autópálya;

2019-03-28 06:30:00

Új nyomvonallal kedveskedik a kormány - nem csoda ideért a választási kampány

Már nem Tolna megye kinyitása a cél, hanem Pécs megnyerése.

- Mézesmadzag Pécsnek – kommentálta a tervezett déli autópályával, az M9-essel kapcsolatos új terveket Szabó Loránd Dombóvár független polgármestere. A városvezető arra a felvetésünkre reagált, hogy a Debrecentől Sopronig tartó, a nyugati és a keleti országrészt dél felé összekötő sztráda nyomvonala a kormány és a Magyar Nemzeti Bank nemrég bemutatott, Program a versenyképesebb Magyarországért anyagában megváltozott, s Szekszárd felől már nem Bonyhádon és Dombóváron át közelíti meg Kaposvárt,

kinyitva ezzel Tolna megyét, hanem egy új, Mohácsnál épülő hídon át Pécsen keresztül.

A Szekszárd-Dombóvár-Kaposvár útvonalnak feltehetően több értelme lenne, mert Pécs Szekszárd felől amúgy is megközelíthető az M6-os és az M60-as sztrádán, azaz az M9-es új, délebbi nyomvonala nem jelentene infrastrukturális fejlődést. Jól járhatnak viszont azok a vállalkozók, akik érdekeltek egy közvetlen Pécs-Szeged összeköttetésben.

Miután a Fidesz-KDNP viszonya régóta meglehetősen hűvös Dombóvár független polgármesterével, felmerült, a kormány a közelgő önkormányzati választások előtt így akar nyomást gyakorolni a kisváros lakóira, ám a városvezető szerint ez a történet most nem róla szól.

– Nemcsak velünk szúrnának ki, de az egész térséggel, így Bonyháddal is, pedig odavalósi a térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Potápi Árpád is. Első pillanatra persze felhúzza magát az ember, mert az M9-es régi terv, megannyi hatástanulmány készült már milliárdokért, ami, ha tényleg megváltozna a nyomvonal, menne a kukába - fogalmazott a polgármester.

- Jobban belegondolva logikusabbnak tűnik, hogy Pécsnek szánt választási ígéretről van szó. A baranyai megyeszékhelyen meggyengült a Fidesz, az őszi, helyhatósági választásokon elbukhatják a várost, ettől berezelt a hatalom, s mindenképpen jelezni akar a helyieknek: ha ránk szavaztok, kaptok még valamit. Mondjuk, egy második autópályát. Persze ettől még jelezzük Potápi Árpádnak, hogy lépnie kellene az ügyben, hiszen az M9-es borzalmasan fontos lenne a térségnek, teljesen új gazdasági távlatokat jelentene. A nagyobb baj, hogy ugyan most megint előkerült a szükségessége, de nem hiszem, hogy a közeli jövőben megépül - jegyezte meg Szabó Loránd.

A versenyképességi program szerint „az új közlekedési folyosó megteremtésével Dél-Dunántúlon is megvalósulhat az M1-es autópálya hatókörzetében már végbement erős ipari, gazdasági aktivitás-növekedés”, az M9-es lehetőséget ad a „jelentős munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javítására”, nyomvonala pedig a régió nagyobb városainak (Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Kaposvár, Szekszárd – a szerző) biztosítaná a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódást. - Pécs, mint másfélszázezer lakosú, széles felsőoktatási spektrummal rendelkező megyeszékhely bekötése az egész térség vonzerejét megnövelné, valamint hozzájárulna a régió humántőke-állományának fejlesztéséhez és helyben tartásához - áll a dokumentumban. A tervezet kezdetnek az idei évet jelölte meg, és folyamatos megvalósítás mellett 2027-re már pozitív hatással számol.

Az előzmények alapján viszont az M9-es ilyen gyors megépülése maga lenne a csoda. A Dél-Dunántúlon áthaladó, kelet-nyugati összekötő útról már a nyolcvanas években készültek tervek, igazából azonban a kilencvenes évek közepén került be a köztudatba. Húsz éve 2030-as megvalósulással számoltak a szakemberek, akik szakaszos megépülést terveztek. Első lépésként 2002-ben meg is épült a szekszárdi Duna-híd és a rávezető utak, rá egy évre pedig átadták a kaposvári elkerülőt, s bejelentették, 2006-ra megépül a Dombóvár-Szekszárd szakasz is. Sőt, 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnökként a somogyi megyenapon 2006-tól további útszakaszokról beszélt, s még ugyanebben az évben 2015-re vállalta a kormány a teljes, 400 kilométeres M9-es befejezését. Kóka János gazdasági miniszterként 2005-ben újabb ígéretet tett: öt év múlva Kaposvár és Szekszárd már összeér, két évvel később viszont visszakozott, s elismerte, nincs remény, hogy belátható időn belül tovább épüljön az autópálya. Egy évvel a szocialista kormány bukása előtt már 2019 hangzott el, mint legkorábbi céldátum.

- Egy új autópálya egy város életében gazdasági fellendülést, növekvő béreket és fejlődést jelent – közölte lapunkkal a kaposvári városháza véleményét Mágó Armand sajtóreferens. - Sajnos 12 évig a szocialista kormányok hallani sem akartak róla, hogy megépüljön egy, az M9-eshez hasonló autópálya, de a 67-es út fejlesztését sem támogatták. Ezeket az infrastrukturális beruházásokat a mostani kormány tartotta annyira fontosnak, hogy tegyen is a megvalósításukért. Örömmel vettük a hírt, hogy a kabinet az M9-es megépítését is tervezi, az új út remek lehetőségeket hozhat Kaposvárnak és a Dél-Dunántúlnak egyaránt.

Némiképp árnyalja a szocialista kormányokra visszamutogatást, hogy a második Orbán-kormány sem prioritásként kezelte az M9-es ügyét: 2011-ben 2027-es megvalósulás került szóba, igaz, a Kaposvár-Szekszárd szakaszt 2018-ra harangozták be. Négy évvel később viszont már szó sem volt a két megyeszékhely összekötéséről, s az M9-esel is csak legkorábban 2030-ra számoltak. Egészen mostanáig.

Pedig az út valóban óriási lehetőségeket rejt. Debrecennél az M35-ös sztráda csatlakozásánál keleten

zárulhatna az országos autópálya-gyűrű, a második legnagyobb magyar város ráadásul kinyílna Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria felé, ahogyan Szeged is, amely emellett összeköttetést kapna az északkeleti országrésszel, s persze a Dunántúllal. A gazdaságilag egyre jobban leszakadó, a befektetők által jelenleg ignorált Dél-Dunántúlnak ráadásul végre valódi összeköttetése lenne az ország fejlettebb területeivel.