Egyre nagyobb a zavar a TEK által elfogott szír férfi ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.28. 13:11

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A köztévének nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő saját magát cáfolja, a média hol gyanúsítottnak, hol elkövetőnek nevezi F. Hasszánt, de nem sikerült igazat mondani „a migránskártyák” ügyében sem.
Elképzelhető, hogy a görög hatóságok pénzt ígértek a Magyarországon elfogott szír férfinek, F. Hasszánnak, ha információkat ad nekik például az embercsempészekről – erről Horváth József biztonságpolitikai szakértő beszélt csütörtökön az M1 műsorában, amit a hirado.hu  idézett.
A szakértő ennél tovább is ment: mint mondta, a terrorcselekménnyel  – 20 ember lefejezésével – gyanúsított férfi készpénzt kaphatott az információk fejében, bírósági meghallgatásán pedig ezt a támogatást állíthatta be úgy, mintha a görög titkosszolgálat ügynöke lenne. A műsorvezető szemrebbenés és ellenvetés nélkül hallgatta végig az okfejtést; pedig éppen Horváth József nyilatkozott három nappal ezelőtt, éppen az M1-nek úgy, hogy nincs az a biztonságszolgálati érdek, amiért a görögök vagy más európai szolgálatok együttműködnének az Iszlám Állam egyik  véreskezű vezetőjével.
„Egy titkosszolgálatnak is vannak morális és törvényi kötelezettségei, amiket be kell tartani. Tehát egy ilyen szintű embert, aki már emberiesség elleni bűncselekményeket, háborús bűncselekményeket követ el, azt nem beszervezni szokták, hanem adott esetben likvidálni”

fogalmazott március 25-én Horváth József (a videóban 01:28-tól). A szakértői új nyilatkozatával tehát önmagának mond ellent, és fejtegetése is több sebből vérzik.
Hiszen ha valakit egy titkosszolgálat információkért fizet, azt beszervezésnek hívják, mégha az illető nem is lesz ettől titkosügynök. Az pedig bármelyik titkosszolgálat szégyene lenne, ha nem ismernék a beszervezett személy múltját – különösen azt, hogy ő az Iszlám Állam lefejezéseiről hírhedt „emírje”. A hírszerzők éppen a múltja, titkolt tettei vagy élethelyzete miatt szoktak valakit megkörnyékezni. Tehát:
  • ha F. Hasszán terrorista, és a görög szolgálatok ennek ellenére pénzt adtak neki, akkor Horváth József téved a hatóságok moráljával kapcsolatban;
  • Ha F. Hasszán nem terrorista, és a görög szolgálatok fizettek neki információkért, akkor Horváth ismét téved, hiszen a gyanúsítottat az Iszlám Állam tagjaként emlegeti;
  • Ha pedig F. Hasszán tényleg megtette azt, amivel gyanúsítják, és egy titkosszolgálat sem bízta meg semmivel, akkor értelmetlen ennek a lehetőségéről beszélgetni a köztévében – ráadásul úgy, hogy mindennek korábban az ellenkezőjét állítottuk.
A habverés ezután is folytatódik: a meghívott szakértő szerint F. Hasszán azért kaphatott névtelen migráns bankkártyát, mert a görög hatóságok csak pár percet szánnak az adatok egyeztetésére, bekérésére. A sztori már ott hibázik, hogy a migránsok személyazonosító adatokhoz – tehát névhez – kötött kártyát kapnak, a tulajdonosokat pedig havi szinten ellenőrzik is – de hiába magyarázta ezt szerdán az európai bizottság szóvivője, Natasha Bertaud is, Horváth elegánsan elintézte mindezt azzal, hogy a fokozott ellenőrzés egyszerűen nem igaz. A nyilatkozó csupán „történetnek” nevezte, hogy a gyanúsítottnak saját bevallása szerint öt gyereke van, vagy hogy írástudatlan, esetleg titkosügynök lenne. Az Iszlám Állam kiképzésében valószínűleg variációkat tanítanak nekik arról, mit mondjanak, ha elfogják őket. „Föl vannak építve ezek a variációk, hogy hátha valamelyik beválik” - vélekedett Horváth József, megint távolról tisztelegve a logikának; hiszen egy szakszerű nyomozás során minden felmerülő információt leellenőriznek, és csak a bizonyítható állítást fogadják el, a „hátha” nem rúghat labdába. Másrészt, a „történeteit” naponta váltogató személy csak még gyanúsabbá válik a nyomozók számára, ami nem éppen profi kiképzésre utal.  A beszélgetés során ráadásul megint úgy nevezték ISIS-tagnak a 27 éves férfit, hogy ügyében csak nyomozás folyik, még vádat sem emeltek ellene. Igaz, rögtönítélő bíróság szerepét a sajtó is átvette, hogy erről korábban is írtunk.
Szerző

„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem dolgozhat egy magyar nő az állami szervnél

Publikálás dátuma
2019.03.28. 13:04

Fotó: VOISIN / AFP
„Az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány” – emelte ki a Helsinki Bizottság ügyvédje.
„Ismétlődő szülés veszélye” miatt nem hosszabbítottak szerződést és utasították el álláspályázatát egy kismamának az egyik országos állami szervnél – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. Mint írják, a nő 2015-től töltötte be az állást, és a másfél éves szerződését aztán gond nélkül hosszabbították meg újabb másfél évvel. Közben megszületett gyermeke, és a gyeden lévő édesanya jogviszonyának hosszabbítását kérte, de most már elutasították. A hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesítette a gyakornoki program feltételeit, csakhogy a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és a gyakornoki program utólag számon kért feltételeit sem tették közzé főnökei. Azzal biztatták, hogy próbáljon meg egy újabb gyakornoki állásra pályázni, amit néhány hónappal később írtak ki. De a tavaly őszi pályázaton sem járt sikerrel. Amikor rákérdezett, hogy miért, a munkaügyi osztály egyik munkatársa arról tájékoztatta: valószínű, hogy újra elmenne szülni. Később pedig egy volt kollégája is megerősítette, hogy az „ismétlődő szülés veszélye” az elutasításának oka. A közlemény szerint kiderült az is, hogy két másik kismama is éppen így járt. Figyelemreméltó, hogy míg a vele dolgozó három férfi gyakornok állásban maradt, addig a velük induló összes női munkatárs jogviszonya megszűnt. Azóta újabb kellemetlenség érte: egykori munkahelye megszüntette egészségbiztosítását, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként – teszik hozzá. A nő a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult, hogy a civil jogvédő szervezet képviselje őt a peres eljárásban. Azt kéri a bíróságtól, hogy kötelezze egykori munkaadóját munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatti kár megtérítésére és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére. Az országos állami szerv ugyanis súlyosan megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor férfi kollégáihoz képest hátrányos helyzetbe hozta női munkavállalóját a szüléssel és anyai szereppel szükségszerűen együtt járó élethelyzete miatt. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje elmondta: önmagában az is jogellenes, hogy határozott idejű szerződésekkel trükközget a munkáltató, miközben ügyfelük jogviszonyát nyilvánvalóan határozatlan idejűnek kell tekinteni. „Az pedig minden szempontból elfogadhatatlan, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzák. Különösen súlyos ez a jogsértés, mert egy állami szervnél történt és több nő is áldozata lett. Sokat hallunk mostanság népességfogyásról, családvédelemről, babaváró támogatásról meg a nők kötelességéről. De jól látszik, az államnak a saját háza táján is akad tennivalója, hogy a szülő nőket és kismamákat ne érje hátrány” – jelentette ki.
Szerző

Az MSZP szavazói a legelkötelezettebbek - Egyre többen elégedetlenek az ország állapotával

Publikálás dátuma
2019.03.28. 12:53

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nőtt az ország állapotával elégedetlenek aránya, a pártpreferenciák érdemben viszont nem változtak márciusban – derül ki a Publicus Intézet felméréséből. Kivéve a történelmi mélypontra süllyedő LMP esetében.
Öt százalékkal nőtt azok aránya, akik „inkább nem elégedettek” azzal, ahogy a dolgok mennek az országban – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb elemzéséből, amit a Népszava felkérésére készítettek. A februári adathoz képest 28-ról 26 százalékra csökkent az inkább elégedettek aránya (mindkét hónapban 15-15 százalék volt a „teljes mértékben elégedettek” aránya), míg 30-30 százalék volt mindkét hónapban egyáltalán nem elégedett. Nem meglepő módon a Fidesz szavazóinak 75 százaléka elégedett, míg az MSZP-t támogatók 74, a Jobbik szimpatizánsainak 88 százaléka elégedetlen. Magas ugyanakkor a szavazói kedv, különösen az MSZP támogatói körében, 95 százalékuk biztosan elmenne, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások. Ugyanez az aránya Fidesznél 82, a Jobbiknál 86 százalék. (A többi ellenzéki párt adatait a felmérés ezen szakaszában nem részletezték.) Továbbra is a 60 évesnél idősebb, diplomás végzettségű nyugdíjasok a legaktívabbak, 80 százalékuk szavazna vasárnap. A szavazói kedv egyébként – kisebb kilengésekkel – 2015 tavaszától folyamatos emelkedést mutat a Publicus szerint.
A pártpreferenciák érdemben nem változtak februárhoz képest, a Fidesz támogatottsága az összzes megkérdezett körében 26 százalék, ez egy százalékos emelkedés februárhoz képest. Az MSZP-re az összes megkérdezett 11 százaléka szavazna (2 százalékpontos emelkedés februárhoz képest), a Jobbikra szintén 11 (+1 százalék). Nem változott a Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum támogatottsága, 2-2 százalékon állnak. Márciusban a DK-t is ennyire mérték, de ez 1 százalékos csökkenés a februári eredményükhöz képest. Az LMP szintén egy százalékot rontva viszont sok éves mélypontra, 1 százalékra süllyedt. Ugyanezek a számok a biztos szavazók körében márciusban: Fidesz 37%, MSZP 13%, Jobbik 13%, DK 3%, MKKP 2%, LMP 2%, Momentum Mozgalom 2%. Külön mérte a Publicus az EP-választással kapcsolatos szavazói attitűdöket. Arra a kérdésre például, hogy „Ön mennyire tartja valószínűnek, hogy a májusi Európai Parlamenti választásokon” az MSZP-re szavaz, a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy biztosan, további 20 százaléknyian el tudják ezt képzelni. A megkérdezettek 16 százaléka szerint ez nem valószínű, míg 45% biztosan nem a szocialistákat választja majd. A DK esetében ugyanezek a számok: biztosan 3%, el tudja képzelni 15%, nem valószínű 11%, biztosan nem 54%. A Jobbiknál 10-13-10-52 százalékos arányok jöttek ki.
Ez EP-választásokat tekintve mérsékeltebb a szavazói kedv mint egy „most vasárnapi” parlamenti választást illetően, de itt is a szocialista szavazók a legaktívabbak, 67 százalékuk biztosan elmegy majd szavazni. A Fidesz-hívek 60, a Jobbiké viszont csak 45 százalékban mondták ugyanezt. Nem meglepő módon ebben az esetben is a nyugdíjas diplomás 60 fölöttiek a legaktívabbak. A pártpreferenciákat tekintve az EP-választásokon a mostani állás szerint az összes megkérdezett körében a Fidesz 29 százalékot szerezne, a biztos szavazók 37 százaléka választaná a kormánypártot. Az MSZP esetében ezek a számok 11 és 13%, a Jobbiknál 12-14, a DK és a Momentum esetében egyaránt 4-5, míg az LMP-nél 1-2 százalék.
Szerző
Témák
EP-választás
Frissítve: 2019.03.28. 13:16