Chicago történetében először leszbikus fekete nőt választottak polgármesternek

Publikálás dátuma
2019.04.03. 09:28
Lori Lightfoot
Fotó: KAMIL KRZACZYNSKI / AFP
Lori Lightfoot nemcsak az első fekete, hanem az első nyíltan leszbikus nő is az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városa élén.
Chicagóban fekete nőt választottak meg polgármesternek kedden, az amerikai város történetében először. Lori Lightfoot nemcsak az első fekete, hanem az első nyíltan leszbikus nő is az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városa élén.
A korábban szövetségi ügyészként dolgozó Lightfoot függetlenként indult - akárcsak vetélytársa -, és kampányában azt ígérte, hogy felszámolja a várost uraló politikai összefonódásokat. A voksok 74 százalékával nyerte meg a választást.
Az új polgármester elsősorban a feketék lakta, gettósodott városrészek rendbe tételét ígérte, elsődleges feladatának nevezte az erőszak visszaszorítását és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Győzelmi beszédében kedden este így fogalmazott: "nagyhatalmú érdekcsoportok, nagyhatalmú pártgépezetek és nagyhatalmú polgármester ellenében győztünk. Megtörhetjük és meg is fogjuk törni a várost uraló korrupció végtelen láncolatát".
Lori Lightfood ellenfele az előző polgármester, Rahm Emanuel pártfogoltja, a 72 éves Toni Preckwinkle, Illinois állam egyik megyéjének vezetője volt.

A határon túliak azt kapják Orbántól, amitől otthon rettegnek, mégis összefognak

Publikálás dátuma
2019.04.03. 08:50
Menyhárt József; Pásztor István; Kelemen Hunor; Orbán Viktor; Semjén Zsolt
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/- / MTVA
Az EU-ról kialakított orbáni vízió ugyanaz, ami ellen a külhoni magyar pártok otthon küzdenek. A májusi EP-választásra mégis összehangoltan készülnek.
A Karmelita kolostorban fogadta az Európai Néppárt magyar tagszervezeteinek elnökeit hétfőn Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke - számolt be az MTI. A megbeszélésen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ elnök, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. A beszámoló szerint a magyar pártvezetők „az aktuális nemzetstratégiai és európai politikai kérdéseken túl egyeztettek a közelgő az európai parlamenti választásokról, valamint a magyar kormányzati segítséggel a határon túl megvalósuló gazdaságfejlesztési programokról is”. Hogy mik is az aktuális nemzetpolitikai kérdések, az a közleményből nem derül ki, a pártelnökök pedig nem nyilatkoztak a megbeszélés tartalmáról. Önmagában abban, hogy ezek az Európai Parlamentbe készülő magyar pártok egyeztetnek egymással, nincs semmi kivetnivaló, csakhogy létezik néhány szempont, ami legalábbis kétkedésre ad okot a hivatalos közlemény valóságtartalmát illetően.  
A korábbi EP-választásokon nem volt összehangolt magyar néppárti kampány, és a kizárás veszélye sem lebegett egyetlen magyar EPP-tagpárt feje fölött sem. Orbán Viktor és a Fidesz eddig is minden választáson egyértelművé tette a Magyar Közösség Pártja (MKP) támogatását, az RMDSZ esetében azonban viszonylag új ez a bizalmi viszony. Az első romániai EP-választáson még Tőkés László egyéni indulását támogatták az RMDSZ ellenében. A közeledés a 2014-es EP-választás kapcsán indult, amikor Orbán Viktor először vett részt személyesen az erdélyi kampányban, és állt ki a romániai magyar képviselet mellett. Azóta az RMDSZ is "stratégiai szövetségessé" vált, olyannyira, hogy ma már jogosan merül fel a kérdés, hogy a kampány összehangolásáról vagy arról egyeztettek-e a határon túli vezetők Orbán Viktorral, hogy mit lépjenek a külhoniak a Fidesznek az Európai Néppártból való kizárása vagy „önkéntes kilépése” esetén. Ez utóbbi gyanút támasztja alá, hogy a megbeszélésen részt vett Pásztor István VMSZ-elnök is, holott Szerbia nem EU-tagország, így a VMSZ számára nincs is EP-kampány, viszont a szerbiai magyar párt az EPP társult tagja.  A Fidesz ugyan, akárcsak 2014-ben, idén is helyet biztosít listáján egy vajdasági képviselőnek (Deli Andornak), ám ugyanúgy befutó helyen szerepel a kárpátaljai Bocskor Andrea is, viszont a KMKSZ politikusa mégsem volt jelen az egyeztetésen. A KMKSZ ugyanis nem tagja és nem is társult tagja az EPP-nek. Ha pedig valóban „az aktuális nemzetstratégiai kérdések” lettek volna terítéken, akkor az ukrajnai elnökválasztás éppenséggel időszerűvé tette volna a kárpátaljai magyar képviselet jelenlétét, mint ahogy „a magyar kormányzati segítséggel a határon túl megvalósuló gazdaságfejlesztési programok” kapcsán is érthetetlen, miért éppen a legnehezebb gazdasági helyzetben lévő határon túli magyar kisebbségi közösség képviselete hiányzott az egyeztetésről. Az RMDSZ és a MKP a Fidesz sorsáról döntő néppárti ülés előtt egyértelműen jelezte, nem szavazza meg a Fidesz kizárását vagy tagságának felfüggesztését. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök rendre kitérő választ ad arra a kérdésre, hogy mit lépne az általa vezetett szövetség a Fidesz kizárása esetén, követné-e valamelyik euroszkeptikus frakcióba vagy sem. Kelemen csupán annyit mond, hogy pártján belül nem aktuális a kérdés, illetve tagadja, hogy egyáltalán felmerült volna az RMDSZ esetleges távozásának kérdése. Az MKP hasonló tartalmú sajtóközleményt adott ki erről.  
Orbán Viktor és a Fidesz részéről érthető az összehangolt kampány és az összmagyar EPP-frakció zászlóra tűzése, hiszen ezzel is azt üzeni, pártja szankcionálása esetén többet veszít a Néppárt, mint a Fidesz 13-14 fős frakcióját.

Ebben az üzenetben viszont kimondatlanul az is benne lehet, hogy a szatellitpártokká vált külhoni magyar formációk követni fogják Orbán pártját, bárhol is foglaljon helyet a Fidesz a májusi választás után felálló új parlamentben.   
Erdélyben és a Felvidéken is jelentős ugyan Orbán Viktor hódolói tábora, de ez a lebegtetett üzenet mégis kétélű lehet, könnyen a visszájára sülhet el, akár rövid távon is. Ugyanis sem az RMDSZ, sem a VMSZ nem áll túl jól a felmérések szerint, mindkét etnikai alapon szerveződött párt választásról választásra veszít szavazótáborából, és a román, illetve szlovák pártokra való átszavazás épp azokban a rétegekben jelentősebb, amelyek leginkább elkötelezettek az EU, az uniós értékek, a jogállamiság és a demokrácia mellett – a fiatalok és a városi értelmiség köreiben. Mindkét párt két-két EP-mandátumra számít, de az összeurópai mérések szerint az RMDSZ-nek csak egy befutó helye biztos, az MKP bejutása pedig kérdéses, a párt jelenleg 5 százalék alatt van. 
Szlovákiában a Zuzana Caputovát elnöki székbe juttató államfőválasztás is részben azt bizonyította, hogy a felvidéki magyarok egyre kevésbé voksolnak etnikai alapon.

 A romániai előrejelzések szerint az új politikai erők – a román Momentumnak is nevezett 2020 USR-PLUS szövetség – egyre népszerűbbek a nagyvárosi magyar lakosság körében. Kolozsváron például a biztos magyar szavazók több mint egyharmada jelezte, hogy a román pártszövetségre voksol május 26-án. Ugyanakkor az is fontos tényező, hogy a kisebbségi magyar közösségekben igen magas az EU támogatottsága, többek között azért, mert saját nemzetállamaik kisebbségellenes intézkedéseinek orvoslását épp az uniótól, „Brüsszeltől” várják. Az RMDSZ és az MKP etnikailag elkötelezett, stabil szavazótábora egyelőre nem boncolgatja a kérdést, hogy miképpen egyeztethető össze Orbán Viktor erős nemzetállamokat sürgető EU-víziója azzal, hogy ők azért küzdenek, minél több kérdés kerüljön közösségi szabályozási hatáskörbe. A két kisebbségi képviselettől távolodó nagyvárosi értelmiségi réteg viszont már jó ideje szóvá teszi ezt, miként a magyar jogállamiság kérdését is. Az RMDSZ és az MKP azzal kampányol, hogy erős európai törvényi garanciát akarnak a kisebbségi jogoknak - ez pillanatnyilag tagállami hatáskör -, és szavazóbázisuk is ezt várja „Brüsszeltől”. Hosszú távon ez a „tudathasadásos” állapot fenntarthatatlan, az pedig szinte elképzelhetetlen, hogy a saját országuk szélsőségeseitől rettegő erdélyi és felvidéki magyar választók bocsánatos bűnnek tartanák, ha képviseleteik a Fideszt követve valamely szélsőséges, euroszkeptikus frakcióba ülnének át.
Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 09:59

Nem lesz újabb narancsos forradalom

Publikálás dátuma
2019.04.02. 21:52

Fotó:
Petro Porosenko népszerűsége látványosa és homályos módon egyre nő.
Julija Timosenko beletörődött a vasárnapi elnökválasztás első fordulóján elszenvedett vereségébe. A harmadik államfőjelölti kudarcát elszenvedő volt miniszterelnök és stábja ugyan az első exit-pollok megjelenése óta következetesen állította, hogy saját méréseik szerint ő, nem pedig a hivatalban lévő államfő, Petro Porosenko jutott a második fordulóba, kedden mégis közölte, nem fordul bírósághoz választási csalás miatt. Timosenko nyíltan választási csalással vádolta az elnököt, ami a 2004-es választás tapasztalatai alapján nem ígért társadalmi békét Ukrajnának. A Batykivscsina (Haza pártja) elnöke úgy lett az ukrán narancsos forradalom egyik szimbóluma, hogy Viktor Juscsenko elnökjelölt oldalán szállt szembe az elcsaltnak tekintett választás miatt a nyertesnek kikiáltott Viktor Janukoviccsal. Vélhetően az akkori forradalom emlékezete miatt jelezte hétfőn az első forduló győztese, a komikus színész Volodimir Zelenszkij is, hogy bármi legyen a második forduló eredménye, ő elfogadja azt, nem tervez semmiféle tiltakozást, nem áll szándékában lesátorozni a Majdanon, és csatlakozásra szólítani fel híveit. Bár nehéz elképzelni, hogy Zelenszkijt tiszta választáson le tudja győzni Petro Porosenko április 21-én, a hivatalban lévő elnök támogatottságának látványos emelkedése a kampány során akár meglepetést vagy szoros eredményt is hozhat. Az első forduló tegnap összesített végeredménye alapján mindenesetre eldőlt, hogy Timosenko kiesett, a humorista pedig kétszer annyi szavazatot kapott, mint a "csokoládékirály" elnök. Zelenszkij 30,24 százalékkal vezet, Porosenko támogatottsága a korábbi részadatokhoz képest, amikor 16 százalék fölött mérték, kissé csökkent, 15,92 százalékra. A 13,39 százalékkal harmadik helyen végző Timosenko a tsn.ua ukrán portál beszámolója szerint a pereskedéstől való elállással egy időben azt is közölte, egyik jelöltet sem támogatja a második fordulóban, csapatával együtt azon lesz, hogy a második fordulóban megakadályozza az elnökválasztás eredményeinek meghamisítását. Az előzetes felmérések azonban azt jelezték, hogy a Timosenkóra szavazók 47,4 százaléka a második fordulóban Zelenszkijre fog voksolni. Ugyancsak a showmant támogatja majd az oroszbarátnak tartott Jurij Bojko szavazóinak 49,2, illetve Anataloj Hricenko volt védelmi miniszter támogatóinak 91,7 százaléka. 

Külföldön Porosenko nyert

A külföldön élő ukránok többsége, 38,93 százaléka Petro Porosenkót támogatta az elnökválasztás első fordulójában, számolt be a külföldön leadott voksok összeszámolása után az Unian ukrán hírügynökség. Zelenszkij itt 26,01 százalékot kapott, Anatolij Hricenko végzett a harmadik helyen 10,64 százalékkal, Timosenkóra csupán 4,21 százalék voksolt.  

Szerző
Témák
Ukrajna