhatták a görög titkosszolgálat ügynökét, aki mint áruló, innentől a dzsihadisták célpontja lesz, sejhetően élete végéig;
nyilvánosan megakasztották egy külföldi állam felderítési műveletét;
vallomásával – amennyiben tényszerű – F. Hasszán eleve leleplezte magát, de azzal, hogy ezt közzétették, a vele kapcsolatban álló ügynököket, sőt, családtagokat, rokonokat is veszélybe sodorhatták;
a férfi március 24-én beszélt titkosszolgálati kapcsolatairól, Hajdu János nem egészen egy nappal később már nyilatkozott is a témában. Nem valószínű, hogy a görög hírszerzés alig egy nap alatt cáfolta vagy megerősítette volna az információt, már ha egyáltalán megkérdezték őket – Hajdu mégis kibújási kísérletről beszélt, bár tényeket nem említett.
Az életveszély akkor is fennáll, ha a gyanúsított elkövette a gyilkosságokat, az Iszlám Állam romjaiban is kockázatot jelent, és nem bocsátja meg a feltételezett árulást. Hogy a férfi valaki szerint megérdemelné társai bosszúját, az persze egyéni ízlés kérdése, de egy nyomozóhatóság nem ízlés, hanem szabályok szerint működik.
Asztalukra fújta a szél
Személyes adatokat talán nem sértettek a szivárogtatással, de az ügy mindenképpen furcsa – mondta Népszavának Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője – egy nyomozás során feltárt adatokról normális esetben csak nagyon szűkszavúan tájékoztatják a nyilvánosságot, hiszen a kitálalás éppen az eljárás érdekeit sérti.
Szabó ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az adatszivárogtatás nem egyedi eset, 2014-ben az „IWIW alapítóját leplezte le” a kormánymédia azzal, hogy megírták, Várady Zsoltnál tizenegy évvel korábban csekély mennyiségű (0,19 gramm) kábítószert találtak nála a rendőrök. Az alapügy maga talán szót sem érdemelne, az viszont igen, hogy a hírt tálaló médiumok különleges személyes adatot osztottak meg a nyilvánossággal, amit csak hatóságtól kaphattak meg.
A TEK az ügyvédre mutogat
F. Hasszán meghallgatása nem nyilvános ülésen történt, ahol a Törvényszéktől kapott információink szerint két ügyész, a nyomozási bíró, egy tolmács, a gyanúsított és ügyvédje, Kelen László vett részt – valamint a gyanúsított mellett álldogáló négy TEK-kommandós. Ebből a tízfős körből kerülhetett ki valahogy a görög titkosszolgálatról szóló értesülés.
Az ügyben megkerestük a Terrorelhárítási Központot, a nyomozást a TEK feljelentése alapján elindító és a letartóztatást indítványozó Fővárosi Nyomozó Ügyészséget, és a Fővárosi Törvényszéket is: a TEK és az FNYÜ nevében reagáló Fővárosi Főügyészség is határozottan állította, hogy nem adtak tájékoztatást a sajtónak, a Törvényszék jelezte, hogy tőlük nem juthatott ki ilyen érzékeny információ.
A Terrorelhárítás Központ kérdésünkre azt is hangsúlyozta, nem indítottak belső vizsgálatot az ügyben, erre fennállásuk óta nem volt szükség - majd az ügyvéd felelősségéről beszéltek:
A témával kapcsolatos híreket nyomon követve álláspontunk szerint egyértelműen megállapítható, hogy a szír férfi kirendelt védője nyilatkozott először védence - titkosszolgálati kötődését érintő - állításáról, írták.
A súlyos állítással kapcsolatban megkérdeztük a gyanúsítottat védő Kelen Lászlót: az ügyvéd határozottan cáfolta, hogy tőle jutott volna ki a védence biztonságát is fenyegető információ. „Soha, egyetlen interjúban nem nyilatkoztam az ülésen elhangzottakról, bármelyik újságíró kérdezett, nem beszéltem F. Hassszán verziójáról" - mondta Kelen. Az ügyvéd korábban lapunknak nyilatkozva sem beszélt a védekezés részleteiről, csak annyit mondott, hogy a gyanúsítottnak „van egy súlyos története". Kelen László megszólal a köztévé riportjában is, ám a felvételről nem az derül ki, hogy ő tálalta volna a sajtónak a szír férfi történetét – annyit láthatunk, hogy a témában feltett kérdésre válaszol, hárítóan, részleteket nem közölve.
Rögtönítélő sajtóbíróság
A szivárogtatástól független, de magában is aggasztó jelenség, hogy a szír gyanúsított ügyében a hatóságok és a média is nekifutásból ugrották át saját etikai-törvényi korlátaikat.
A médiumok többsége – legyen kormánykritikus vagy kormánypárti – oldaltól függetlenül teljesen egyértelműen nevezte elkövetőnek a csak gyanúsított férfit, magasról téve a hiteles tájékoztatás követelményére: A TEK videóján az Iszlám Állam elfogott harcosa (hvg.hu); Itt a TEK videója az Iszlám Állam magas rangú vezetőjéről, aki 20 ember lefejezésében vehetett részt (168 Óra); Európa több országában is megfordult az Iszlám Állam Ferihegyen elfogott harcosa (444.hu);Kommandósok vitték tárgyalására a Budapesten elfogott ISIS-terroristát (24.hu) Tagadja bűnösségét az Iszlám Állam Budapesten elfogott tagja (Index) - sorjáznak a cikkcímek.
És ezek még csak a függetlennek és /vagy liberálisnak tartott lapok, a kormányközeliek kevés kivétellel szintén az ítéletet közölték a gyanúsítás helyett. Ilyen esetekben egy fogvatartott is perelhet jó hírnév megsértése miatt, bár a szír férfinek valószínűleg most kisebb gondja is nagyobb lesz ennél.
Az ügyészség szintén meglehetősen bátran fogalmaz közleményében: Az Iszlám Állam egyik tagját vette őrizetbe és hallgatja ki gyanúsítottként a Budapesti Nyomozó Főügyészség - miközben már a címmel elismerik, hogy még csak nyomoznak, a vádemelésig sem jutottak el a bizonyítékok begyűjtésével.
Teszik ezt úgy, hogy közben pontosan ismerhetik a büntetőeljárási törvény ártatlanság vélelméről szóló alapvető rendelkezését:
És az akkor is így van, ha 27 éves szír gyanúsított állításai homályosnak, helyenként ellentmondásosnak tűnnek.