Előfizetés

Hatalmas lakópark épül a budai hegyekben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.03. 07:37
Az E10 Project Kft. látványterve
Fotó: Normafa - természetesen / Pest Megyei Kormányhivatal
Az egykori Svábhegyi Szanatórium telkén 120 lakást építenek fel. A védett főépület megmarad, de a park nagy részétől búcsúzni kell.
Jelentős lakópark beruházás készülődik a budai hegyvidék egyik legértékesebb területén, az egykori Svábhegyi Szanatórium telkén, írja az Index.hu. A beruházás engedélyezési eljárásának kezdetét jelző előzetes vizsgálati eljárást a Normafa - természetesen Facebook-csoport vette észre a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján.
Az Eötvös út sarkán álló hatalmas telek régóta kihasználatlan, korábban Svábhegyi Szanatórium néven a Semmelweiss Egyetemhez tartozott, ami 2010-ben adta el 1,6 milliárd forintért. A 3,5 hektáros, ma jórészt fákkal borított területen 120 lakás kialakítását tervezi az E10 Project Kft. Buda Hills villapark néven.
A Svábhegyi Szanatórium a budai hegyvidék egyik legimpozánsabb történelmi épülete. Elődje egy 1883-ban alapított vízgyógyintézet volt, a szanatórium Lechner Ödön tanítványainak tervei szerint, 1927-ben épült, és a két háború között élte fénykorát. Később üdülőszállóvá alakították, és Hajós Alfréd tervei szerint uszodával bővítették. A háború után tüdőszanatórium, majd belgyógyászati klinika lett, de 1998-ban bezárták. Azóta a Jakab Dezső és Sós Aladár által tervezett, a nagy nyugat-európai grand hotelekre emlékeztető létesítmény üresen pusztul.
Maga a főépület védett, és a tervek szerint meg is őriznék, sőt a későbbi hozzáépítésektől megszabadítva helyreállítanák az eredeti állapotába. A park viszont nem menekülne meg az épülő "társasvilláktól". Kérdéses továbbá, hogy a rengeteg új lakó autói miatti forgalmi terhelést hogyan bírja majd a környék gyakorlatilag egyetlen városba vivő útja, az Istenhegyi út.

A pofapénzzel nem kell elszámolniuk az önkormányzatoknak

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2019.04.03. 07:30

Fotó: Molnár Ádám
Miközben általános béremelésért harcolnak a közszolgák, a polgármesteri hivatalokat belülről is feszítik a fizetéskülönbségek.
Igazságtalannak érzett bérszakadékok borzolják a kedélyeket a nagyobb önkormányzati hivatalokban, ahol a bérkeret megengedi, hogy a többiekénél magasabb személyi illetményt adjanak néhány dolgozónak. Egy megyeszékhely köztisztviselője arról panaszkodott a közelmúltban a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) honlapján, hogy a „polgármesterek feltöltötték a hivatali állományt a saját embereikkel (szomszéd, koma, jóbarát), akikben megbíznak. Ezután megegyeztek a jegyzővel, hogy határozzon meg ezeknek az embereknek egy indokolatlanul magas személyi bért.” A levélíró állítja, gyakori, hogy érettségi után, diploma, szakvizsga és nyelvvizsga nélkül kétszer, háromszor annyit keresnek a kiválasztottak, mint a többi köztisztviselő. Ezt igazságtalannak és botrányosnak tartják a hivatalok tíz-húsz éve dolgozó, diplomás, szakvizsgázott, nyelveket beszélő alkalmazottaival szemben, akik a bértábla alapján jó, ha a garantált bérminimumot megkapják. A településvezetők és jegyzők természetesen árnyaltabban fogalmaztak lapunknak. A XV. kerület jegyzője, Lamperth Mónika szerint például egy jól felkészült építészt még egy fővárosi önkormányzat sem tudna megtartani a kiemelt bér nélkül. 

Alapbérért nem találnak jó szakembert

A kérdésre, hogy miért vállalják fel a polgármesterek a személyi bérek miatt a belső feszültséget a munkahelyükön, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke is úgy reagált, hogy másként nem lehet jó szakembert találni, de nem tagadta, hogy benne van az említett sógor, koma, cimbora felkarolása is. Schmidt Jenő ugyanakkor úgy látja, ha nem mondják el egymásnak a hivatalban, hogy ki mennyit keres, a jegyzőn kívül nem tudja senki a pontos összegeket, hiszen a képviselő-testület az éves költségvetésben csak egy bértömeget szavaz meg, így senki nem kérheti számon, hogy azt hogyan osztja szét a két vezető. A TÖOSZ elnöke emlékeztetett rá, hogy a bértábla besorolása alapján adható fizetések nagyon alacsonyak, a számításhoz használt 38 650 forintos illetményalap 11 éve nem emelkedett központilag. Azt viszont az önkormányzatok 2017 óta megtehetik, hogy saját bevételeik terhére ezt az alapot megemelik és ezzel a polgármesteri hivatal minden dolgozójának magasabb lesz a bére, de ezt a megoldást csak azok a gazdag önkormányzatok engedték meg maguknak, ahol az egy főre jutó adóerő-képesség magasabb 80 ezer forintnál. Az első évben a lehetőséggel a majdnem 3200 magyar településből 390 helység 113 közös hivatala, továbbá 190 önálló hivatal tudott élni, tavalyi adatot nem találtunk.  

Az állam nem fizet mindent

 A nagyobb települések képviselő-testületében nemcsak az illetményalap megemelésének mértéke, hanem az is vita tárgya, hogy mekkora a polgármesteri hivatal létszáma, mert az állam finanszírozza az elismert hivatali létszámot, de a pluszlétszám teljes bérköltségét a településnek kell gazdálkodni. 2019-ben az önkormányzatok 4 millió 580 ezer forintot kapnak minden elismert köztisztviselő bérére és az intézmény működtetésére. A váci polgármesteri hivatal például 92 munkatársat tüntet fel az idei költségvetésében, de Ferjancsics László ellenzéki képviselő tájékoztatása szerint az elismert létszám csak 60. A 32 fős többlet juttatásai komoly kiadást jelentenek a városnak. (A polgármesteri hivatalból eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre.) Van ellenpélda is: a szomszédos Sződligeten kettővel kevesebb emberrel is meg tudták szervezni a feladatok ellátását: az elismert 14 helyett most 12 köztisztviselő dolgozik a helyi hivatalban.   

Aggódjon a polgármester?

A kérdésre, hogy a megnövelt létszám és a személyi bérek miatt kialakult feszültségek visszaüthetnek-e a közelgő választási kampányban, ha a polgármester újra indulni akar, a TÖOSZ elnöke úgy felelt, hogy legfeljebb a kistelepüléseken, s ott is csak akkor, ha valaki kiadja az adatokat. Arra pedig a kivételezett kör eleve fel van készülve, hogy ha a polgármester repül, nekik is menni kell, ma már a legtöbb jegyző is így kalkulál – tette hozzá Schmidt Jenő. A kisebb polgármesteri hivatalok azonban nem a személyi illetmények okozta feszültségek miatt kezdenek kiürülni, sokkal inkább azért, mert az alacsony bérért is ott maradó régi dolgozók sorra élnek a Nők40 lehetőségével és nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig sehol nincs – érzékeltette a baj nagyságát Tab fideszes polgármestere.  

Pénz helyett trükközési engedély

A személyi illetmény megállapításának lehetőségét a 2011-ben elfogadott közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezette be, elvileg azért, hogy a kimagasló teljesítményt nyújtó munkatársakat több pénzzel lehessen jutalmazni. Az összeget a jegyző állapíthatja meg a polgármester jóváhagyásával – pontosabban a gyakorlatban többnyire inkább a település vezetőjének kérésére. Mellé kell csatolni egy minősítést vagy teljesítményértékelést, amibe azonban sok minden belefér. Az önkormányzati bérekkel foglalkozó szakmai tanulmányok rendre meg is említik, hogy a személyi illetmény alkalmazása munkahelyi konfliktusokat szül. 

Piknikezni hívta Angela Merkelt Orbán, egy elvi igen már érkezett Berlinből

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.04.03. 06:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A kancellárt a német CDU alapítványának rendezvényére, a Páneurópai Piknik 30. évfordulójára szervezett megemlékezésre hívták meg.
Magyarországra jön Angela Merkel, hogy részt vegyen a Páneurópai Piknik 30. évfordulójára szervezett megemlékezésen – állította az egyik kormányzati forrásunk. Lapunk információi szerint a német kancellár hivatala már visszaigazolta, hogy a politikus elfogadta a meghívást, így a látogatás biztosra vehető. Diplomáciai forrásból viszont úgy értesültünk, hogy bár valóban érkezett Berlinből egy „elvi igen”, azért még nem száz százalék, hogy ebből a nyáron valóban kancellári vizit lesz, a német fél ugyanis „lebegteti egyelőre a kérdést”. Angela Merkel legutóbb az 1989 augusztus 19-i határnyitás 25. évfordulójához képest fél év késéssel, 2015 februárjában járt Budapesten, ahol egy meglehetősen feszült hangulatú sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor kormányfővel. A vizitet megelőző nyáron mondta el Orbán Viktor Tusnádfürdőn a híres-hírhedt vízióját az „illiberális demokráciákról”, amellyel nemzetközi botrányt okozott és jelentősen rontotta a német-magyar politikai kapcsolatokat. Merkel szóba is hozta a témát Budapesten, hangsúlyozva, hogy az Európai Néppártnak keresztény, szociális és liberális gyökerei is vannak, így „a demokrácia tekintetében nem tud mit kezdeni az illiberalizmus fogalmával”.

Mint ismert, 1989 augusztus 19-re magyar fiatalok szerveztek „pikniket” az osztrák határhoz, az esemény híre elterjedt az akkor már hónapok óta Magyarországon veszteglő több ezer NDK-állampolgárhoz is, akik nem akartak visszatérni a hazájukba, hanem az akkori NSZK-ba próbáltak továbbutazni, de ehhez nem voltak meg a vízumuk. A „piknikre” Sopron mellé érkező keletnémetek aztán egyszerűen áttörték - az akkor már csak látszólag őrzött - határzárat és tömegesen távoztak. Idén augusztus 19-én a CDU-hoz közeli Konrad Adenauer Alapítvány szervez a Fidesz pártalapítványával, a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal egy megemlékezést Sopronba, így logikus lenne Merkel jelenléte. Ráadásul még azt is mondhatná, „saját” alapítványuk meghívását fogadta el valójában.
A magyar kormányfő és a német kancellár kapcsolata már régóta nagyon rossz, ennek jellemző példája volt, hogy Angela Merkel egyedül Orbán Viktorral nem találkozott 2017-ben a magyar-német barátsági szerződés megkötésének 25. évfordulója alkalmából. Ugyanebből az apropóból viszont meghívta Berlinbe Bohuslav Sobotka akkori cseh-, és Robert Fico szlovák kormányfőt. A határnyitás évfordulója ugyanakkor még mindig olyan érzelmi- és történelmi jelentőséggel bír Németországban, hogy emiatt Merkel felülemelkedhet az ellentéteken. - A mai magyar-német kapcsolatoknak "mitikus alapító története" a Páneurópai Piknik és a kelet-német menekültek átengedése. Ennek a két eseménynek ma is nagy identitásképző ereje van mindkét fél számára, hiszen a két társadalomban és a politikai elitjeikben pozitív érzéseket ébresztett egymás iránt - akkor is, és most is - mondta a Népszavának Hettyey András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa szerint Merkel esetleges részvétele ebben a történelmi keretben értelmezendő. A mai magyar-német kapcsolatokra ugyanakkor az esemény feltehetően kisebb hatással lesz, hiszen a magyar politikai elit is érzékeli, hogy Merkel ideje lassan lejáróban van. Az új fontos CDU-s partner már Annegret Kramp-Karrenbauer, Merkel utódja a pártelnöki székben. Érdemes lesz azt figyelni, hogy Kramp-Karrenbauer hogyan és milyen módon nyilvánul meg (vagy vesz részt) az augusztusi-szeptemberi megemlékezéseken - mondta lapunknak a német-magyar kapcsolatok szakértője.

Csak az a konzervatív párt a fontos, amely a Néppárt tagja

Baráti kézfogások, udvarias beszélgetések és bújtatott, de egyértelmű üzenetek jellemezték az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz közös ünnepségét az Európai Parlamentben. A kedd esti rendezvényen arra emlékeztek a résztvevők, hogy az Európai Parlament egyik brüsszeli épületszárnyát tíz évvel ezelőtt nevezték el a néhai Antall József magyar miniszterelnökről. A Fidesz felfüggesztése ellenére az EPP néhány “nagyágyúját” küldte a megemlékezésre, köztük Antonio López Istúriz főtitkárt, és Hans-Gert Pötteringet, az EP korábbi elnökét, aki a magyar párt politikájának vizsgálatára létrehozott “bölcsek tanácsának” egyik tagja. Beszédeikben a Fidesz és a magyar kormány képviselői többek között a kereszténydemokrata identitás megőrzésének szükségességét, az EPP tisztségviselői az európai értékek és a jogállam tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozták. Hans-Gert Pöttering beszédében Antall Józsefre utalva kifejtette: a néhai kormányfő tudta, hogy az “EU az értékek közössége”, és tisztában volt azzal is, hogy az a konzervatív párt, amelyik nem tagja az EPP-nek, nem játszik fontos szerepet Európában. A rendezvény után a német politikus nem kívánt részleteket elárulni a “bölcsek tanácsának” munkájáról, csak annyit jegyzett meg, hogy még nem ültek össze a menetrend megvitatására. Kérdésünkre, nem tartja-e bizarrnak, hogy együtt ünnepel a felfüggesztett Fidesszel, közölte: a megemlékezésen Antall József politikai örökségét kívánta méltatni. Halmai Katalin (Brüsszel)