Matolcsy György barátja: bevezethetnénk az eurót

Publikálás dátuma
2019.03.27. 18:25

Fotó: Szalmas Peter
A devizahitelesek ügyét lezártnak tekinti, az alapkamat szerinte hosszú ideig tartható, a forintot egzotikus devizának tartja - Patai Mihály lesz a jegybank alelnöke.
Az eurózónához való csatlakozás nemzetstratégiai kérdés - jelentette ki szerdai meghallgatásán Patai Mihály, az MNB alelnökjelöltje az országgyűlés gazdasági bizottságában. 
Hosszú távon fenntarthatónak nevezte a jegybanki alapkamat jelenlegi alacsony szintjét Patai Mihály az Országgyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén.  A UniCredit Bank jelenlegi elnök-vezérigazgatóját azért hallgatta meg a bizottság, mert a miniszterelnök a jegybank április  22-vel megüresedő alelnöki pozíciójára jelölte. Patai Mihály előadásának jó részét az Magyar Nemzeti Bank alapfeladatai - az infláció alakulásának követése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a kormány gazdaságstratégiájának támogatása - közül legutóbbinak szentelte. Tette mindezt a UniCredit Bank logójával ellátott, a kereskedelmi bank belső jegyzetének tűnő vázlatából. Az alelnök-jelölt szerint konszenzus van a magyar közgazdászok között atekintetben, hogy az idei növekedés alacsonyabb lesz a tavalyinál. Ennek oka, hogy az Amerikai Egyesült Államok az egyik leghosszabb bővülési időszakát éli, ami azonban hamarosan véget ér. A magyar gazdaság azonban képes megbirkózni a kihívásokkal, a fizetési mérleg kezelhető, a pénzügyi mutatóink rendben vannak: ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt  kilenc évben nem szaladt el a deficit - érvelt Patai Mihály. Helyzetértékelésében ugyanakkor sem az Európai Uniót, sem Nyugat-Európát vagy  Németországot nem említette, holott azok gazdasági mutatóink alakulásának meghatározó tényezői. A bankvezér hitet tett a jelenlegi laza monetáris politika, az évek óta alacsonyan tartott alapkamat mellett, amely az állampapírok hozamának csökkenéséhez vezetett. Egy jövendő jegybankártól szokatlan módon kijelentette: a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat hosszú ideig tartható. Ilyen prognózist adni a szakértők szerint felelőtlenség, Patai Mihály ráadásul azt is állította, hogy az alacsony kamat mellett is aránylag stabil maradt a forint. A tények azonban cáfolják ezt. Matolcsy György előző MNB elnöki ciklusának kezdő napján, 2013. márciusában ugyanis még 300, szerdán pedig már több, mint 320 forintnál járt az euróárfolyam. Elismerte ugyanakkor: a forintot a nemzetközi pénzvilág egzotikus devizának tartja, amely azonban szerinte hamar kiheveri a nemzetközi krízisek hatását.  Székely Sándor független képviselő kérdésére válaszolva Patai Mihály elmondta: a devizahitelesek ügyét lezártnak tekinti, noha a magyar bankszektor 300 millió eurós (1000 milliárd forintos) veszteséget szenvedett el. Magyarország eurozónába történő belépését ugyanakkor nyitott kérdésnek nevezte, megemlítve, hogy Magyarország hónapokon belül beléphetne az euró előszobájának tekintett ERM II. rendszerbe. A csatlakozás nemzetstratégiai kérdés - jelentette ki, hozzátéve: ő maga csak a pénzügyi megfeleléshez tud hozzászólni.  A bizottság kormánypárti többsége alkalmasnak találta Patai Mihályt az alelnöki posztra, az ellenzékiek ellene szavaztak, illetve tartózkodtak.

Matolcsy György jóbarátja

A  66 éves közgazdász Patai Mihály első munkahelyére térhet majd vissza április 22-től az Országgyűlés jóváhagyása és a köztársasági elnök kinevezését követően  - Gerhardt Ferenc utódaként -,  karrierjét ugyanis  a Magyar Nemzeti Bankban  hitelelőadóként kezdte. 1976-ban végzett a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemen. (Később tanulmányokat folytatott a Bécsi Egyetemen is, Moszkvában pedig ösztöndíjas volt.) A rendszerváltás előtt a Pénzügykutató Intézet kutatója volt, ezt követően a Pénzügyminisztérium nemzetközi pénzügyek főosztályának helyettes vezetőjeként tevékenykedett. A rendszerváltás Washingtonban érte, ahol a Világbank ügyvezető igazgatójának asszisztense volt. Hazatérte után a Kereskedelmi és Hitelbank ügyvezető igazgatója lett, majd egy évtizedig az Allianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett. Jelenleg - 2006 óta - az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója. Patai Mihály 2008 és 2011 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke is volt. 2011-ben megválasztották a Magyar Bankszövetség elnökévé. Nevéhez fűződik annak annak a kormánnyal megkötött egyezségnek az aláírása,  amelyben az szerepelt, hogy 2013-ban felére csökken a bankadó, 2014-től pedig meg is szűnik. (Ez az adónem azóta sem szűnt meg.) Miután 2012-ben az Országgyűlés olyan - előre nem egyeztetett -  kormányzati intézkedéscsomagot fogadott el, amely újabb pénzügyi terheket rótt a bankokra, Patai Mihály lemondott a Magyar Bankszövetségben viselt elnöki tisztségéről. Néhány hónap múlva, 2013-ban azonban ismét elfoglalta ezt a pozíciót, amelyet jelenleg is betölt.  Patai Mihályt a konzervatív közgazdászok közé sorolja  a szakma, 2009. márciusában Gyurcsány Ferenc lemondásakor az ő neve is szóba került, mint potenciális miniszterelnök-jelölt, de Patai nemet mondott. Több évtizedes barátság fűzi Matolcsy Györgyhöz. Bezárása előtt nem sokkal a Népszabadság arról írt: a jegybankelnök Patai Országház utcai luxuslakását használja. Ez azért vetett fel összeférhetetlenségi kérdéseket, mert a jegybank felügyeli a kereskedelmi bankokat. Patai később cáfolta a hírt.

Szerző

50-60 ezerrel kevesebbet keresnek a nők a férfiaknál Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.03.27. 16:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy a nők már jóval alacsonyabb fizetésnek is örülnének, szemben a férfiak magasabb elvárásaival.
Magyarországon a férfi és a női munkavállalók átlagos nettó fizetése között a fizikai, illetve az irodai munkát végzők körében is mintegy 50-60 000 forintos különbség van. A fizikai munkát végző férfiak átlagos nettó keresete 224 000 forint, míg a nőknél ez az összeg 170 000 forint, az irodai dolgozóknál szintén átlagosan 50 000 forint a különbség - derül ki az EMPX Solutions tanácsadó cég reprezentatív felméréséből. 
A vállalat kétszer 500 ember bevonásával végezte el a kutatást. A fizikai dolgozóknál tavaly nyáron, a feldolgozóipar, a kereskedelem, a vendéglátás, a turizmus és a szállítás területén tevékenykedők közül kérdeztek meg 500 embert arról, hogy alakul a nők bérezése, mi motiválja őket, mennyire mobilisak. Ezeket az eredményeket vetették össze a cég 2017-es felmérésének eredményeivel, amelyben 500, a versenyszférában dolgozó irodai alkalmazottat kérdeztek meg hasonló témában. A két felmérés összehasonlításából kiderült, hogy
a tényleges bérek mellett a két nem által ideálisnak tartott fizetések is jelentősen eltérnek: a fizikai dolgozóknál a férfiak 371 000 forintos nettó fizetéssel lennének elégedettek, a nők pedig már 249 000 forintnak is örülnének. Az irodai dolgozóknál hasonló volt a különbség: a megkérdezett nők 309 000 forintos nettó bért szeretnének, a férfiak viszont 432 000 forintra tartanának igényt.

A munkahelyváltás vizsgálatánál megállapították, hogy a fizikai dolgozóknál mindkét nem számára a magasabb jövedelem a legnagyobb motiváció, a férfiak 35, a nőknek pedig 37 százaléka szerint döntésükben ez játssza a legnagyobb szerepet. A férfiak a jövedelmet követően leggyakrabban a munkakörnyezet minőségét, a kihívást és fejlődési lehetőséget, a kiszámíthatóságot, valamint a rugalmasabb munkaidőt említették, a nőknél viszont ezeken felül megjelent még a jobb beosztás is. Az irodai dolgozók körében a nőknél a magasabb jövedelem maradt az első helyen, a férfiak viszont a szakmailag vonzóbb lehetőséget választották a legnagyobb motivációnak.
A felmérés szerint a fizikai munkát végző nőknek és a férfiaknak is 10 százaléka tervez 1 éven belül munkahelyet váltani, ugyanakkor a férfiak 79 százaléka, a nőknek pedig 84 százaléka egyáltalán nem tervez ilyesmit. Az irodai dolgozók között a férfiak 16 százaléka, a nők 12 százaléka szeretne egy éven belül munkahelyet váltani, ugyanakkor hozzátették, hogy a kutatásban résztvevő nők 82 százaléka jelenlegi munkahelyén akar maradni, a férfiaknál ez az arány 73 százalék volt.
A felmérést megrendelő tanácsadó cég óvatos magyarázata szerint a nemek közti bérkülönbségek elsősorban a foglalkozási és szektorok szerinti szegregációval, valamint a női karrierépítéshez és a családi kötelezettségekhez való viszonyulásokkal magyarázhatóak.

Drámát vizionáltak a munkáltatók: a bérkövetelések teszik tönkre a gazdaságot

Publikálás dátuma
2019.03.27. 15:39
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a dolgozók a sikertelen bértárgyalások miatt január 18-án.
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Vállalatvezetők szerint az elmúlt években olyan gyors béremelés volt Magyarországon, amit nem bírnak a cégek. Ha már nem lesz vonzó az ország a külföldi tőke számára, az az egész gazdaságot bajba sodorhatja.
"Meggyőződésem, hogy munkahelyek fognak megszűnni a béremelés miatt Magyarországon." Többek között ez a meglehetősen erős mondat hangzott el minap a Videoton cég konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén, amelyen vállalatvezetők mondták el véleményüket az utóbbi időszak hazai bérrobbanásáról. A fenti idézet Katus Istvántól, az Arconic-Köfém vezérigazgatójától származik, aki azt is megjegyezte:
"Korábban a szakszervezetek infláció plusz 1,5 százalékos béremelést kértek, ma bejönnek, és azt mondják, hogy 15%-ot kérnek. Ezt nem lehet bírni."

A beszélgetés többi résztvevője is egyetértett abban, hogy az elmúlt években olyan gyors béremelés valósult meg Magyarországon, amivel nem tudnak lépést tartani a cégek - tudósít a portfolio.hu. Mint kiderült, egyre inkább jellemző, hogy beruházások maradnak el a bérrobbanás miatt, mert kiszámíthatatlan lesz a megtérülés, így nem jönnek létre tervezett munkahelyek. Miután nem lehet megmondani, hogy mikor áll meg a bérrobbanás, így a külföldi tulajdonosok egyre kevésbé szívesen hozzák ide a tőkét, egyre kevésbé lehet őket meggyőzni arról, hogy Magyarországot válasszák.
Végső soron ez a folyamat munkahelyek megszűnéséhez vezethet.

Ha folytatódik a béremelkedés, az gazdasági nehézségeket fog okozni, és a munkaerő-igényes termékek mennek tovább keletre, ahol olcsóbb a munkaerő. A magas automatizáltságú termékek maradhatnak nálunk, de ezeket nem lesz érdemes Magyarországra hozni. Amikor ide már csak nagyon automatizált termékeket lesz érdemes hozni, akkor azt hagyhatják Németországban is vagy bárhol máshol - vélekedett erről az "ördögi körről" Karikó Zsolt, a Hanon Systems Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
" A Videotonnak nem opció, hogy bezárom a magyar gyárat, és kínai gyár leszünk. Csapot-papot nem lehet itt hagyni, a globális gyáraknak azonban van opciójuk."

Ezt már Lakatos Péter, a Videoton társ-vezérigazgatója hozta fel, de messze nem ő volt az egyetlen a vállalatvezetők sorában, aki arra célzott, hogy ha itt nem lesznek elég jók a feltételek, a globális vállalatoknak van csaknem 200 alternatívájuk, ahová elvihetik a tőkéjüket.

A konferencián részt vett Frank Iepema, a Hydro Extrusion Hungary Kft. ügyvezető igazgatója is, aki elárulta, holland anyavállalatuk már most kérdéseket tesz fel a gazdasági környezet kiszámíthatóságával kapcsolatban, jórészt a hirtelen bérnövekedés miatt.
Nem tudjuk nekik megmondani, hogy hol fog megállni ez az emelkedés

- mondta.

Mint felidézte, a holland és a norvég kollégák végtelen tárgyalásokat folytatnak arról, hogy 1 vagy 1,1%-kal nőjenek a reálbérek, és amikor meghallják a magyar béremelés mértékét, nem akarják elhinni. Emiatt komoly kétségek merülnek fel bennük az ország iránt. A cégvezető azért gyorsan leszögezte:
"Ne értsenek félre, kellett emelni a fizetéseket, de a realitások talaján kell maradni. A tőke oda megy, ahol megtérül, és ha nem jön ide, akkor az visszaveti a gazdaságot."

Szerző