20 millió szavazó, 39 jelölt, 2000 bejelentett csalás az ukrán elnökválasztás első fordulóján

Publikálás dátuma
2019.03.31. 21:34
Volodimir Zelenszkij
Fotó: Sputnik / Stinger
Az orosz kibertámadásokra is felkészültek, az eredményeket szigorúan papíron vezetik.
A választók körében készített exitpoll-felmérések szerint Volodmir Zelenszkij 30 százalék körüli támogatottságot ért el, míg a második helyen végzett Petro Porosenkóra a választók 18,5 százaléka voksolt vasárnap az ukrán elnökválasztáson. A volt miniszterelnök, Julija Timosenko 14 százalékot kapott, míg az Oroszország párti jelöltek közül Jurij Bojko végzett a legjobban, 14,2 százalékos eredménnyel.
A választáson minden korábbinál több, 39 jelölt indult, közülük csak háromnak, Zelenszkijnek, Porosenkónak és Timosenkónak volt esélye a második fordulóba jutásra, írja a hvg.hu. Nem kizárt, hogy az állítólagos választási csalásokkal kapcsolatos bejelentések magas száma miatt Timosenko nem fogja elismerni a választás eredményét - ugyanis
közel kétezer bejelentés érkezett különféle választási csalási kísérletekről az ukrán elnökválasztás napján.

A bejelentések többsége a választási csend megsértésére, és szavazatvásárlásra vonatkozott.
Kijevi források szerint a központi választási bizottság felkészült az esetleges orosz kíbertámadásokra, és ezért a hivatalos eredményt nem a digitális adatok, hanem a beérkező papíralapú jegyzőkönyvek alapján állapítják majd meg.
Az első adatok szerint a választói listán szereplő 30 millió ember mintegy hatvan százaléka vett részt a voksolásban. A legtöbb pénzt - 15 millió dollárt - hivatalosan Porosenko költötte kampányra. Zelenszkij különleges kampányt folytatott: nem tartott nagygyűléseket, nem tett közzé részletes programot és interjúkat is csak elvétve adott. Ezek helyett a közösségi médián keresztül a fiatalokat próbálta megszólítani.
A második kört április 21-én rendezik meg. A végeredmény nehezen megjósolható, de Zelenszkijnek nagyobb esélye lehet a diadalra: állítólag Timosenko is mögé fog állni, és az oroszpárti jelöltek támogatói is inkább rá szavazhatnak majd.
Szerző

Egyre valószínűbb, hogy kiszavazták Erdogan pártját Ankarából a helyhatósági választáson

Publikálás dátuma
2019.03.31. 20:46

Fotó: Binnur Ege Gurun / Anadolu Agency
A fővárosban az ellenzék áll nyerésre 50 százalékos feldolgozottság mellett, Isztambulban a kormánypárt. A halálos áldozatok száma már 4-re emelkedett.
Elveszítheti 25 év után a Törökországot kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a kemalista Köztársasági Néppárttal (CHP) szemben az ankarai főpolgármesteri széket a vasárnapi helyhatósági választáson az Anadolu török állami hírügynökség által a szavazatok 50,32 százalékos feldolgozottsága alapján közölt adatok szerint.
Az ellenzéki CHP színeiben induló Mansur Yavas 49,56 százalékkal vezet az AKP-s Mehmet Özhaseki előtt, akinek 47,87 százaléka van.

A másik kulcsfontosságú városban, Isztambulban ugyanakkor a kormánypárt jelöltje, Binali Yildirim stabilan, 50,24 százalékkal vezet a CHP-s Ekrem Imamoglu előtt, aki a szavazatok 47,21 százalékát tudhatja magáénak.
A harmadik legnépesebb város, a nyugat-törökországi Izmir vezetése hagyományosan kemalista. A CHP jelöltje, Mustafa Tunc Soyer 58,28 százalékon áll és nagyarányban megelőzi a kormánypárti Nihat Zeybekcit, akinek 37,80 százaléknyi szavazata van.
Ami a pártok összesített támogatottságát illeti, az iszlamista-konzervatív AKP jelenleg a szavazatok 46,77, a vele szövetségben induló nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) 5,55 százalékot birtokol. Az ellenzéki választási szövetségben a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) a voksok 31,26 százalékát, míg a nacionalista Jó Párt (IP) azok 6,35 százalékát szerezte meg eddig. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP), amely a tavaly júniusi parlamenti választással ellentétben ezúttal nem csatlakozott az ellenzéki szövetséghez 3,25 százalékot tudhat magáénak. A mostani helyhatósági választásnak különös jelentőséget ad, hogy
ez az első megmérettetés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd a végrehajtó elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta.

Mintegy 57,1 millió a választásra jogosult török állampolgárok száma. A részvételi arány 83,34 százalék, ami azt jelenti, hogy a szavazási hajlandóság némileg lanyhult: a 2014-es helyhatósági választás részvételi aránya még 89,1 százalék, de a 2018-as választásoké is 86,23 százalék volt.
A török belügyminisztérium közlése szerint 310 rendbontásról értesítették a hatóságokat. A kelet-törökországi Malatya tartomány egyik kis falujában egy kis párt két tagját agyonlőtték, miután azok tiltakoztak, hogy nincsenek szavazófülkét, és nyilvánosan kell szavazniuk az embereknek. A Saadet Partisi (Aranykor Pártja) nevű ellenzéki iszlamista párt vezetője, Temel Karamollaoglu a Twitteren azt írta,
egyikük szavazóbiztosként, másikuk pedig választási megfigyelőként tevékenykedett, amikor a kormánypárti polgármesterjelölt unokaöccse pisztolyával lelőtte őket.

Még két emberrel végeztek vasárnap a török belügyminisztérium közleménye szerint, írja a Politico. Haláluk körülményeiről csak annyit tudni: az még a szavazófülkék megnyitása előtt történt. A gyilkosságokon felül számos kisebb, a választáshoz köthető verekedés és késelés is történt, máshol pedig botokkal és kövekkel támadtak egymásra az eltérő pártok szimpatizánsai. A voksolás biztonságát 553 ezer rendvédelmis felügyelte.

Káosz fenyegeti a Brexitet

Publikálás dátuma
2019.03.31. 20:19

Fotó: Artur Widak / NurPhoto
Három nappal az eredetileg tervezett kilépés után és tizenegy nappal a jelenleg érvényes határidő előtt, hétfőn újabb parlamenti szavazások hozzák izgalomba a szigetországot.
Az Egyesült Királyságban hetek, hónapok óta minden nap kiérdemli a “bolondok napja” jelzőt. Az emberek oly mértékben belefáradtak a Brexittel kapcsolatas huzavonába, hogy április 1-jén keveseknek lesz valószínűleg kedvük tréfálkozni. A kormánytól március 29. helyett újabb határidő, április 12. követel valamilyen megoldást. Ha a londoni parlament addig nem fogadja el Theresa May és Brüsszel megállapodását, és a kormány nem tudja alaposan megindokolni, miért és mennyi időre kér újabb halasztást az uniótól, akkor bekövetkezhet a hosszú, akár években számítható késlekedés helyett a sokak - de nem mindenki - által félt rendezetlen távozás, az úgynevezett kemény Brexit. Ezek közül egyik verzió sem azonos azzal a távlattal, amire a 2016-os népszavazás igent mondott. Theresa May péntek délután harmadszor maradt alul az alsóházban a megegyezést tartalmazó törvényjavaslatról rendezett szavazáson - bár ezúttal legalább nem “történelmi mértékben". A tory vezető számára sovány vigasz, hogy 230, majd 149 után most végül “csak” 58 szavazatos különbséggel vesztett, és pártfrakciójának ezúttal pusztán 34 tagja haladt át a “No” szavazóhelyiségen. A kabinet tagjai mostanra minden reményt feladtak, hogy a tíz északír unionista képviselő átsegíti a megállapodást a célvonalon. A kialkudott szerződésszöveg biztosítékként (backstop) emlegetett rendelkezése alapján nem zárható ki, hogy Észak-Írország a későbbi kereskedelmi tárgyalások esetleges kudarca nyomán az Egyesült Királyság többi részétől eltérő struktúrába, folytatódó vámunióba kényszerülhet. Hétvégi pihenés és a nagy-britanniai Anyák napja ünneplése helyett a politikusok vasárnap is kiutat igyekeztek keresni a zsákutcából. A Downing Street 10.-ből származó információk szerint Theresa May erősen fontolgatja annak a lehetőségét, hogy negyedszer is szavazásra bocsátja a brüsszeli megállapodást, vagy magát az ezen alapuló kilépési törvényt. A kormányfőre több irányból is nyomás nehezedik. Egyrészt minisztereinek egy csoportja tett nála látogatást. Megpróbálták meggyőzni, hogy ne engedjen egy “puhább” Brexit kísértésének és vágjon bele a megállapodás nélküli kilépésbe. Ebbe az irányba befolyásolta őt John Bolton, Donald Trump amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó is, aki a Sky News-nak adott interjújában kiállt a megállapodás nélküli kilépés mellett, mondván, az Egyesült Államok alig várja, hogy “elsőként kössön kereskedelmi egyezséget az Egyesült Királysággal”. Andrea Leadsom, az alsóház tory vezetője szervezésében tíz kabinetminiszter rövid levélben fordult May asszonyhoz, azt tanácsolva, óvakodjon a vámunió folytatásától, és csak május 22-ig hosszabbítsa meg a szigetország EU-tagságát, elkerülve az európai parlamenti választáson való részvételt. Mint hangsúlyozzák, ezek az ígéretek szerves részei a párt választási programjának. Ami egyelőre biztosnak látszik, az az alternatív Brexit-megoldásokról szóló hétfői voksolási sorozat. A kormány helyett a parlament által összeállított napirend keretében a házelnök, John Bercow dönti el, mely törvénymódosítások kerülnek újabb szavazásra a múlt szerdán visszautasított nyolc változat közül. Elképzelhető, hogy akár már kedden a legnagyobb támogatást élvező javaslat és a Theresa May nevéhez fűződő alku közül választhatnak a Ház tagjai, és ebben a konstrukcióban a kormányfő reményei szerint a hivatalos, Brüsszel által már elfogadott szerződés megszerzi a többséget. A Háznak meg kell szavaznia azt a törvényerejű rendeletet is, melynek értelmében szükség esetén kiírható lesz az európai parlamenti választás.  A miniszterelnöknek az a pénteki megjegyzése, miszerint “attól tart, a Ház rövidesen kimeríti a Brexit-folyamat tárgyalásának kereteit”, politikai megfigyelőkben azt a gyanút keltette, hogy már ő maga is az előrehozott parlamenti választásban látja a megoldást. Ám a konzervatív vasárnapi lapot tájékoztató miniszterek mindenáron el akarják kerülni, hogy Theresa May irányítsa a választási kampányt, mert az “megsemmisítheti” a pártot, és a Munkáspárt vezetőjét, Jeremy Corbynt katapultálhatja a Downing Street 10.-be. Ezek a miniszterek emlékeztetnek arra, hogy May katasztrofálisan szerepelt a 2017-es előrehozott választáson, és ez vezetett a kisebbségi kormányzáshoz. Mindezekre figyelemmel kétséges, hogy a miniszterelnök megszerezné az idő előtti választás kiírásához szükséges kétharmados többséget a teljes Háztól. Tom Watson, a Munkáspárt második embere és Nicky Morgan konzervatív oktatási exminiszter akár egy nemzeti egységkormányt is elképzelhetőnek tartana. Az esetleges választás előtti helyzetben érdekes fejlemény, hogy a Konzervatív Párt és a Munkáspárt parlamenti frakciójából kivált tizenegy képviselő eddig függetlennek nevezett csoportja (The Independent Group, TIG) "Változást" néven (egész pontosan: "Change UK") önálló pártként kívánja magát bejegyeztetni. Az új szervezet ideiglenes vezetője meglepetésre nem a munkáspárti Chuka Umunna, hanem a konzervatív Heidi Allen lett. A feszült politikai hangulatban figyelmeztető - későbbi esetleges társadalmi nyugtalanságra utaló - jel, hogy a beaconsfieldi konzervatív pártszervezet a pénteki szavazás után megvonta a bizalmat az egyik legtapasztaltabb és legismertebb képviselőtől, Dominic Grieve-től. A “puha” Brexit felé hajló volt legfőbb ügyész következetesen elutasítja May megállapodását, amiért nagy többséggel megszerzett képviselői helyével fizethet. A The Sunday Times-ban megjelent friss közvélemény-kutatás szerint a Munkáspárt 41 százalékon áll, vagyis 5 százalékponttal növelte támogatottságát az előző felméréshez képest, a Konzervatív Párt viszont 7 százalékpontot vesztett, és 36 százalékra csúszott le. Ez azt jelenti, Jeremy Corbynt már csak  19 képviselői hely választja el a többségi kormányzástól.  
Témák
Brexit