Zelenszkij élő tévévitára hívta Porosenkót egy stadionba

Publikálás dátuma
2019.04.03. 21:41
Volodimir Zelenszkij
Fotó: STR /
Feltételül szabta, hogy minden tévécsatornának joga legyen élőben közvetíteni, és minden újságíró jelen lehessen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökjelölt élő televíziós vitára hívta ki szerdán Petro Prosenko hivatalban lévő államfőt, de egyben megszabta a viadal feltételeit is, és 24 órát adott ellenfelének a válaszra. Az elnökválasztás múlt vasárnap megtartott első fordulójában leadott szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása után Zelenszkij még mindig az első helyen áll 30,24 százalékkal, a másodikon pedig Porosenko 15,95 százalékkal, így minden bizonnyal ők ketten jutottak be az április 21-én tartandó második fordulóba.
„Petro Porosenkóhoz szólok, Ön vitára hív engem. Reménykedtek, hogy elfutok, vagy lefagyok, de én nem Ön vagyok 2014-ben”

– mondta videoüzenetében Zelenszkij, amelyet a Ze komanda elnevezésű kampánycsapatának Facebook-oldalán tett közzé.

Feltételül szabta ezután, hogy kettejük vitáját a kijevi Olimpiai Stadionban rendezzék meg. Minden tévécsatornának joga legyen élőben közvetíteni, és minden újságíró jelen lehessen.
„A jelöltek essenek át orvosi vizsgálaton, bizonyítsák a népnek, hogy nem alkoholisták és nem drogosok. Az országnak egészséges elnökre van szüksége”

– folytatta.

A felhívást azzal zárta:
„Az ukrán állampolgárok egyharmada (akik rá szavaztak) iránti tisztelet jeleként Ön köteles nyilvánosan azt mondani, hogy a vitát nem a Kreml vagy (Ihor) Kolomojszkij (ukrán oligarcha) bábjával folytatja, nem egy pufajkással, egy mélynövésűvel, egy szemétalakkal, egy bohóccal, hanem Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökjelöltjével. Adok Önnek 24 órát, gondolkodjon”

Ezt megelőzően a nap folyamán Zelenszkij csapata nyilvánosságra hozta ugyancsak a Facebook-oldalukon pontokba szedett követeléseiket, amelyeket szerintük Porosenkónak végre kell hajtania még mielőtt lejár elnöki mandátuma:
  • követelik tőle, gondoskodjon arról, hogy a mögötte álló parlamenti többség megszavazza a civil szervezetek vagyonbevallási kötelezettségének eltörlését.
  • indítsa újra a korrupció megelőzésével foglalkozó állami ügynökség, az NAZK működését, új összetétellel nemzetközi szakértők bevonásával, a szervezet tevékenységének külső auditálásnak bevezetésével.
  • gondoskodjon arról, hogy a parlament végrehajtsa a szükséges törvénymódosítást, és bevezesse a nyílt listás választási rendszert az őszi parlamenti választásokig.
  • intézkedjen, hogy a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság megkezdhesse a munkáját.
  • vonja vissza a törvénytelen vagyonosodás büntethetőségéről általa benyújtott előterjesztést, és utasítsa a kormánykoalíció parlamenti képviselőit, hogy támogassák a nemzetközi szakértők bevonásával ugyanerre kidolgozott javaslatot.
  • fossza meg az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), a rendőrséget és más karhatalmi szervezeteket attól a hatáskörüktől, hogy gazdasági bűnügyekben nyomozzanak, és így nyomást gyakoroljanak a vállalkozói szféra képviselőire. Menessze az ukrán hírszerzést ideiglenesen vezető Szerhij Szemocsko első helyettest a testület élőről.
  • szüntesse meg a „Rotterdam plusz” formulát a villamosenergia-árképzésben, rendeljen el külső független könyvvizsgálatot az energetikai szférát és a közüzemi szolgáltatásokat szabályozó állami bizottságnál.
  • tegye közzé a listáját valamennyi offshore cégének, minden banknak, amelyben ezen vállalatok számlát vezetnek, továbbá a cégek pénzügyi elszámolását öt évre visszamenőleg.
Porosenko környezetéből ebből eddig csak két pontra reagáltak. Irina Herascsenko parlamenti alelnök emlékeztette Zelenszkij kampánystábját, hogy Porosenko már benyújtotta a civilek adóbevallási kötelezettségének eltörlésére vonatkozó indítványát, de az nem ment át a parlamenten. Szemére hányta Zelenszkijéknek, hogy az Ukrop nevű párt parlamenti képviselői sem szavazták meg, akiknek elnökjelöltje állítása szerint az első fordulóból történő kiesése után a humorista jelölt támogatására kérte híveit. Hozzátette, hogy ugyanez történt a választási törvény módosításával is.
Szerző

Algériában győzött a mosoly forradalom

Publikálás dátuma
2019.04.03. 20:55

Fotó: Billal Bensalem / NurPhoto
Hajnalig tartó ünnepléssel, tűzijátékkal köszöntötték a hírt kedd este Algériában: Abdelaziz Buteflika elnök bejelentette lemondását. Buteflika húsz éve vezette az észak-afrikai országot, és kész lett volna tovább is maradni, még februárban közölte, hogy ötödjére is indul az eredetileg április közepére kiírt elnökválasztáson. Bejelentése nyomán felháborodott, de zömében békés tüntetések indultak országszerte, hétről-hétre százezrek vonultak az utcára változást követelve. Az államfő mégis nehezen adta be a derekát. Először csak az indulását vonta vissza, egyúttal azonban elhalasztotta a választásokat is, azaz meghosszabbította saját negyedik mandátumát. Így érthető módon a békés jellege miatt „mosoly forradalomnak” is nevezett tiltakozások folytatódtak. A fordulatot az jelentette, hogy az elnök mögül lassan saját szövetségesei is kihátráltak, nemrégiben a hadsereg is lemondásra szólította fel, mondván már alkalmatlan a pozíció betöltésére. A 82 esztendős politikus még 2013-ban kapott agyvérzést, azóta kerekesszékbe kényszerült, nehezen beszél, nyilvános megjelenéseket alig vállal, folyamatosan gyógykezelésekre jár. Egyes vélemények szerint az idős elnök egy ideje már a valódi hatalmat gyakorló katonai, politikai és pénzügyi elit bábja volt. A kérdés, hogy hogyan tovább? Az utcai tömeg a politikai körök teljes megújulását, a régi rendszer kisöprését szeretné elérni. Az bizonyos, hogy Buteflika leköszönése önmagában nem old meg semmit, a korrupt háttérhatalom, köztük a rendkívül erős hadsereggel nem fog csak úgy önként hátralépni. Előre próbál menekülni a kormányzó Nemzeti Felszabadítási Front is: az országot 1962-es függetlenedése óta irányító párt egyfajta nemzeti konferenciát rendezne a reformokról a választások előtt. Alternatívát jelenthetnek még esetleg a mérsékelt iszlamisták, bár az is erősen kérdéses, hogy az ő társadalmi és nemzetközi támogatottságuk megvan-e ehhez? Buteflika bukásában szerepet játszott hanyatló egészsége, de legalább annyira Algéria problémái is. A negyvenmilliós ország népességének több mint felét harminc év alatti fiatalok teszik ki, számukra már nem cseng olyan jól az egykori háborús hős neve. A fiatalok között a legmagasabb, mintegy harminc százalékos a munkanélküliség, amiből az oktatás sem jelent kiutat. Hiába rendelkezik az ország a világ tizedik legnagyobb földgáz - és tizenhatodik legnagyobb olajkészletével, ha a természeti kincsek gazdagságából sem a lakosság, sem a két éve 1,7 százalékos növekedésen stagnáló gazdaság nem tud profitálni. Algériában egy korszak lezárult, azt azonban még nem tudni, hogy mi jön helyette. Az Európa szempontjából sem érdektelen, hogy az eddig viszonylag stabil szomszédban a tunéziaihoz hasonló békés változások, vagy a líbiai káosz ismétlődik meg. 
Szerző

Büntethetik a magyar himnusz eléneklését Szlovákiában

Publikálás dátuma
2019.04.03. 20:18
Kövér László Dunaszerdahelyen egy labdarúgómérkőzésen 2017 áprilisában
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Egy jogszabály szerint csak annak a külföldi országnak lehet elénekelni a himnuszát, amelyiknek van a helyszínen hivatalos küldöttsége. 7000 euróig terjedő pénzbírságot helyeztek kilátásba.
A szlovák parlamentben elfogadott jogszabály szerint május 15-től büntetendő annak a külföldi országnak a himnuszát elénekelni, amelyiknek a helyszínen nincs hivatalos küldöttsége – írja a Paraméter. A portál szerint a március 27-én elfogadott jogszabály alapján 7000 euróig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani a törvényszegőket. Eredetileg a magánszemélyekre is ki lehetett volna róni ezt a bírságot, de az ellenzéki Ondrej Dostál módosító javaslata miatt ez a passzus kikerült a szigorításból. Így kizárólag jogi személyek – cégek, civil szervezetek, önkormányzatok vagy akár sportklubok – sújthatók pénzbírsággal, amennyiben megszegik az új törvényt. A dunaszerdahelyi DAC labdarúgócsapatának szurkolói körében már hosszú évek óta hagyomány, hogy minden mérkőzés kezdetekor – hazai pályán, de idegenben is – eléneklik a magyar himnuszt. A törvény egyik beterjesztője, Dušan Tittel (SNS) még azt is közölte Ondrej Dostállal (aki amellett érvelt, hogy a jogszabály új verziója ne legyen annyira merev):
„Ajánlanám magának, hogy menjen el Dunaszerdahelyre egy meccsre, szívesen elmegyek magával, amikor a DAC 9 ezer szurkolója énekli a magyar himnuszt... Kipróbálhatjuk, és nem tudom, hogy jóleső érzése támad-e majd ettől.”

A módosítást 108-an támogatták, a cikk szerint a 13 tagú Híd frakcióból kilencen voksoltak mellette – köztük a magyar nemzetiségű képviselők is –, kivéve a szavazás során tartózkodó Cséfalvay Katalint és Peter Kresákot. Bugár Béla és Peter Antal nem volt jelen az ülésen. A portállal a Híd sajtóosztálya közölte:
„Természetesen nem engedjük meg, hogy ez az értelmetlen korlátozás hatályba lépjen. A sajnálatos félreértést a lehető legrövidebb időn belül orvosoljuk.”

Szerző