Erős földrengés volt Pápua Új-Guineában

Publikálás dátuma
2019.03.30. 20:05
New Britain-sziget
Fotó: Shutterstock
Károkról és sérültekről egyelőre nem érkeztek jelentések.
A Richter-skála szerinti 6,1-es földrengés volt Pápua Új-Guinea New Britain-szigeten – írja az amerikai földtani intézet (USGS) közlése alapján a Reuters. Korábban 6,4-es erősségű földmozgásról számoltak be.
Szerző

Huszadik alkalommal tüntettek a sárgamellényesek

Publikálás dátuma
2019.03.30. 19:04

Fotó: MEHDI FEDOUACH / AFP
Délután két óráig a francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint országosan 5600-an vettek részt a felvonulásokon.
A francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen ötödik hónapja tiltakozó sárgamellényes tüntetők huszadik alkalommal vonultak utcára szombaton a francia városokban, nagyobb társadalmi igazságosságot követelve, jóllehet az elmúlt hetek erőszakos megmozdulásai miatt a hatóságok a városközpontokban betiltották a gyülekezéseket. Délután két óráig a francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint országosan 5600-an vettek részt a felvonulásokon, közülük 1800-an Párizsban. Múlt szombaton délutánig országszerte 8300-an, a fővárosban 3100-an tiltakoztak, a nap végére 40 ezer tüntetőt számoltak össze a hatóságok. A rendbontók kiszűrésére Párizsban délután két óráig több mint 8 ezer embert igazoltattak, és 25 embert előállítottak, 20-at pedig helyszíni bírsággal büntettek, mert a Champs Elysées sugárút környékén gyülekeztek, ahol a prefektúra az előző hét végéhez hasonlóan betiltotta a megmozdulásokat. A sárgamellényesek engedélyezett és biztosított békés menete, amely az Eiffel-toronnyal szembeni Trocadéro térre tartott, ezúttal az illegális házfoglalókat érintő téli kilakoltatási moratórium március 31-i vége ellen tiltakozott, és óriáspikniket rendezett a belvárosi Chatelet téren. A huszadik tiltakozó napon a hatóságok elsősorban a vidéki városokban számítottak nagyobb számú megmozdulásokra. A dél-franciaországi Bordeaux-t – amely a sárgamellényesek egyik legfőbb központjának számít –, Toulouse-t és Avignont „halott városnak” nyilvánították a városvezetők, és a rendbontóktól tartva azt kérték a kereskedőktől, éttermektől, hogy ne nyissanak ki szombaton, és a belvárosokban be is tiltották a megmozdulásokat. Avignonban ennek ellenére többen gyülekeztek délelőtt a főtéren és összecsaptak az oszlató rendőrökkel, Bordeaux-ban pedig délután könnygázzal oszlatták a rendőrök a belvárosban tiltakozókat.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött, az alsó középosztályt képviselő sárgamellényes mozgalomnak az elmúlt hónapokban több szociális jellegű követelése volt, és az államfő távozását is el akarják érni. Ezek kikényszerítésére úttorlaszokat állítottak fel a városszéli körforgalmakban. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásba és a rendfenntartó erőkkel való összetűzésbe torkollnak. A francia biztosítók szövetsége legalább 170 millió euróra becsüli az elmúlt négy hónapban a szombati tüntetéseken az utcákon – üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálásával – okozott anyagi károkat.
Szerző

Orbánéknak is üzent a pápa Marokkóban

Publikálás dátuma
2019.03.30. 18:44

Fotó: FADEL SENNA / AFP
Az egyházak közötti párbeszéd fontosságáról, a menekültkérdésről és a klímavédelem fontosságáról beszélt Ferenc pápa marokkói látogatásának első jelentősebb állomásán, a rabati nagymecset főterén, az Esplanade-on.
A katolikus egyházfőt előzőleg a helyi repülőtéren az uralkodó, VI. Mohamed fogadta. Kivetítőkön mutatták, amint a katolikus egyházfő pápamobiljával közeledett a nagymecset felé. Amikor közelről mutatták, sok ezren törtek ki üdvrivalgásban. Különösen a fekete afrikai hívek fogadták nagy lelkesedéssel. Jelen volt ugyanakkor több száz imám és a politikai vezetés jelentősebb személyiségei. A térnél rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, a területre a mobiltelefonokat sem engedték be. Képet sem lehetett készíteni a pápáról, erre ugyanis csak a legnagyobb hírügynökségek munkatársai számára volt lehetőség. Az idő nem fogadta kegyeibe a jelenlévőket, miközben pénteken valóságos nyár tombolt a marokkói fővárosban, szombaton Rabat a komorabbik arcát mutatta. Folyamatosan esett az eső, fújt a szél, s az égi áldás csak néhány percre maradt abba, éppen, amikor a pápa megérkezett a helyszínre. Először VI. Mohamed beszélt. Megérkezésekor az imámok felpattantak, valóságos „rocksztárként” fogadták az uralkodót, aki láthatóan rendkívüli népszerűségnek örvend a királyságban. Az uralkodó elmondta, hazája tiszteletben tartja a vallásszabadságot. Utalt arra, hazája menekültek sorát fogadta be, tavaly decemberben pedig Marrakesben rendezték meg az ENSZ menekültügyi csúcstalálkozóját, amit mellesleg Magyarország nem írt alá.
A pápa beszédében kifejtette, fontosnak tartja, hogy a két vallás hívei minél jobban megismerjék egymást. Utalt arra, hogy nyolcszáz évvel korábban találkozott Assziszi Szent Ferenc al-Malik al-Kamil sziltánnal. Ez a prófétai esemény mutatja, ott, ahol bátran kezet nyújtunk egymásnak, akkor lehetővé válik a béke, a harmónia az emberiség számára, itt a szélsőségeknek nincs, nem is lehet helye. Mint mondta, szembe kell szállni a vallási fanatizmussal. Egyedül a kölcsönös párbeszéd révén bontható le a bizalmatlanság fala. Méltatta Marokkó azon lépéseit, amelyek ezt a célt szolgálták. Utalt arra, hogy a királyság a szélsőségek minden formáját elutasítja, emlékeztetett arra, hogy 2016 januárjában Marrakes adott otthont a vallási kisebbségek jogaival foglalkozó nemzetközi konferenciának, amelyen elítélték a vallás agresszív célokra való felhasználását. Megemlítette továbbá, hogy szintén Marrakesben rendezték 2016 novemberében az ENSZ klímavédelmi konferenciáját. Mint más alkalmakkor is, ezúttal is komoly teret szentelt a migráció kérdéskörének. A pápa kiemelte, meg kell szüntetni azokat az okokat, amelyek miatt az emberek kénytelenek elhagyni hazájukat, családjukat, majd egy új társadalomban a peremre kerülnek, elutasítják őket. Az itthoni politikai vezetők aligha hallgatták szívesen, hogy hosszasan méltatta a decemberi, Marrakesben megrendezett migrációs csúcstalálkozót, amelyen – mint fogalmazott – döntés született arról, rendezik a migráció kérdését. Ferenc pápa azonban hozzátette, az elhatározásokat politikai tetteknek kell követniük. „Tudják, hogy mennyire szívemen viselem az emberek esetenként borzalmas sorsát. Ők nagyrészt sosem hagynák el hazájukat, ha nem kényszerítenék őket erre” – jelentette ki. Mint mondta, Marokkó nagy vendégszeretettel rendezte meg a csúcstalálkozót, az ország pedig a menekültek tömeges befogadásával példát jelentet minden ország számára.
„Olyan jelenségről van szó, amelyet sosem falak építésével lehet megoldani, még kevésbé a félelem gerjesztésével, vagy azzal, hogy nem segítenek a bajba jutottaknak”

– fogalmazott egyértelműen a katolikus egyházfő.

Ferenc pápa később közös nyilatkozatot írt alá vendéglátójával, VI. Mohameddel Jeruzsálemről. Mint írták, Jeruzsálemnek a vallási béke városának kell lennie, kivált a három monoteista vallás, a kereszténység, a muzulmánok és a zsidók számára. Jeruzsálemnek a békés egymás mellett élés jelképévé kell válnia – tették hozzá. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a városban kialakult helyzet miatt. A pápa ezt követően a VI. Mohamed Intézetben tett láétogatást, ahol muzulmán imámokkal, prédikátorokkal találkozott.