Egy kicsi mozgás is enyhítheti a térdfájdalmakat

Publikálás dátuma
2019.04.04. 14:42
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Már napi 8,5 perc könnyű mozgás is segíthet csökkenteni az ízületi fájdalmakat.
A térdfájás az idősebb korosztály egyik leggyakoribb mozgásszervi panasza, amelynek oka a porckopás lehet. A fájdalom csökkentésének egyik módja a sportolás, de sokan azt hiszik, ez hosszú és megterhelő mozgást jelent. A szakemberek szerint azonban már egy kis tornával érezhető lesz a változás. 
Egy új kutatás szerint már heti egy óra mozgás is segít az osteoarthrozis (ízületi kopás) okozta térdfájdalmak enyhítésében - írt a hvg.hu. Ez naponta 8,5, azaz nagyjából tíz perc aktivitást jelent, ráadásul a tanulmány szerint, amelyet az American Journal of Preventive Medicine című folyóiratban publikáltak, nem is kell megerőltető vagy bonyolult gyakorlatokat végezni: sétálni is elég.
A tudósok 1500 térdfájós felnőttet vontak be a kutatásba, és azt találták, hogy minimális testmozgással akár 85 százalékkal csökkenthetők a sokszor mindennapi tevékenységet korlátozó ízületi fájdalmak. A kutatást vezető Dorothy Dunlop szerint eredményeik azért is fontosak, mert azt bizonyítják, mozogni kell, viszont nem sokat, már egy kis ráfordítással sokat tehetünk a fájdalmak mérsékléséért.
Szerző

Minden ötödik embert a rossz ételek visznek sírba

Publikálás dátuma
2019.04.04. 08:28
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Világviszonylatban a halálozás 20 százaléka a helytelen táplálkozásra vezethető vissza – állítja egy tanulmány, amely a The Lancet című brit tudományos lapban jelent meg.
„A világon 2017-ben több halálesetet okozott a teljes kiőrlésű termékeket, friss gyümölcsöt és magvakat nélkülöző táplálkozás, mint a transzzsírokban, cukrozott italokban, vörös húsban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag táplálkozás”

– derül ki a tanulmányból, amely a világ 195 országban vizsgálta a vonatkozó adatokat 1990 és 2017 között.

A szerző, Christopher Murray, a Washingtoni Egyetem Egészségstatisztikai Intézetének vezetője elmondta: ez a vizsgálat megerősítette azt, amit évek óta gondolnak, vagyis hogy a rossz táplálkozás több halálesetért felel, mint bármely más rizikófaktor - írta a Híradó.hu.
„Miközben a só, a cukor és a zsírok kerültek az elmúlt 20 évben az egészségpolitikai viták középpontjába, eredményeink arra utalnak, hogy a legjelentősebb, egészséget befolyásoló rizikófaktorok a túlzott sófogyasztás, valamint az olyan egészséges élelmiszerek fogyasztásának hiánya, mint a teljes kiőrlésű termékek, zöldségek és magvak”

– emelték ki a kutatók.

A helytelen táplálkozás leginkább szív- és érrendszeri betegségek útján gyilkol, ezek 2017-ben 10 millió ember halálát okozták, de 913 ezer halálesetet okozott daganatos megbetegedések és 339 ezer elhalálozást a cukorbetegség révén is.  
A táplálkozással összefüggésbe hozható halálesetek száma Izraelben volt a legalacsonyabb 2017-ben: 100 ezer főre 88,9 ilyen halálozás jutott. A sorban második helyre Franciaország került 89,1 fővel, Szlovákiában 100 ezer főre számítva 356,3 halálozás következett be a helytelen táplálkozás miatt. A legrosszabb helyzetű országok között van Üzbegisztán, ahol 100 ezer lakosra számítva 891,8 a halálozás vezethető vissza a táplálkozásra, itt az összes haláleset 43,7 százalékát okozta a nem megfelelő táplálkozás, a második legrosszabb helyzetben Afganisztán van 750,5 halálozással. Az Egyesült Államokban 100 ezer főre számítva 170,7 fő elhunytát okozhatta a helytelen táplálkozás, Kínában 350,5-ét. 
Szerző

Vakságot is okozhat az UV-sugárzás

Publikálás dátuma
2019.04.03. 14:41
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az UV-sugárzás nemcsak a bőrre, a szemre is veszélyes lehet. Kutatások szerint összefüggésbe hozható a szürke és a kúszóhályog kialakulásával, és növelheti a vakság fő okának tartott makuladegeneráció előfordulásának esélyét is. A megfelelő napszemüveg megóvja a szemet a káros sugaraktól.
UV-sugárzás egész évben éri az embert, és nemcsak a bőrre, a szemre is veszélyes. Leginkább a nyári hónapokban, különösen 10 és 15 óra között, illetve a fényvisszaverő felszínek közelében: vízparton, homokos részeken vagy hóban, illetve magashegységekben. Két fajtáját: az UV-A-t és az UV-B-t szokták megkülönböztetni: az UV-B, mivel nagyobb energiát hordoz, károsabb, azonban ennek nagy részét a szaruhártya és a szemlencse elnyeli. Az UV-A sugárzás kisebb energiájú, de kevésbé nyelődik el a szem elülső szöveteiben, így több károsodást tud okozni a szem belsejében – figyelmeztetett dr. Schneider Miklós, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának adjunktusa. 

Szembajok

Az UV-sugárzás, a kutatások szerint összefüggésbe hozható a szürke és a kúszóhályog kialakulásával, és növelheti a vakság fő okának tartott makuladegeneráció (MD) előfordulásának esélyét is. A kúszóhályog (pterygium) gyakran jelenik meg vízparton vagy magas hegységekben dolgozóknál. A betegség tulajdonképpen a szemfelszínen nőtt kötőhártya vastagodás, ami azért veszélyes, mert rá tud kúszni a szaruhártyára, ahol gyulladást, fénytörési hibát, de akár jelentős látásromlást is okoz. A nagy mennyiségű UV-sugárzás elősegíti a szürke hályog kialakulását is, de akár rákot is okozhat nemcsak a szemhéj bőrén, hanem a szemben is - mondta dr. Schneider Miklós.
Ha viszonylag rövid idő alatt nagymértékű UV-hatás éri a szemet, például síelésnél, ahol  - megfelelő védelem nélkül - a ritkább levegő és a tiszta égbolt által felerősített, hóról visszavert fény megégeti a szem szaruhártyáját, hóvakság alakul ki. A heves panaszok - vörös, könnyező, szúró és égő szem –  néhány nap alatt regenerálódnak - mondta a szakember. 
A vakság vezető okaként emlegetett makuladegeneráció (AMD) és az UV-sugárzás közötti kapcsolat jóval kevésbé egyértelmű. Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy növeli a rizikót, míg mások nem találtak összefüggést a kettő között – hangsúlyozta Dr. Schneider Miklós.

Nem mindig jobb a drágább

A megfelelően védő napszemüveg az UV-A és az UV-B sugarakat is kiszűri. UV400-as jelzéssel ellátottat érdemes választani, mert ez 400 nanométerig a sugárzás 100 százalékát blokkolja. A színe és a sötétsége az UV- sugárzás szempontjából nem fontos szempont, a formája viszont számít. Minél nagyobb, annál jobb, hiszen az oldalról bejutó napsugarak is károsíthatják a szemet, ezért hajlított ívű, nagy lencséjű napszemüveget érdemes választani - ajánlotta a szakember, hozzátéve, hogy nem biztos, hogy a drágább jobb is. 
A polárszűrővel ellátott napszemüveg viselése kényelmes lehet vezetéskor vagy vízi sportolásnál, amikor az alulról érkező visszaverődő sugarak csillogását is megszűrik, de önmagában a polárszűrő azonban nem védi a szemet, UV-szűrőre is szükség van – figyelmeztetett az adjunktus. A gyerekeknek a megfelelő napszemüveg mellett széles karimájú kalap viselése még borúsabb időben is ajánlott.
Az UV-szűrő nélküli lencsék csak sötétítenek, azzal, hogy a pupilla kitágul, még több káros sugárzás érheti a szemet. Dr. Schneider Miklós hangsúlyozta, 
a napba nézni még UV-szűrős napszemüvegben is tilos, mert a direkt napfény fókuszálódik és megégeti a retina éleslátásért felelős központját, ami maradandó károsodást okozhat.

Szerző
Frissítve: 2019.04.03. 15:16