Marad a drága tranzakciós illeték, kell a pénz a családvédelemre

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:22
Illusztráció
Fotó: JENS KALAENE / AFP
Saját terveit is felülírja a kormány, a jelek szerint ugrik az évi 800 forintban limitált illeték terve.
Bár az elemzők, szakértők még tegnap is azt számolták, hogy mennyit nyernek a számlatulajdonosok, ha évi 800 forintban maximálja a kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket, könnyen lehet, hogy felesleges időtöltés volt a matek. A kormány szándékait felülíró módosító indítvány jelent meg ugyanis a parlament honlapján, ráadásul az is a kormány iránymutatásai alapján készülhetett – vette észre az mfor.hu. Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter jegyezte azt a törvényjavaslatot, mely az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását tartalmazza. Ennek része a pénzügyi tranzakciós illeték szabályainak átírása, mégpedig oly módon, hogy a 20 ezer forintot meghaladó átutalások esetén egységesen évi 800 forintot határoz meg, vagyis ennyit kell fizetni a számlák után (20 ezer forint alatt illetékmentességet élveznek a számlatulajdonosok). Ezt a 800 forintot kellene évente tehát megfizetni, függetlenül attól, hogy mennyi tranzakció lépi túl az említett 20 ezer forintot. Ha egy sem, akkor nincs fizetési kötelezettség. 
A javaslat értelmében a lakossági átutalások esetén az éves illetéket a következő év január 20-ig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A csomagnak ez a része egyébként 2019. június elsején lépne hatályba, a mostani tört évre pedig 400 forintot számolhatnának fel a bankok.
De nem fognak, amennyiben a gazdasági bizottság ehhez kapcsolódó módosítóját elfogadja a parlament. A fideszes Bánki Erik vezette testület - amely jellemzően a kormány álláspontját tükröző módosításokra szokott javaslatot tenni - ugyanis egy szerdán benyújtott indítványában a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó részt egy az egyben kiveszi az eredeti előterjesztésből. Mindezt pedig azzal indokolja, hogy kell a pénz a kormány családvédelmi akciótervére, demográfiai csomagjára – mutat rá a portál.
A rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a családvédelmi intézkedések megvalósítására kell összpontosítani, következésképpen az egyéb módosítások költségvetési hatását részletesen kell vizsgálni. A törvényjavaslat szerinti módosítás hatása nem illeszkedik a fenti célokhoz és kedvezőtlenül érintheti a kormány által meghatározott prioritások megvalósítását - áll az indoklásban.

Ezeket a módosítókat nem a kormány tudta nélkül szokta benyújtani a gazdasági bizottság, vagyis a helyzet a következő: a pénzügyminiszter által megfogalmazott, a kormány támogatását nyilván élvező intézkedést a költségvetési hatások miatt inkább már nem támogatja a kormány. Mindez pedig azt jelenti, hogy marad a január eleji szabályozás, melynek értelmében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a 0,3 százalékos illeték - maximum 6000 forint - megfizetése alól, de ezen összeg felett a bank továbbra is a százalékosan meghatározott díjat fogja levonni tranzakciónként, nem az egyszeri fix összeget. 
Veres Patrik, a Bank360 elemzője egyértelműnek látja: a kormány szinte minden költségvetési intézkedést a családtámogatási tervnek rendel alá. A tranzakciós illeték jelenlegi formájának megtartása ugyanakkor akadályozza az olcsóbb és hatékonyabb banki szolgáltatásokat. A probléma ezzel nem csupán az, hogy a hazai banki szolgáltatások továbbra is drágábbak a környező országokhoz képest: hanem az is, hogy továbbra is ellenérdekelt lesz a lakosság az elektronikus fizetési eszközök használatában - véli.

Magyarországon kell a legtöbbet fizetni

Európa legtöbb országában a bankok csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjakért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak le. Magyarországon viszont az átutalásokat közvetlenül díjszabás terheli. Ezen árazási struktúra mellett az átutalások használatának mérsékelt növekedése is jelentősen emelné a hazai ügyfelek bankolási költségeit, ami nagy mértékben hátráltathatja az azonnali fizetési rendszer elterjedését és annak készpénzhasználatot kiváltó hatását – figyelmeztetett még februárban a jegybank. Az MNB 11 uniós ország számlacsomagjait hasonlította össze 11 hazai bank kínálatával, és arra jutott: a magyar lakossági ügyfelek banki költségei még a tranzakciós illetéket kiszűrve is kiemelkedően magasak Európában. A januári illetékváltozás apropóján csupán négy pénzintézet vette ki díjtételei közül a kisösszegű átutalások után felszámolt költségeket: a többi még mindig nem csökkentett djat. Ahol átengedték a kedvezményeket, ott az a Bank360 kalkulációi szerint éves szinten – havi két-három 20 ezer forint alatti utalás esetén – 2 ezer forint megtakarítást jelent. A további illetékcsökkentés belengetése kapcsán a szakértők arra számítottak: ezt a kedvezményt már automatikusan érvényesítik majd számlacsomagjaik árazásában a bankok. Pláne, hogy a Giro Zrt. idéntől szintén csomagárat szab számukra a rendszerhasználatért. Ha a most eltörölni javasolt könnyítést teljesen átengedték volna a bankok, az egy olyan ügyfél esetében, aki havonta 200 ezret utal, éves szinten 5680 forint megtakarítás jelentett volna. - V.A.D.

Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 17:20

319,90 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest.
Reggel fél hétkor 319,90 forinton állt az euró a szerda esti 319,60 forint után. A svájci frank jegyzése 285,38 forintról 285,54 forintra, a dolláré pedig 283,96 forintról 284,20 forintra erősödött. Az euró jegyzése nem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1254 dollárt, csütörtök reggel 1,1256 dollárt ért az euró.

Szigorított a jegybank

A monetáris tanács keddi bejelentése után gyengült, majd átmeneti erősödés után, a jegybanki közlemény megjelenése, valamint Matolcsy György MNB-elnök szavait követően ismét gyengült a forint árfolyama. A testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót – az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte –, az alapkamat azonban 0,9 százalék maradt. Percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért. Öt perccel a döntés elhangzása után, 14 óra 5 perckor az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. A következő csaknem egy órában a forint erősödni kezdett, 14 óra 55 perckor az euró 315,92 forintot, a frank 281,36 forintot, a dollár pedig 279,88 forintot ért. A kamatdöntés után egy órával Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az MNB elérte középtávú, fenntartható inflációs célját. Az euróárfolyam Matolcsy György érvelése után hirtelen átlépte a 319 forintot, és ezt követően az este folyamán alig lehetett jelentős változást észlelni. Erről itt írtunk bővebben.

Témák
forint euró dollár

Szociális biztonság helyett bizonytalanság - ez fenyegeti a külföldön dolgozó magyar munkavállalókat

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:00

Fotó: Marc DOSSMANN
Magyarország elvi okokból ellenzi, hogy csorbítsák a más tagállamokban dolgozó EU munkavállalók jogait, és hírek szerint Csehország és Lengyelország is hasonló álláspontot képvisel.
Veszélybe került a végleges megegyezés a hazájukon kívül, egy másik EU országban dolgozó munkavállalók társadalombiztosítási ellátásáról, miután az uniós kormányok képviselői nem tudtak megállapodni a jelenlegi rendszer reformjáról. Az EU három döntéshozó intézménye feltételesen már tető alá hozta a kompromisszumot, de a teljes jóváhagyáshoz szükség van az Európai Parlament és a kormányokból álló EU Tanács beleegyezésére. A román uniós elnökség szerdán úgy döntött: két nappal elhalasztja a szavazást.   A kormányközi Tanácsban Németország vezetésével hat tagállam — Ausztria, Dánia és a Benelux országok — szövetkezett a még nem végleges intézményközi megállapodást zátonyra futtatására. A hatok szigorítani szeretnék a külföldi munkavállalók hozzáférését a munkanélküli segélyhez és a családi pótlékhoz. A feltételes egyezség szerint a határmenti ingázóknak és a hazájukban lakhellyel rendelkező munkavállalóknak hat havi folyamatos munkaviszonyt kell igazolniuk, hogy a munkavégzés országában elismerjék jogosultságukat a munkanélküli segélyre. Az ellentábor azt szeretné, ha ezt az időszakot 12 hónapra emelnék, ahogy az Európai Bizottság eredeti javaslatában szerepelt. Törekvésük az is, hogy a családi pótlékot a küldő ország jövedelmi viszonyaihoz igazítsák, ha a gyerek a munkavállaló hazájában maradt. Az Európai Bizottság ugyan az uniós joggal ellentétesnek minősítette az ehhez hasonló osztrák szabályozást, a hatok mégsem nyugodnak bele, és a szabályt betennék az elfogadás előtt álló szociális csomagba. Magyarország elvi okokból ellenzi, hogy csorbítsák a más tagállamokban dolgozó EU munkavállalók jogait, és hírek szerint Csehország és Lengyelország is hasonló álláspontot képvisel. Szlovákia viszont egyéb okok miatt támogatná a feltételes megállapodást, amely valamelyest rontana a jelenlegi helyzeten, de még mindig elfogadhatóbb, mint a hatok javaslata. A francia, az olasz és spanyol kormány is beállt a kompromisszum mögé, főként azért, mert nem “kifizető országok”, hiszen nem ők a külföldi munkavállalók elsődleges célpontjai. Mint uniós források lapunknak rámutattak, az EU-s munkavállalók társadalombiztosítási ellátásának korszerűsítéséről készülő jogszabály egységbe terelte a déli és a keleti “periféria” országait a “kemény maggal” szemben. Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a jogszabályt nem sikerül véglegesíteni a májusi európai parlamenti választások előtt.  

A sofőrök ügyében sincs döntés

Elhalasztotta a szavazást az Európai Parlament plenáris ülése szerdán a magyar közúti fuvarozók munkáját és munkakörülményeit is jelentősen befolyásoló uniós jogszabályokról, az úgynevezett mobilitási csomagról. A sofőrök kiküldetéséről, pihenőidejéről és a vállalkozásoknak a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáféréséről szóló törvényjavaslatok erőteljesen megosztják az EU egyes keleti és nyugati tagországait. Ennek jeleként a képviselők több mint 1200 módosító indítványt nyújtottak be a csomaghoz. Antonio Tajani EP-elnök a szavazás napján bejelentette: a módosítók megszűrése érdekében a jogszabály-tervezeteket visszaküldik a parlamenti szakbizottságnak.