Két ember meghalt egy seattle-i lövöldözésben

Publikálás dátuma
2019.03.28. 08:10
Illusztráció
Fotó: Horst Galuschka / AFP
A fegyveres egy kereszteződésben nyitott tüzet, két autós életét vesztette. A gyanúsítottat őrizetbe vették a rendőrök.
Két ember életét vesztette és ketten megsérültek az egyesült államokbeli Seattle-ben, amikor egy fegyveres járművekre nyitott tüzet az egyik kereszteződésben. A hatóságok „véletlenszerű támadásnak” nevezték az esetet – írja a Washington Post. A lövöldözés helyi idő szerint szerda délután, 16 óra után történt. A támadó rálőtt egy női sofőrre, majd egy buszra is tüzet nyitott. Ezután lelőtt egy autóst, és a járművel el akart menekülni a helyszínről, ám balesetet okozott. Az ütközésben egy másik autós, egy 70 éves férfi is életét vesztette. A buszsofőr megsérült a lövöldözésben, de még meg tudott fordulni a járművel, hogy elhajtson. Az utasoknak nem esett bajuk. A gyanúsítottat rövid időn belül őrizetbe vették a rendőrök, a 33 éves férfi kisebb sérülésekkel került kórházba.
Szerző

Megszavazta a londoni alsóház a Brexit halasztását

Publikálás dátuma
2019.03.28. 07:13

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Azonban a kilépés feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget.
Nagy többséggel jóváhagyta szerda éjjel a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztását, így véglegessé vált, hogy az Egyesült Királyság pénteken, a Brexit eredeti határnapján nem lép ki az Európai Unióból. Az MTI összefoglalója szerint ugyanakkor az éjszakába nyúló szavazássorozaton a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, az EU-val novemberben elért, a ház által azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget. Theresa May miniszterelnök nem sokkal a szavazások előtt közölte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójával, hogy kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő – az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló – szakaszának kezdete előtt, de ennek fejében kérte, hogy a frakció támogassa a Brexit-megállapodást. May úgy fogalmazott: felkészült, hogy az ország és a párt érdekében a szándékozottnál hamarabb hagyjon fel munkájával. Hozzátette: tisztában van vele, hogy változást akarnak párttársai, akiket aggaszthat, hogy ő felhatalmazásnak venne egy sikeres szavazást a Brexit-megállapodásról. Az ügyek átadását elegánsan szeretné lebonyolítani majdani utódjával – jelentette ki.       Az Egyesült Királyság eredetileg e héten, pénteken lépett volna ki az Európai Unióból. Miután azonban az alsóház januárban 230, két hete 149 fős többséggel elutasította a Brexit-megállapodást, Theresa May a múlt héten kezdeményezte az EU-nál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását. Az EU a múlt heti csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-ig – az európai parlamenti választások előtti napig – halasztható. A Brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a halasztás április 12-ig tart. Addig Londonnak ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni a májusban esedékes európai parlamenti választásokon. Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, és nincs elfogadott Brexit-egyezmény, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság. E halasztási forgatókönyvet hagyta jóvá az alsóház a szerda éjjeli szavazáson 441:105 arányban. A halasztás nemzetközi jogi szinten már az EU-csúcs múlt pénteki zárása óta hatályos, mivel mind az unió, mind London beleegyezett a kilépési határidő módosításába, de a londoni parlamentben is törvénykezési aktusra volt szükség ahhoz, hogy a halasztás megjelenjen a brit jogszabálygyűjteményben is. A brit kormány ugyanis már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság március 29-én, pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik. Az alsóház által elfogadott módosításnak még meg kell járnia a felső kamarát, a Lordok Házát, de ez formalitás, mivel a főrendiház nem állhat nemzetközi jogi hatályú megállapodások útjába. Az alsóház szerda éjjel szavazott a Brexit-megállapodás több alternatívájáról is, de ezek egyike sem kapott többséget. A ház hétfőn hagyta jóvá azt az indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak – nem kötelező jogi erejű, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal – a Brexit feltételrendszerét rögzítő egyezmény különböző alternatíváiról. Ez gyakorlatilag példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását.

Nyolc napirendi javaslat

A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá. Ezek egyike szerint az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból. Egy másik indítvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Ez kapta a legtöbb jóváhagyó voksot: ezt az indítványt a képviselők 268:295 arányban vetették el. Volt egy olyan javaslat is, amely szerint ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli Brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a Brexitet. Az a javaslat járt a legközelebb a többség eléréshez, amely vámunió fenntartását célozta az EU-val a Brexit után is: a ház ezt az indítványt 264:272 arányban vetette el. Egy másik beterjesztés azt indítványozta, hogy London a Brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, és kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA). Az Egyesült Királyság az EFTA tagja volt egészen 1973-ig, amikor csatlakozott az akkori Európai Közösségekhez. Nem kizárt, hogy az alternatív Brexit-javaslatok közül a legnépszerűbbek hétfőn ismét a ház elé kerülnek, de az is lehet, hogy a kormány még ezen a héten ismét a képviselők elé terjeszti az eredeti Brexit-megállapodást.

May távozik, ha megszavazzák a Brexit-megállapodást

Theresa May a tory frakció zártkörű szerdai ülésén közölte: kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő szakaszának kezdete előtt, de ehhez gyakorlatilag feltételként szabta, hogy a tory pártcsoport támogassa a Brexit-megállapodást. A miniszterelnök az ülésen kijelentette: tudatában van a frakció azon kívánságának, hogy a Brexit-tárgyalások második szakaszában új hozzáállás érvényesüljön, és új vezetés kerüljön a párt élére.
„Nem fogok ennek útjába állni”

– tette hozzá.

A kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó, rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban már szerda este bejelentette, hogy továbbra sem hajlandó megszavazni az egyezményt, ha az ismét a ház elé kerül. A DUP támogatása nélkül továbbra is nagyon kétséges, hogy a kormány – akár ellenzéki voksokkal – el tudná-e fogadtatni a Brexit-egyezményt.
Szerző
Frissítve: 2019.03.28. 07:14

Gyermekeket figyeltetne meg a német belügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.03.27. 21:33

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Igen kicsi az esély, hogy átmegy a javaslata.
Bírálatok sorát váltotta ki Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter, aki még kedden tette közzé azt a tervét, amely szerint a feltételezhetően radikális iszlamista kiskorúakat is megfigyeltetik az alkotmányvédelmi hatósággal. A berlini igazságügyi minisztérium máris jelezte: elutasítja a felvetést. A belügyminisztérium tervei szerint a 14 év alattiakról is gyűjtenének adatokat. Az indoklás szerint erre azért lenne szükség, mert „tapasztalataink szerint mind több gyermeket és fiatalt toboroznak a dzsihadisták” – fejtette ki Hans-Georg Engelke belügyi államtitkár. Utalt arra, magas azon fiatalok száma, akik potenciális terroristaként nyilvántartott szüleikkel tartózkodnak Szíriában. Engelke szerint ezek a kiskorúak a későbbiekben visszatérhetnek Németországba. Az előterjesztést jelenleg a minisztériumok vizsgálják, ahol szakértők mondanak értékítéletet róla. A tervek szerint lehetővé tennék az úgynevezett internetes házkutatást, ami azt jelenti, hogy bárki számítógépét a távolból kutathatná át az alkotmányvédelmi hatóság. Erre eddig csak a bajor alkotmányvédelmi hatóságnak volt lehetősége, szövetségi szinten nem volt rá mód. Az alkotmányvédelmi hatóság számára megkönnyítik a telekommunikációs ellenőrzés más formáinak alkalmazását is. A grémium egyszerűbb módon férhet hozzá a feltételezett terroristák kódolt kommunikációjához olyan alkalmazásokon, mint a Whatsapp, vagy a Telegram. Kiterjesztenék továbbá a hatóság megfigyelési hatáskörét a banki, távközlési vállalatoknál is, így könnyebben szerezhetne be adatokat a potenciális terroristákról. Felettébb csekély azonban az esély arra, hogy Seehofer előterjesztését változatlan formában fogadja majd el a berlini szövetségi parlament, mivel a német igazságügyi minisztérium máris jelezte, elfogadhatatlannak tartja a gyermekek megfigyelését. A szociáldemokrata Katarina Barley által irányított igazságügyi tárca jelezte, jogi szempontból átfogó vizsgálatnak kívánja alávetni a tervezet többi pontját is – jelentette a Funke médiacsoport kormányzati körökre hivatkozva. Az igazságügyi tárca szerint az alkotmányvédelmi hatóságot jóval nagyobb hatalommal ruháznák fel annál, mint amit a fennálló jogszabályok megengednek. A minisztérium utal arra: a nagykoalíció pártjai – a CDU/CSU és az SPD – által megkötött koalíciós szerződésben megállapodás született arról, hogy a hírszerzést szigorúbban ellenőrzi majd a parlament, erről azonban az előterjesztésben szó sincs. A nagykoalíció egyébként három évvel ezelőtt döntött úgy, hogy 16 helyett már 14 év feletti gyermekeket is megfigyelhet az alkotmányvédelmi hatóság. Seehofer azonban ezt a korlátozást is felszámolná.