Weber: ideje, hogy az Európai Tanács napirendre vegye a magyar és lengyel 7-es cikkes eljárás ügyét

Publikálás dátuma
2019.03.27. 17:20

Fotó: Emmanuele Contini / AFP/NurPhoto
Hónapok óta húzódik a két országgal szembeni jogállamisági eljárás, de a tagállami vezetők eddig még nem foglalkoztak a kérdéssel az EU csúcstalálkozóin.
Napirendre kellene vennie az Európai Tanácsnak az alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni eljárások kérdését - hangsúlyozta szerdán Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) lista- és frakcióvezetője. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén
Weber felszólította Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy mielőbb vitassák meg az ügyet az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő testületben.

Felszólalásában Weber rámutatott, hogy a miniszterek tanácsában hónapok óta húzódik a két országgal szembeni jogállamisági eljárás, de a tagállami vezetők eddig még nem foglalkoztak a kérdéssel az EU csúcstalálkozóin, ami szerinte sajnálatos.
"Nagyon intenzív vitáink voltak az Európai Néppárton belül, és múlt héten felfüggesztették a Fidesz tagságát, ami jelzi, hogy nem akarjuk követni a Magyarország választotta utat" - fogalmazott. Aláhúzta, hogy az EPP-frakció tagjainak többsége támogatta a magyar jogállamisági helyzetről szóló európai parlamenti különjelentést. Weber kiemelte:
a hetes cikk szerinti eljárás láthatóan nem vezet gyors eredményekre, ezért kötelező jellegű jogállamisági mechanizmus létrehozására van szükség, amely független módon, automatikusan és rendszeresen értékelné az EU minden tagállamát, és amelynek keretében súlyos problémák esetén szankciókat fogadhatnának el.

A magyar eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával. Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez került, de hivatalos meghallgatás még nem volt. Ez a testület négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon. Az eljárás alapvetően akkor kerül csak az Európai Tanács elé, amennyiben ezt megállapítják a szakminiszterek.
A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az Európai Tanácsban.

Még a héten jöhet az újabb Brexit-szavazás a brit parlamentben

Publikálás dátuma
2019.03.27. 15:09

Fotó: Alberto Pezzali / AFP
Eközben már közel 6 millió brit követeli hivatalos petícióban a kilépési folyamat leállítását, a kormány mégis hajthatatlan.
Szerdán utalt rá Theresa May brit miniszterelnök, hogy még a héten új Brexit-szavazás jöhet a brit parlamentben: az ország EU-tagságának megszűnéséről, annak feltételrendszeréről novemberben elért, a londoni alsóház által azonban eddig kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodást a kormány a héten ismét az alsóház elé terjesztheti vitára és szavazásra.
A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában egy kormánypárti képviselő felrótta, hogy jóllehet
May az elmúlt hónapokban "száznál is többször" megígérte a kilépés pénteken lejáró eredeti határidejének betartását, az utolsó pillanatban mégis a Brexit elhalasztását kérte az EU-tól.

Válaszában Theresa May kijelentette: a kormány a Brexitet mindenképpen garantálni tudja, abban az esetben, ha a kérdező képviselő és kollégái "ezen a héten" támogatják a kilépési feltételeket tartalmazó megállapodást.
A brit EU-tagság eredetileg most pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnt volna meg. Theresa May azonban - miután az alsóház januárban 230, két hete 149 fős többséggel elvetette a Brexit-megállapodást - a múlt héten hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását. Az EU a csütörtök-pénteki csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-éig - az európai parlamenti választások előtti napig - halasztható. A Brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a brit kormánynak április 12-éig ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni az EP-választásokon.
Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó - egyelőre kijelölt határidő nélküli - halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.
May többször megerősített álláspontja az, hogy a kormány csak akkor terjeszti harmadszor is az alsóház elé a Brexit-megállapodást, ha biztos abban, hogy ezúttal meg tudja nyerni a képviselők többségét az egyezmény támogatásának. A héten már voltak olyan utalások a kormány részéről, hogy ez nem kizárt.
Eközben már 5,8 millió brit állampolgár írta alá azt a hivatalos, parlamenti honlapon közzétett petíciót, ami a Brexit leállítását követeli. Összehasonlításképpen, a kilépésről szóló 2016-os népszavazáson - melyre egy komoly kampány mozgósított - 30 millióan vettek részt, közülük összesen 17,4 millióan voksoltak az unió elhagyására. A polgári kezdeményezésektől nem várható el ilyen magas fokú részvétel: a hivatalos petíciókkal 100 ezer aláíró után kell foglalkoznia a parlamentnek. Közel 6 millió aláírása még egyetlen egy ilyen kezdeményezésnek sem volt Nagy-Britanniában. Mint a Guardian írja, May kormánya mégis elutasította a petíciót.

Karlendítő Orbán verheti szét a két ország barátságát a nagykövet szerint

Publikálás dátuma
2019.03.27. 14:02

A miniszterelnököt címlapon hozó szlovén Mladina korábban azon gúnyolódott, hogyha a szlovén jobboldal győz, akkor talán az államnyelv is változik, annyira függ Orbán Viktortól.
A Szlovén Demokrata Párt (SDS) állt ki a legegyértelműbben Orbán Viktor mellett, amikor Európai Néppártban felmerült a Fidesz kizárása, írja a 24.hu. A Janez Janša vezette SDS bejelentette: ha kizárnák a Fideszt, ők is mennének vele együtt. A balos újságíróból lett politikus, Janša szoros kapcsolatot alakított ki a Fidesszel. A SDS, amely ideológiailag közel áll a Fideszhez, a fideszes propagandamédiához hasonló lapokat, tévéket kapott: a Habony Árpád érdekkörébe tartozó cégek felturbózták az SDS párthetilapját, a Demokraciját, vettek Janšának egy televíziót, a Nova24Tv-t, és Škandal24 néven egy helyi Riposzt-szerű bulvárnapilap is létrejött. A siker mégis elmaradt: Janša nem nyerte meg tavaly a választásokat, és idénre már teljesen összeomlott a népszerűsége. Az SDS és a Fidesz kapcsolatával a ljubljanai baloldali Mladina hetilap, amelynek eheti címlapján egy karlendítő Orbán áll a magyar színekre váltott szlovén zászlóval. A Mladina címlapképére Szilágyiné Bátorfi Edit, ljubljanai magyar nagykövet olvasói levélben reagált: „Mit akarnak elérni? Gyűlölet szítását? Ehhez minden eszköz megengedett?” – tette fel Szilágyiné a kérdést, majd hozzátette: a rajz, „szétverheti” a két ország közötti jó kapcsolatokat.
Szerző