Előfizetés

Vakságot is okozhat az UV-sugárzás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.03. 14:41
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az UV-sugárzás nemcsak a bőrre, a szemre is veszélyes lehet. Kutatások szerint összefüggésbe hozható a szürke és a kúszóhályog kialakulásával, és növelheti a vakság fő okának tartott makuladegeneráció előfordulásának esélyét is. A megfelelő napszemüveg megóvja a szemet a káros sugaraktól.
UV-sugárzás egész évben éri az embert, és nemcsak a bőrre, a szemre is veszélyes. Leginkább a nyári hónapokban, különösen 10 és 15 óra között, illetve a fényvisszaverő felszínek közelében: vízparton, homokos részeken vagy hóban, illetve magashegységekben. Két fajtáját: az UV-A-t és az UV-B-t szokták megkülönböztetni: az UV-B, mivel nagyobb energiát hordoz, károsabb, azonban ennek nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UV-A sugárzás kisebb energiájú, de kevésbé nyelődik el a szem elülső szöveteiben, így több károsodást tud okozni a szem belsejében – figyelmeztetett dr. Schneider Miklós, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának adjunktusa. 

Szembajok

Az UV-sugárzás, a kutatások szerint összefüggésbe hozható a szürke és a kúszóhályog kialakulásával, és növelheti a vakság fő okának tartott makuladegeneráció (MD) előfordulásának esélyét is. A kúszóhályog (pterygium) gyakran jelenik meg vízparton vagy magas hegységekben dolgozóknál. A betegség tulajdonképpen a szemfelszínen nőtt kötőhártya vastagodás, ami azért veszélyes, mert rá tud kúszni a szaruhártyára, ahol gyulladást, fénytörési hibát, de akár jelentős látásromlást is okoz. A nagy mennyiségű UV-sugárzás elősegíti a szürke hályog kialakulását is, de akár rákot is okozhat nemcsak a szemhéj bőrén, hanem a szemben is - mondta dr. Schneider Miklós.
Ha viszonylag rövid idő alatt nagymértékű UV-hatás éri a szemet, például síelésnél, ahol  - megfelelő védelem nélkül - a ritkább levegő és a tiszta égbolt által felerősített, hóról visszavert fény megégeti a szem szaruhártyáját, hóvakság alakul ki. A heves panaszok - vörös, könnyező, szúró és égő szem –  néhány nap alatt regenerálódnak - mondta a szakember. 
A vakság vezető okaként emlegetett makuladegeneráció (AMD) és az UV-sugárzás közötti kapcsolat jóval kevésbé egyértelmű. Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy növeli a rizikót, míg mások nem találtak összefüggést a kettő között – hangsúlyozta Dr. Schneider Miklós.

Nem mindig jobb a drágább

A megfelelően védő napszemüveg az UV-A és az UV-B sugarakat is kiszűri. UV400-as jelzéssel ellátottat érdemes választani, mert ez 400 nanométerig a sugárzás 100 százalékát blokkolja. A színe és a sötétsége az UV- sugárzás szempontjából nem fontos szempont, a formája viszont számít. Minél nagyobb, annál jobb, hiszen az oldalról bejutó napsugarak is károsíthatják a szemet, ezért hajlított ívű, nagy lencséjű napszemüveget érdemes választani - ajánlotta a szakember, hozzátéve, hogy nem biztos, hogy a drágább jobb is. 
A polárszűrővel ellátott napszemüveg viselése kényelmes lehet vezetéskor vagy vízi sportolásnál, amikor az alulról érkező visszaverődő sugarak csillogását is megszűrik, de önmagában a polárszűrő azonban nem védi a szemet, UV-szűrőre is szükség van – figyelmeztetett az adjunktus. A gyerekeknek a megfelelő napszemüveg mellett széles karimájú kalap viselése még borúsabb időben is ajánlott.
Az UV-szűrő nélküli lencsék csak sötétítenek, azzal, hogy a pupilla kitágul, még több káros sugárzás érheti a szemet. Dr. Schneider Miklós hangsúlyozta, 
a napba nézni még UV-szűrős napszemüvegben is tilos, mert a direkt napfény fókuszálódik és megégeti a retina éleslátásért felelős központját, ami maradandó károsodást okozhat.

Veszélyben lehet a Nemzetközi Űrállomás India miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.03. 10:53
Illusztráció
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
44 százalékkal nőtt a Nemzetközi Űrállomás fenyegetettsége az elmúlt tíz napban a kilőtt indiai műhold miatt – közölte a NASA vezetője.
Az, hogy India rakétával kilőtt egy műholdat, veszélybe sodorhatja a Nemzetközi Űrállomást (ISS) – vélte Jim Bridenstine, a NASA igazgatója. A Shakti, indiaiul erőt jelentő elnevezésű hadgyakorlat keretében az előre meghatározott célpontot egy műholdvadász rakétával semmisítették meg. A becslések szerint a szétrobbant űreszköz legalább 400 darabra hullott, amelyek között több, 15 centiméteresnél is nagyobb van. És bár jóval az ISS röppályája alatt robbantották fel, a részekből 24 darab "fölé került", amelyek potenciális veszélyforrást jelentenek – írta a hvg.hu
44 százalékkal nőtt az elmúlt tíz napban az űrállomással kapcsolatos kockázat mértéke - mondta az amerikai űrügynökség vezetője, de hozzátette, az űrhajósok egyelőre biztonságban vannak. Birdistine kiemelte, az űrállomást magasabb pályára lehet állítani, ennek ellenére nem ajánlottak az ilyen fegyvertesztek, mert a felhalmozódó űrszemét megnehezítheti az űrmissziók fenntartását - írta a 24.hu. A törmelék egyébként viszonylag alacsony pályán kering a Föld körül, így várhatóan előbb-utóbb "megtisztul" tőle a világűr.
Az űrfegyver tesztjével India a negyedik ország az Egyesült Államok, Kína és Oroszország után a világon, amelynek sikerült elérnie a haditechnikai eredményt. Kína 2007-es hasonló tesztje idején a kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a műholdak megsemmisítése veszélyeztetheti más országok űreszközeit.

Kékbe borult a világ az autizmussal élőkért, köztük legalább százezer magyarért

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.02. 16:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Világszerte kék szín jelzi az április 2-i autizmus világnapot. Az egyelőre nem pontosan ismert okból kialakuló fogyatékosságot jelenleg nem lehet gyógyítani, de az autista emberek képességei fejleszthetők.
Április 2-át az ENSZ kezdeményezésére 2007. december 18-án nyilvánították az autizmus világnapjává. Az autizmus gyakori fogyatékosság, száz emberből egy érintett, Magyarországon minimum százezeren vannak az autizmus spektrum valamelyik fokán. Az autizmussal élő emberek agya a többiekétől eltérően dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat. Érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit, ez megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvas gesztusokból, mimikából és gyakran nem érti a hasonlatokat, szófordulatokat - olvasható az Autisták Országos Szövetsége honlapján.  Gyakran előfordul, hogy egy autizmussal élő ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élő emberek is, akik olyan részletekre is felfigyelnek, amelyek fölött az átlagos szem elsiklik. Ha beszélget valakivel, megeshet, hogy túl közel hajol a másikhoz, vagy éppen nem néz a másik ember szemébe. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról.
Arra, hogy mi okozza az autizmust, még nincs pontos válasz, a szakemberek szerint genetikai és környezeti hatások kombinációjára vezethető vissza. A tudomány pillanatnyi állása szerint nem gyógyítható, létezik azonban sokféle fejlesztési mód, amellyel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig fejleszthetők - írták.

Érzékenyítő osztályfőnöki óra

A világnap alkalmából rendhagyó osztályfőnöki órát tartottak egy XVII. kerületi általános iskolában, amelyen a gyerekek megtudhatták, hogy az autizmusnak számos formája van, az állapot sokszor láthatatlan, ránézésre nem feltétlenül lehet megállapítani valakiről, hogy autista. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte, fontos az "érzékenyítés" elkezdése már gyerekkorban, hogy felnőve az emberek elfogadják, természetesnek tekintsék az autizmust.  Kővári Edit, az AOSZ elnöke fontosnak nevezte, hogy az autistákat a társadalom elfogadja, és segítő szándékkal, megértően forduljon feléjük, elmondta a 2010 óta működő programjuk keretében iskolai közösségeknek nyújtanak információt játékos formában az autisták mindennapjairól - írta az MTI.
A figyelemfelhívás egyik eszköze, hogy egy-egy közismert épületet a világnap előestéjén kék színnel világítanak meg. Azért lett a kék szín az autizmus színe, mert mérsékli a nyugtalan viselkedést, javít az alvásproblémákon.

Évekig tart a diagnózis

Hiába ismeri fel egyre több pedagógus az autizmus tüneteit, a gyermek háziorvosok még mindig tanácstalanok, akár három év is eltelik, mire megszületik a diagnózis, pedig az időben és kellő intenzitással elindított korai fejlesztés jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen képességrendszerrel jelenik meg egy autista gyerek az oktatási rendszerben. Az autista gyerekek szüleinek és pedagógusoknak segítő Mars Alapítvány legfrissebb felmérésében közel 400 szülőt kérdezett meg az autizmus diagnózis menetéről. Az AOSZ által 10 évvel ezelőtt készített felmérés ismétléséből az derül ki, hogy többnyire (72 százalék) a szülők veszik észre a tüneteket. A legtöbb szülő a gyermekorvoshoz fordul először, akik viszont csak a legritkább esetben gyanakszanak autizmusra. A megkérdezett szülők közül minden negyedik a háziorvost kereste fel a tünetekkel, de a diagnózisok mindössze 1 százaléka indul a rendelőkből.
A szülők után a pedagógusok észlelik leggyakrabban az átlagostól való eltérést a gyerekeknél, a 10 évvel ezelőttihez képest ma már dupla annyi pedagógus ismeri fel az autizmus tüneteit. A családok általában egyszerre több helyen indítják el a diagnosztikai folyamatot. A legtöbben 2-3 intézményben járnak, de olyan családok is vannak, akik 6, vagy több helyen is próbálkoznak. Biztató ugyanakkor, hogy a diagnózis megállapítása után már nem akarnak újra és újra megbizonyosodni annak helyességéről – mondta Szilvásy Zsuzsanna, a Mars Alapítvány igazgatója. A diagnózisok pontosabbak is lettek, 2008 óta a harmadára csökkent az alcsoportot nem tartalmazó vagy értelmezhetetlen diagnózisok száma.
A világnap alkalmából a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szombat délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia elől sétát indít az autizmussal élőkért, amelyen környezettudatossági okból idén a lufi-elengedés helyett buborékeregetés lesz a program, de Szabó T. Anna Van egy világ című verse ezúttal is elhangzik majd.