Egyre kevesebb barátja van a magyaroknak

Publikálás dátuma
2019.03.28. 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Egyre kevesebb barátja van a magyaroknak, a népesség ötödének-harmadának egy sincs. Az életkor előrehaladtával nő a barátokat nélkülözők aránya nő, de egyre nagyobb a már fiatalon is magányosok csoportja. A legtöbb barátja a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek van és a nagyobb jövedelem is több baráttal „jár”.
Az alapvető pszichés feladatokon túl a minőségi emberi kapcsolatok az emberek testi-lelki jóllétének feltételei: védelmet és támaszt nyújtanak a magány, a betegség, vagy épp a szegénység ellen, tőkeként is felfoghatók, de társadalmi szempontból is nélkülözhetetlenek: stabilitást és összetartozást jelentenek. A személyes kapcsolatok a hosszú élet egyik legfontosabb előrejelzői. Az erős, stabil támogató kapcsolathálózattal rendelkezők kedvezőbb fizikai és pszichés egészséggel bírnak: nehéz helyzetekben a körülöttük lévő támogató kapcsolatok fokozhatják megküzdési képességeiket, csökkenthetik a feszültségeket. A kapcsolatokon keresztül elérhető támogatást a boldogság egyik alapvető meghatározójaként tartják számon – írta az MTA két kutatója, Albert Fruzsina és Dávid Beáta.  
A családi kapcsolatok mellett a barátság az egyik, alapvetően fontos, és a modern társadalmakban még inkább előtérbe kerülő kapcsolattípus, mivel a rokoni kapcsolatokkal ellentétben 
barátainkat szabad akaratunkból választjuk.

Azt, hogy valakinek egyáltalán van-e barátja, illetve, hogy hány van, számos tényező befolyásolja, többek között a személyiségvonások, az adott társadalmi közegben a barátság mibenlétéről, jellemzőiről alkotott kép, a korábbi barátokkal/barátsággal kapcsolatosan szerzett tapasztalatok, de számos úgynevezett szocio-demográfiai jellemző is, mint például a nem, az iskolai végzettség, az életkor, a lakóhely, a társadalmi státusz, az anyagi helyzet.
Az, hogy kit tartunk barátnak, nem feltétlenül állandó dolog,

az egyén élete folyamán is változhat, illetve különböző nemű, korú, iskolai végzettségű, etnikumú emberek barátságfogalma is eltérhet, ami nagyban megnehezíti a barátság szociológiai vizsgálatát - írták a kutatók. A barátságfogalom leggyakrabban említett elemei az intimitás, őszinteség, lojalitás, az állandó rendelkezésre állás, támogatás, kölcsönösség, bizalom.
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Magyarországon a nyolcvanas években készültek először szociológiai kutatások a barátságokról. A magyarok más országokhoz képest kevesebb barátról számoltak be, akik nagy arányban a munkahelyi környezethez kötődtek, és nagyon magas volt azok aránya, akiknek egyáltalán nem volt barátjuk. Ez utóbbi tény az elmúlt évtizedekben sem sokat változott: 
a népesség ötöde-harmada egyetlen baráttal sem rendelkezik,

illetve az átlagosan említett barátok száma is összességében csökkenő tendenciát mutat. Az életkor előrehaladtával a barátok száma csökken, a barátokat nélkülözők aránya nő, ami elöregedő társadalmunkban különös figyelmet és beavatkozást igényelne. A jellemzően legtöbb baráttal rendelkező fiatal népesség körében az utóbbi években egyfajta polarizálódás figyelhető meg, azaz a sok baráttal rendelkezők mellett egyre inkább kitapintható a már fiatalon is magányosok csoportja, vélhetően összefüggésben az információs technológia hatásaival. Az iskolai végzettség ehhez képest fordítva hat: a legtöbb barátja a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek van. A magasabb társadalmi státusz, több jövedelem, jó munkaerőpiaci helyzet szintén több barátot valószínűsít.
A legutóbbi, 2017-es mérés szerint minden negyedik magyar felnőttek nem volt egyetlen barátja sem, legtöbben (65%) 1–4 baráttal rendelkeznek, míg erőteljesen lecsökkent azok száma (4%), akiknek tíznél is több a barátja. Korábban az adatok mindig azt mutatták, hogy a férfiaknak átlagosan több barátja van, mint a nőknek, de ez a különbség napjainkra megszűnni látszik. Egyik lehetséges magyarázata ennek az, hogy a barátszám-csökkenés hátterében a barát-definíció egyfajta szűkülése, illetve homogenizálódása húzódik meg, azaz a férfiak körében is egyre fontosabb kritériuma a barátságnak a fontos problémák megbeszélésének lehetősége, ami korábban nem feltétlenül volt így.
Ezzel összhangban van a bizalmas kapcsolathálózatokra vonatkozó kutatásaink eredménye is: míg a kilencvenes évek végéig a magyarok jellemzően legszűkebb családtagjaikkal beszéltek problémáikról, ez napjainkra teljesen megváltozott, ma már több barátot, mint családtagot említenek az emberek bizalmasukként, és a változás a férfiak körében különösen erőteljes. Míg a barátok megjelenése a bizalmasok között örömteli fejlemény, az már kevésbé az, hogy növekvő arányban ez egyben a családtagok teljes kiszorulását jelenti a bizalmasok közül – derül ki a kutatók írásából.
Szerző
Témák
barátság MTA
Frissítve: 2019.03.28. 11:57

Csillagközi kaland a Vajdahunyadvárban

Publikálás dátuma
2019.03.27. 21:50

Fotó: F.Exhibition
A világűr törvényeit és természetét megismertető galaktikus kiállítás és képzeletbeli űrutazás kezdődik szombaton a Vajdahunyadvárban.
Képzeletbeli űrutazás közben a tudásukat és a bátorságukat is próbára tehetik a Varázslatos világűr - Csillagközi kaland elnevezésű kiállítás látogatói. A galaktikus kaland során bebarangolható a Naprendszer, de akár a Tejúton túlra is lehet merészkedni. A küldetés célja, hogy az egyes űrkikötőket érintve megfejtsék a mindenség titkait, begyűjtsék a fényjeleket, majd szerencsésen visszatérjenek a Földre. 
Az utazás során a résztvevők megismerhetik a világűr törvényeit és természetét, valamint megcsodálhatják távoli tájait és égitestjeit: a Kozmikus Kazánt, a Szeszélyes Ikernővért és az Égi Állatkertet. Megtudhatják, hogy melyik planéta a Naprendszer porszívója, hogyan születnek a csillagok, továbbá kideríthetik, vajon tudnának-e csellózni a Holdon, és hogy milyen íze van a galaktikus ködnek.
Az F Exhibition szervezésében és kivitelezésében megvalósuló, több mint 1000 négyzetméteres, interaktív kiállítás és játék izgalmas látványvilággal, tudományos ismeretekkel és ajándékokkal várja a kalandvágyókat szombattól május 26-ig a Vajdahunyadvárban. 
Szerző

Megvan Scotty, az eddigi legnagyobb és legidősebb T. rex

Publikálás dátuma
2019.03.27. 21:15

Fotó: AMANDA KELLEY / AFP
Az eddig ismert legnagyobb T. rexé lehetett a Scotty nevű kövület kanadai tudósok új tanulmánya szerint.
Az Albertai Egyetem kutatói a Tyrannosaurus rex fajba tartozó ősgyík hosszát több mint 12,8 méteresre, a tömegét mintegy 8,87 tonnásra becsülték. A The Anatomical Record című szaklap aktuális számában megjelent tanulmányuk szerint Scotty egyben a Kanadában valaha feltárt legnagyobb dinoszauruszcsontváz.
Maradványaira 1991-ben bukkantak a Kanada középnyugati részén elterülő Saskatchewan tartományban. A paleontológusok csaknem egy éven át dolgoztak, hogy a gigantikus csontvázkövületet kiszabadítsák a kemény homokkő ágyból. A kibontást Phil Currie, az Albertai Egyetem paleontológusa vezetésével végezték. Csak nemrégiben sikerült Scotty minden megtalált maradványát összeilleszteni és az egész csontvázat megmérni. A "zsarnokgyík" 66 millió évvel ezelőtt élt a mai Kanada területén.
"Jelentős méretkülönbségek lehettek a T. rexek egyedei között, egyesek nyurgábbak, mások robosztusabbak voltak, Scotty az utóbbiak közé tartozott. Miután gondosan megmértük a lábait, a csípőjét, a vállait, kiderült, hogy robosztusabb volt, mint a T. rexek összes ismert egyede, így ő az eddig feltárt leghatalmasabb húsevő a világon"

- magyarázta a Science Daily portálnak Scott Persons, a tanulmány vezető szerzője.

 Scotty nevét arról a skót viszkiről kapta, amellyel a megtalálására koccintottak a tudósok. Az egyed nemcsak méretével döntött rekordot, hanem életkorával is.
"Scotty a legidősebb ismert T. rex. Korát onnan tudjuk megbecsülni, hogy a csontjait kettévágjuk és megvizsgáljuk a növekedési mintázatukat"

- tette hozzá Persons.

 A T. rexek gyorsan nőttek fel és fiatalon pusztultak el, Scotty halálakor a becslések alapján harmincas évei elején járt.
"A Tyrannosaurusokhoz képest szokatlanul hosszú életet élt, amely erőszakkal teli volt. A csontokon látható sérülésnyomok ádáz harcokra utalnak"

- mondta a tudós.

 Sok bordája eltörött, egy másik T. rex harapásának nyomát őrizheti az állkapcsának sérülése - egy hosszú élet csatatéri sebesülései a tudósok szerint.
Scotty csontvázát a Royal Saskatchewan múzeumban májustól lehet megtekinteni.
Szerző
Témák
T.Rex ősgyík
Frissítve: 2019.03.27. 21:16