Aleksandar Vucic mégis újraindul a pártelnöki posztért

Publikálás dátuma
2019.04.03. 18:26

Fotó: THIERRY CHARLIER / AFP
A szerb államfő azt mondta: párttársai vélhetően ismét őt jelölik, és amennyiben ez így lesz, elfogadja a felkérést.
Korábbi bejelentésével ellentétben mégis újraindul a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöki posztjáért Aleksandar Vucic szerb államfő. A SNS tisztújító közgyűlése ugyan a várakozások szerint csak szeptemberben esedékes, az előkészületek már megkezdődtek. Aleksandar Vucic pedig a belgrádi Pink televízióban jelentette be, hogy párttársai vélhetően ismét őt jelölik majd elnöknek, és amennyiben ez így lesz, elfogadja a felkérést. Aleksandar Vucic 2017-ben miniszterelnökként indult az államfőválasztáson, és miután győzött, bejelentette, hogy nem mond le a SNS elnökségéről, ám amikor lejár a pártelnöki mandátuma, nem jelölteti magát újra. Az utóbbi hetekben azonban több párttársa is közölte, szeretné, ha Vucic maradna a pártelnök, ugyanis ez lehet a leginkább gyümölcsöző a párt, de az ország számára is. Az előző köztársasági elnök, Tomislav Nikolic 2012-ben, megválasztásakor Aleksandar Vucic javára lemondott a SNS elnöki posztjáról, és a közvélemény azt várta, hogy Vucic is megválik majd az elnökségtől. Szerbiában december óta minden héten több városban is Vucic- és kormányellenes tüntetéseket szerveznek, noha a közvélemény-kutatások szerint a Szerb Haladó Párt népszerűsége továbbra is meghaladja az 50 százalékot, és az ország legnépszerűbb politikusa éppen Aleksandar Vucic. Egyes elemzők szerint a jelenlegi politikai légkörben egy Vucicnál gyengébb politikus nem biztos, hogy meg tudná őrizni a párt ilyen mértékű támogatottságát, így a legcélszerűbb az, ha egyelőre ő marad a SNS elnöke.
Szerző

Brüsszel vitát indít a jogállamiság megerősítésének módjairól

Publikálás dátuma
2019.04.03. 18:20

Fotó: Dursun Aydemir / AFP
Az Európai Bizottság ennek érdekében három pillért határozott meg.
Vitát indított a jogállamiság megerősítésének jövőbeli lehetőséges módjairól szerdán az Európai Bizottság, mondván, hogy a jelenlegi folyamatokat látva erre minden korábbinál nagyobb szükség van. Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke sajtóértekezletén hangsúlyozta: az egész Európai Unió működése attól függ, hogy valamennyi tagállamban érvényesülnek-e a jogállamiság követelményei.
„Itt az ideje, hogy az uniós intézmények, a tagállamok, a különböző hatóságok és az érdekelt felek közösen végiggondolják, miként lehet megőrizni és támogatni a jogállamiságot az EU-ban”

– jelentette ki.

Az elmúlt évek tapasztalatira építve a bizottság szerdán meghatározott három pillért, amelyek elősegíthetik a jogállamiság hatékonyabb érvényesítését:
  • a jogállamisági normák jobb nemzeti szintű megismertetése, például a közvéleménynek szóló kommunikációs tevékenység és a civil társadalom részvétele révén;
  • a korai megelőzés, mivel miközben az elsődleges felelősség a tagországoké, az EU jelentős segítséget tud nyújtani egyes kulcsfontosságú rendszerek és intézmények ellenálló képességének megszilárdításában;
  • és testreszabott válaszlépések, amelyek magukban foglalhatják a kötelezettségszegési eljárásokat, az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló bizottsági javaslatot, illetve a meglévő jogállamisági keret finomhangolásának lehetőségét.
Timmermans arról számolt be, hogy az elmúlt években megsokszorozódtak a jogállamisági aggályok Európában, ezért határozottabb fellépésre van szükség. Hozzátette: júniusban a bizottság bemutatja elképzeléseit a jogállami keret továbbfejlesztésére. Röviden kitért a romániai helyzetre, és a reformfolyamat folytatására, mielőbbi újbóli pályára állítására szólította fel Bukarestet. Kiemelte, hogy visszalépések helyett tovább kell haladni a megkezdett úton, nem szabad megzavarni az igazságszolgáltatást, s olyan rendszert létrehozni, melyben a korrupció miatt elítélt magas rangú tisztségviselők „de facto rendszerszintű büntetlenséget” élveznének. Sürgősen konkrét lépésekre van szükség Romániában, az aggályok orvoslása hiányában az Európai Bizottságnak lépnie kell – szögezte le az alelnök. Az olaszországi helyzettel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva pedig elmondta, bár vannak problémák, az országban egyelőre nem lát szisztematikus veszélyt a jogállamiságot érintően. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a kérdés mindenkit érint, mivel „egyik uniós tagállam sem immunis erre a vírusra”, számos politikus megpróbálja kihasználni az emberek aggodalmait és félelmeit, ezért meg kell vizsgálni az eddigi trendeket és ki kell találni a megoldást.
Szerző

Lapunk tudósítója lett a Nemzetközi Sajtószövetség elnöke

Publikálás dátuma
2019.04.03. 17:53

Fotó: Thierry Monasse / International Press Association
Halmai Katalint választotta elnökének az Európai Unió és a NATO intézményeihez akkreditált nemzetközi újságírók érdekeit képviselő brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sajtószövetség (API). Halmai Katalin, a Népszava brüsszeli tudósítója a szervezet második női és első közép-kelet-európai elnöke. 2001-től dolgozik Brüsszelben, kezdetben a Népszava, majd 2015-től a Népszabadság megszüntetéséig, annak tudósítója volt, 2017 óta újból lapunk munkatársa. A Népszabadság megszüntetése után Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke kiutasította Halmait a miniszterelnök egyik brüsszeli sajtótájékoztatójáról. A botrány után Orbán Viktor visszahívta az újságírót egy négyszemközti találkozóra. 
Szerző