Ígéretcsokorral lepte meg a minisztérium a 100 éves Pedagógusok Szakszervezetet - cserébe optimista hitet követel

Publikálás dátuma
2019.03.29. 16:10

Fotó: Vajda József / Népszava
Szorosabb együttműködést és újabb béremelést ígért Bódis József államtitkár a PSZ jubileumi ünnepségén, a Klebelsberg Központ elnökét a Nat bevezetéséről és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szolidaritási sztrájkjának megakadályozásáról kérdeztük.
Stratégiai együttműködési megállapodást kötött pénteken a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) vezető Kásler Miklós miniszterrel – jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a szakszervezet alapításának 100 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Mint mondta, a megállapodás különösen fontos a szakszervezet életében; azt garantálja, hogy a PSZ a jövőben minden jogszabálytervezetet időben megkap annak érdekében, hogy szakmai véleményt alkothasson. Az ünnepségen Bódis József, az Emmi oktatási államtitkára is részt vett. Beszédében felsorolta, mi mindent tett meg a kormány a pedagógusokért (életpályamodell bevezetése, béremelés), majd ígértetett tett az újabb béremelésre: állítása szerint napirenden van, hogy a kormány meghatározza, milyen módon és milyen mértékben emelnék újból a pedagógusok fizetését. Burkoltan utalt a másik tanári szakszervezetre, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetére (PDSZ), amely március 14-én szolidaritási sztrájkot vállalt volna a közszolgálati dolgozókkal – az Emmi közbelépésére sikertelenül. Mint az államtitkár fogalmazott, vannak „hangosabban követelőzők”, ami ugyan illik a „magyaros temperamentumhoz”, de eredményeket csak tárgyalóasztal mellett lehet elérni – arról viszont mintha megfeledkezett volna, hogy a minisztérium jó ideig szóba sem állt a PDSZ sztrájkbizottságával. Bódis végül egy Karácsony Sándor idézettel intette türelemre a tanárokat: „a pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa”. Szabó Zsuzsa az ünnepség után lapunknak úgy nyilatkozott: véleménye szerint az együttműködési megállapodásban rögzítettek nemcsak ígéretek, hanem kötelező erejűek a minisztériuma nézve. Mint mondta, eddig csak akkor értesültek a különböző jogszabálytervezetekről, ha azokat észrevették az Emmi weboldalán. Arra a kérdésünkre, a minisztériumot nem kötelezte-e eddig is törvény a szakszervezetekkel történő egyeztetésre, a PSZ elnöke úgy válaszolt: de igen, viszont amikor ennek érvényesülését hiányolták, mindig azt a választ kapták, a honlapon minden nyilvánosan megtalálható. Ha az Emmi tartja magát a megállapodáshoz, mostantól mindent kézhez kapnak majd. A ceremóniát követően Hajnal Gabriellával, az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) elnökével is sikerült szót ejtenünk. Kérdeztük az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetéséről, hiszen a kormány őt nevezte ki a bevezetés előkészítéséért felelős miniszteri biztossá. Hangsúlyozta: nincs felhatalmazva arra, hogy nyilatkozzon, ám annyit azért elárult, hogy a tavaly augusztusban nyilvánosságra került Nat-tervezet átdolgozása még jelenleg is tart, és még nincs olyan állapotban, hogy a szakmai, illetve a szélesebb nyilvánosság elé tárják. Az a szakértői csapat is csak most áll össze, ami a bevezetéssel foglalkozni fog. Kérdeztük arról is, mi az oka annak, hogy jogellenesnek tartották azokat a megállapodásokat, amiket a PDSZ a március 14-i szolidaritási sztrájkot megelőzően négy tankerülettel is megkötött, és amik miatt Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára bírósághoz fordult – igaz, a bíróság a keresetet utólag elutasította. Hajnal Gabriella mindössze annyit mondott: a KK egy középirányító szervezet, nem munkáltató, így ők nem is fordulhattak volna bírósághoz. Szerinte volt néhány dolog, ami kifogásolható volt a megkötött megállapodásokban, de részletekbe nem bocsátkozott. „Ez nem a mi hatáskörünk, próbálom távol tartani magam ettől. Teljesen fölöslegesen mutogatnak a KK-ra” – fogalmazott. 
Szerző
Frissítve: 2019.03.30. 09:07

Hatvan évig kellene dübörögnie az új paksi atomerőműnek - az oroszok mindössze három év általános garanciát vállalnak

Publikálás dátuma
2019.03.29. 14:12

Fotó: Burger Barna / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Számos kormányzati állítást a hazugság kategóriába sorol át a tervezett paksi erőmű kivitelezési szerződésének most megismert szövege – állítja Jávor Benedek, aki kiperelte a dokumentumot. A politikus gyorselemzésében finanszírozási és nemzetbiztonsági kockázatokról is beszélt.
Pert az Orbán-kormány és a Roszatom ellen februárban Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a bíróság arra kötelezte a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a szerződés alapszövegét és néhány mellékletét. Csütörtök késő este kikerült az internetre a kérdéses szöveg. Jávor szerint az anyag erősen hiányos, maga a döntés viszont így is precedensértékű, mivel jelzi (még ha öt évvel az aláírás után is), hogy nem tartható a teljeskörű titkosításra irányuló kormányzati szándék. (A politikus hozzátette: már a mai napon adatigénylést indít a hiányzó mellékletek nyilvánosságra kerülése érdekében.) "Bár a szerződéses árat és a határidőket is kitakarták, annyi kiderül a szövegből, hogy a szerződés nem védi kellően a magyar érdekeket" – szögezte le Jávor Benedek. Egyértelmű, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült szerződéses áron felül az orosz fél még számos követeléssel élhet. Például amennyiben a magyar fél hibájából csúszik a projekt, a késedelem költséget a Roszatom ráterhelheti a magyar államra. Márpedig jelenleg 2-3 éves csúszásnál járunk az engedélyezés elhúzódása miatt, és az atomerőművek esetében mindig a késedelmes befejezés a drágulás fő oka – hangsúlyozta Jávor. Szerinte el kell búcsúznunk attól a kormányzati állítástól, hogy „kulcsrakész erőművet kapunk rögzített határidőre fix áron”, hiszen az eredeti határidő már most sem érvényes, az ár emelésének lehetősége be van építve a kontraktusba. Ennél is riasztóbb, hogy a fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom mindössze három éves általános garanciát vállalt, ami Jávor Benedek szerint egy elektromos radiátornál talán megfelelő lenne, itt viszont egy 60 éves működésre tervezett, 4-5 ezer milliárd forintos atomerőműről van szó. Egyetlen utalás sincs a szerződésben a kormánykommunikációban szintén gyakran szereplő 40 százalékos magyar beszállítói arányra. A beszállítók kiválasztása teljes körűen a Roszatom feladata, és a szerződés nem tartalmaz olyan kikötést, hogy bármilyen módon előnyben kellene részesítenie a magyar alvállalkozókat. A szerződés alapján nem tisztázható, kinek a feladata az áfa megfizetése – valószínűsíthető, hogy ez a szerződéses áron felül jelentkezik, és a magyar adófizetőket terheli. Nemzetbiztonsági kockázatra utal ugyanakkor az a kitétel, amely szerint a kormánynak támogatnia kell a beruházás érdekében Oroszországból érkező munkavállalókat a szükséges vízumok és engedélyek megszerzésében – Jávor szerit ez a minapi orosz bankbotrány után egy újabb kiskapu, amelyen keresztül ellenőrizhetetlen módon orosz állampolgárok érkezhetnek az országba.

Megszólalt a görög titkosszolgálat, és eléggé kiakadt a TEK-re

Publikálás dátuma
2019.03.29. 13:28

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Cáfolja a görög hírszerzés, hogy F. Hasszán az ő emberük lenne, de az sem tetszik nekik, hogy nálunk a terrorizmus témája politikai célokat szolgál.
A görög titkosszolgálat szerint nem volt ügynökük az Iszlám Állam nálunk elfogott állítólagos hóhéra, F. Hasszán., vette észre hvg.hu. Mint a hírportál írja, a görög nemzeti titkosszolgálat (EYP) közleményt adott ki, az ekathimerini című görög portálon. F. Hasszán helyzetéről több cikkünkben beszámoltunk –  a magyar hatóságok fogták el Nyírbátorban, az Iszlám Állam hóhérának vélik, amire bizonyítékuk is van állítólag. A kormányzati sajtó pedig ontja a cikkeket, a politikusok a nyilatkozatokat abban a szellemiségben, hogy a férfi európai menekültrendszerbe kerülése bizonyítja, terroristák is kaptak védelmet.  

Másfél év után érkezett egy füles

A görög titkosszolgálat most egy meglehetősen furcsa eljárásról számolt be: közlésük szerint a gyanúsított 2016 februárjában lépett be a görög Lérosz szigetére Ekkor átvilágította a Frontex és Europol is, és nem találtak rá nézve terhelő információt. Hasszán 2017 októberében oltalmazotti státuszt kapott a európai menedékjogi alapelveknek megfelelően. Az EYP hangsúlyozza, 2018 júliusáig semmilyen titkosszolgálattól nem kaptak jelzést arra vonatkozóan, hogy a szír menekült terroristagyanús lenne, ekkor azonban a belga szolgálatok – egy meg nem erősítés jelzés alapján – tájékoztatták görög kollégáikat arról, hogy egy, görög oltalmazotti státuszt élvező férfi az Iszlám Állam tagjaként vehetett részt terrorakciókban.
Az EYP a kapott információk alapján nyomozni kezdett, és egy hónap múlva F. Hasszánt azonosította be lehetséges elkövetőként. A görög szolgálat hozzátette, hogy azóta sem kaptak a férfi bűnösségét bizonyító információkat egyetlen hírszerző ügynökségtől sem.
A közleményből kiderül, hogy a belgáktól kapott fülestől függetlenül, a férfit az EYP alapvetően szervezett embercsempészésben való részvétellel gyanúsítja – az erről szóló információkat pedig már tavaly nyáron megosztották az összes európai társszervezettel, köztük a magyarokkal.

A TEK is megkapta a magáét

A görög titkosszolgálat emellett határozottan ingerült hangnemben kérte számon a magyar Terrorelhárítási Központot is:
határozottan kijelentették, hogy Hasszán nem az ő ügynökük, és sérelmezték, hogy a TEK nem vette figyelembe: az őrizetbe vett gyanúsítottak sokszor vad dolgokat állítanak, hogy jobb elbánásban részesüljenek

Ez azért furcsa, mert a magyar terrorelhárítás lapunknak tagadta, hogy ők szivárogtatták volna F. Hasszán zárt ülésen elhangzott vallomását – a Hajdu János, a TEK vezetője pedig csak történetnek, kvázi mesének nevezte a gyanúsított állításait.
Az EYP azt is nyugtalanítónak találja, hogy a terrorizmus ügye egy ilyen helyzetben piti politikai érdekeket szolgál ki

, az ilyen taktika csak arra jó, hogy megbontsa az európai együttműködést ezen a téren, azaz a terrorizmus elleni harcban, aminek célja az európai polgárok biztonságának megőrzése - írták közleményükben.
Szerző