Hatvan évig kellene dübörögnie az új paksi atomerőműnek - az oroszok mindössze három év általános garanciát vállalnak

Publikálás dátuma
2019.03.29. 14:12

Fotó: Burger Barna / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Számos kormányzati állítást a hazugság kategóriába sorol át a tervezett paksi erőmű kivitelezési szerződésének most megismert szövege – állítja Jávor Benedek, aki kiperelte a dokumentumot. A politikus gyorselemzésében finanszírozási és nemzetbiztonsági kockázatokról is beszélt.
Pert az Orbán-kormány és a Roszatom ellen februárban Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a bíróság arra kötelezte a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a szerződés alapszövegét és néhány mellékletét. Csütörtök késő este kikerült az internetre a kérdéses szöveg. Jávor szerint az anyag erősen hiányos, maga a döntés viszont így is precedensértékű, mivel jelzi (még ha öt évvel az aláírás után is), hogy nem tartható a teljeskörű titkosításra irányuló kormányzati szándék. (A politikus hozzátette: már a mai napon adatigénylést indít a hiányzó mellékletek nyilvánosságra kerülése érdekében.) "Bár a szerződéses árat és a határidőket is kitakarták, annyi kiderül a szövegből, hogy a szerződés nem védi kellően a magyar érdekeket" – szögezte le Jávor Benedek. Egyértelmű, hogy a 12,5 milliárd euróra becsült szerződéses áron felül az orosz fél még számos követeléssel élhet. Például amennyiben a magyar fél hibájából csúszik a projekt, a késedelem költséget a Roszatom ráterhelheti a magyar államra. Márpedig jelenleg 2-3 éves csúszásnál járunk az engedélyezés elhúzódása miatt, és az atomerőművek esetében mindig a késedelmes befejezés a drágulás fő oka – hangsúlyozta Jávor. Szerinte el kell búcsúznunk attól a kormányzati állítástól, hogy „kulcsrakész erőművet kapunk rögzített határidőre fix áron”, hiszen az eredeti határidő már most sem érvényes, az ár emelésének lehetősége be van építve a kontraktusba. Ennél is riasztóbb, hogy a fővállalkozó-generálkivitelező Roszatom mindössze három éves általános garanciát vállalt, ami Jávor Benedek szerint egy elektromos radiátornál talán megfelelő lenne, itt viszont egy 60 éves működésre tervezett, 4-5 ezer milliárd forintos atomerőműről van szó. Egyetlen utalás sincs a szerződésben a kormánykommunikációban szintén gyakran szereplő 40 százalékos magyar beszállítói arányra. A beszállítók kiválasztása teljes körűen a Roszatom feladata, és a szerződés nem tartalmaz olyan kikötést, hogy bármilyen módon előnyben kellene részesítenie a magyar alvállalkozókat. A szerződés alapján nem tisztázható, kinek a feladata az áfa megfizetése – valószínűsíthető, hogy ez a szerződéses áron felül jelentkezik, és a magyar adófizetőket terheli. Nemzetbiztonsági kockázatra utal ugyanakkor az a kitétel, amely szerint a kormánynak támogatnia kell a beruházás érdekében Oroszországból érkező munkavállalókat a szükséges vízumok és engedélyek megszerzésében – Jávor szerit ez a minapi orosz bankbotrány után egy újabb kiskapu, amelyen keresztül ellenőrizhetetlen módon orosz állampolgárok érkezhetnek az országba.

Megszólalt a görög titkosszolgálat, és eléggé kiakadt a TEK-re

Publikálás dátuma
2019.03.29. 13:28

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Cáfolja a görög hírszerzés, hogy F. Hasszán az ő emberük lenne, de az sem tetszik nekik, hogy nálunk a terrorizmus témája politikai célokat szolgál.
A görög titkosszolgálat szerint nem volt ügynökük az Iszlám Állam nálunk elfogott állítólagos hóhéra, F. Hasszán., vette észre hvg.hu. Mint a hírportál írja, a görög nemzeti titkosszolgálat (EYP) közleményt adott ki, az ekathimerini című görög portálon. F. Hasszán helyzetéről több cikkünkben beszámoltunk –  a magyar hatóságok fogták el Nyírbátorban, az Iszlám Állam hóhérának vélik, amire bizonyítékuk is van állítólag. A kormányzati sajtó pedig ontja a cikkeket, a politikusok a nyilatkozatokat abban a szellemiségben, hogy a férfi európai menekültrendszerbe kerülése bizonyítja, terroristák is kaptak védelmet.  

Másfél év után érkezett egy füles

A görög titkosszolgálat most egy meglehetősen furcsa eljárásról számolt be: közlésük szerint a gyanúsított 2016 februárjában lépett be a görög Lérosz szigetére Ekkor átvilágította a Frontex és Europol is, és nem találtak rá nézve terhelő információt. Hasszán 2017 októberében oltalmazotti státuszt kapott a európai menedékjogi alapelveknek megfelelően. Az EYP hangsúlyozza, 2018 júliusáig semmilyen titkosszolgálattól nem kaptak jelzést arra vonatkozóan, hogy a szír menekült terroristagyanús lenne, ekkor azonban a belga szolgálatok – egy meg nem erősítés jelzés alapján – tájékoztatták görög kollégáikat arról, hogy egy, görög oltalmazotti státuszt élvező férfi az Iszlám Állam tagjaként vehetett részt terrorakciókban.
Az EYP a kapott információk alapján nyomozni kezdett, és egy hónap múlva F. Hasszánt azonosította be lehetséges elkövetőként. A görög szolgálat hozzátette, hogy azóta sem kaptak a férfi bűnösségét bizonyító információkat egyetlen hírszerző ügynökségtől sem.
A közleményből kiderül, hogy a belgáktól kapott fülestől függetlenül, a férfit az EYP alapvetően szervezett embercsempészésben való részvétellel gyanúsítja – az erről szóló információkat pedig már tavaly nyáron megosztották az összes európai társszervezettel, köztük a magyarokkal.

A TEK is megkapta a magáét

A görög titkosszolgálat emellett határozottan ingerült hangnemben kérte számon a magyar Terrorelhárítási Központot is:
határozottan kijelentették, hogy Hasszán nem az ő ügynökük, és sérelmezték, hogy a TEK nem vette figyelembe: az őrizetbe vett gyanúsítottak sokszor vad dolgokat állítanak, hogy jobb elbánásban részesüljenek

Ez azért furcsa, mert a magyar terrorelhárítás lapunknak tagadta, hogy ők szivárogtatták volna F. Hasszán zárt ülésen elhangzott vallomását – a Hajdu János, a TEK vezetője pedig csak történetnek, kvázi mesének nevezte a gyanúsított állításait.
Az EYP azt is nyugtalanítónak találja, hogy a terrorizmus ügye egy ilyen helyzetben piti politikai érdekeket szolgál ki

, az ilyen taktika csak arra jó, hogy megbontsa az európai együttműködést ezen a téren, azaz a terrorizmus elleni harcban, aminek célja az európai polgárok biztonságának megőrzése - írták közleményükben.
Szerző

„Előre nem látható körülmények”: 912 millióval drágult a múzeum szerződése

Publikálás dátuma
2019.03.29. 12:33
Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját megelőző kiköltözés
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Két tételben módosították a megállapodást, amivel a múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. járt jól.
Pár napon belül két olyan módosítás is megjelent az uniós Közbeszerzési Értesítőben, ami jócskán megdrágította a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum tárolási szerződését. Az 2017 decemberében aláírt, és eredetileg idén márciusig érvényes szerződést a Museum Complex Kft. -vel kötötte az IMM, a cég akkor 1,35 milliárd forintért vállalta, hogy a munkálatok idejére megóvja a múzeumi gyűjteményt Jászberényi úti 55. szám alatti telephelyén.

Elhúzódó felújítás, „meglepetés műtárgyak” emelik az árat

A szerződés tavaly májusban azonban 1,79 milliárd forintra  drágult, igaz, erről csak idén március 25-én jelent meg a hivatalos értesítés. A módosítást előre nem látható okkal – az Iparművészeti elhúzódó rekonstrukciójával – magyarázták, ami miatt egy évvel kellett meghosszabbítani a szolgáltatás időtartamát. 
A következő módosítás már idén februárban történt, és pénteken hozta az uniós lap: ezúttal már 2,27 milliárd forintra nőtt a letéti szerződés értéke. A drágulás oka ezúttal az volt, hogy sok „meglepetéstétel” került elő a múzeum lezárt raktáraiból, szekrényeiből, és ezeket a leltári szám nélküli műtárgyakat is el kell helyezni valahol. Mivel pedigf az IMM restaurátorrészlege és leltári osztálya is ideiglenesen a Museum Complex telephelyére költözött, ide viszik át a most megtalált tárgyakat is, amihez új helyszínt építenek. 

Mihez képest eredeti?

A szerződés bájos kitétele, hogy „tényleges szolgáltatási díj nem változik, csak a csomagolások, szállítások megemelkedett tételszámmal arányos díja emelkedik, illetőleg egy egyszeri kiépítési többletköltség jelenik meg módosításként jelen okirathoz mellékelten csatolt Költségvetés alapján”
Vagyis, a letéti szerződés úgy drágult nem egészen egy éven belül 912 millió forinttal, hogy a tényleges szolgáltatási díj ugyanannyi maradt.

Az is trükkös megállapításnak tűnik a dokumentumban, hogy „a módosítás során felmerült ellenérték növekedés nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át”. Ez ugyanis csak akkor igaz, hogy ha az egyszer már  módosított szerződést tekintjük „eredetinek” – a 2017 decemberében kötött megállapodáshoz képest ugyanis bőven az 50 százalék felett tart a drágulás.

Jól hoz a irodaköltöztetés is

A Museum Complex Kft. egyébként nagyot szakított a múzeum irodabútorainak fuvarozásával is: mint lapunk korábban megírta, közel 70 millióért, számításaink szerint darabáron több mint 17600 forintért vállalták 3864 berendezési tárgy szállítását, legyen szó páncélszekrényről vagy tíz darab alatti tányérkészletrő
Szerző
Frissítve: 2019.03.29. 13:07